I. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának célja, felépítése, tevékenysége és működési alapelvei 

I/1. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ( rövidített neve: LIGA Szakszervezetek) az 1989. évi II. tv. alapján működő szakszervezeteket és szakszervezetek szövetségeit, továbbiakban: tagszervezeteket tömörítő országos konföderáció.  

I/2. Célja a tagszervezetek tagsága érdekében a makroszintű (hazai és nemzetközi) érdekképviselet ellátása, valamint a társadalom széles rétegeinek (elsősorban a munkavállalók, a tanulók, a munkanélküliek és a nyugdíjasok) érdekképviselete. Egyben az, hogy tagszervezeteinek pártoktól független kereteket biztosítson egymás támogatására, a közösen elfogadott célok együttes képviseletére, és segítségére legyen a munkavállalóknak munkáltatóiktól független szervezeteik létrehozásában, működtetésében.  

I/3. Tevékenységében a LIGA

1. elsődleges értéknek tartja

• a tagszervezetek függetlenségét,

• az együttműködés önkéntes jellegét,
• a szabad szakszervezeti mozgalom alapelveit,
• a pártoktól való függetlenséget;

2. olyan demokratikus formák működését teszi lehetővé, melyben a tagszervezetek érdekei érvényre jutnak és képviseletet kapnak, de egyúttal kizárja annak lehetőségét, hogy beleegyezésük nélkül nevükben és helyettük járjon el;

3. nem csorbíthatja egyetlen tagszervezet döntési, cselekvési autonómiáját sem.

 

I/4.  A LIGA székhelye: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. 

I/5.  A LIGA feladata:

• ellátni az országos szintű érdekegyeztetés, érdekképviselet és érdekérvényesítés feladatait;
• elősegíteni tagszervezetei szolidáris együttműködését, és biztosítani a hazai és nemzetközi szolidaritás megszervezését;
• biztosítani a tagszervezetek közötti koordinációt;
• a tagszervezet felhatalmazása alapján a felsőbb szakszervezeti szerv jogait gyakorolni tagszervezetei tisztségviselőinek munkajogi védelme tekintetében;
• a tagszervezetek felhatalmazása alapján szerepet vállalni azok képviseletében, a velük egyeztetett módon és mértékben;
• szolgáltatásokat nyújtani a tagszervezetek számára, az illetékes testületek döntései alapján.

 

I/6. Felépítési és működési alapelvek 

I/6.1. A LIGA tagszervezetekből áll.  

I/6.1.1. A kettős képviselet kizárt. Amennyiben valamely tagszervezet önállóan és szövetségen keresztül is a LIGA tagja, tagdíjfizetési kötelezettségét és szavazati jogát csak egyik minőségében teljesítheti, illetve gyakorolhatja. 

I/6.1.2. A LIGA tagszervezetek joga ágazati-szakmai szervezetek , rétegérdekeket megjelenítő tagozatok, szektoriális szervezetek és megyei koordinációs fórumok létrehozása.  

I/6.1.3. Az ágazati-szakmai szervezetek, tagozatok, szektoriális szervezetek és megyei koordinációs fórumok maguk alkothatják meg programjukat, de az nem lehet ellentétes a LIGA mindenkori Alapszabályával és Programjával. 

I/6.2. A LIGA érdekvédelmi tevékenységét a LIGA testületein keresztül a tagszervezetek határozzák meg.  

I/6.3. Abban az esetben, ha a LIGÁ-nak jogszabály vagy felkérés alapján lehetősége van ágazati-szakmai vagy területi érdekegyeztető testületekbe képviselőt delegálni, akkor a képviseletről az Elnökség dönt az érintett tagszervezetekkel való egyeztetés után.  
 

I/6.4. A LIGA testületei és tisztségviselői munkájukat az Alapszabály és a Program, valamint a Kongresszus határozatainak megfelelően végzik.  

I/6.5. A LIGA testületei és tisztségviselői a jelen Alapszabályban foglalt rendelkezéseknek megfelelően beszámolási kötelezettséggel tartoznak. 

I/6.6. A LIGA Tanács ülésein a tagszervezetek mandátummal rendelkező tisztségviselője szavazati joggal, a tagszervezetek legfeljebb egy meghatalmazottja megfigyelőként vehet részt. Az Elnökség ülései a tagszervezetek képviseleti joggal rendelkező tisztségviselői vagy meghatalmazottai számára nyilvánosak, azon megfigyelőként részt vehetnek. A testületek dokumentumaiba a tagszervezetek képviseleti joggal rendelkező tisztségviselői - a személyiségi jogok figyelembevételével - betekinthetnek.

II. A LIGA tagsága, szerveződése, a szervezeti egységek meghatározása és működésük alapelvei

 

II/1. Tagság 

II/1.1. A LIGA tagszervezete lehet minden olyan, az 1989. évi II. tv. alapján működő szakszervezet és szakszervezetek szövetsége, amely nem folytat alkotmányellenes tevékenységet, , független a munkáltatóktól és a politikai pártoktól, valamint nem tagja más szakszervezeti konföderációnak, és elfogadja a LIGA Alapszabályát és Programját.  

II/1.2. A LIGA tagszervezetei:

• a jelen Alapszabály szerint részt vehetnek a LIGA tevékenységében;
• az Alapszabályban foglaltak szerint képviseltethetik magukat a LIGA testületeiben;
• a LIGA minden tagszervezete jogosult tisztségviselő választáskor jelölteket állítani;
• a LIGA minden tagszervezete köteles eleget tenni a jelen Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek.

 

II/1.3. Tagfelvételre a LIGA Tanács és a Kongresszus jogosult. 

II/1.4. A tagfelvételi kérelemnek tartalmaznia kell:

• a társadalmi szervezetek nyilvántartásába való bejegyzéséről szóló jogerős bírósági dokumentumot,
• a felvételét kérő szervezet saját alapszabálya szerinti döntéshozó szervének a LIGÁ-hoz való csatlakozás szándékát kimondó határozatát,
• a tagfelvételre vonatkozó kérelmet, melyben nyilatkozik a felvételt kérő a LIGA Alapszabályának és Programjának elfogadásáról, és kötelezettséget vállal a tagdíjfizetésre,
• a felvételét kérő szervezet alapszabályát.

 

II/1.5. A tagszervezet  köteles az Alapszabály szerinti mértékben, időben, folyamatosan, a valós taglétszámának megfelelően  fizetni a LIGA tagdíjat. A taglétszámnak megfelelő tagdíjfizetést a Számvizsgáló Bizottság jogosult ellenőrizni.  

II/1.6. Az ugyanazon nemzetgazdasági ágban tevékenykedő tagszervezetek speciális érdekeik megjelenítésére és a tagszervezetek koordinálása, érdekvédelmi tevékenységük hatékonyabbá tétele érdekében ágazati-szakmai alapon működő szervezeteket hozhatnak létre. 

II/1.6.1. A LIGA ágazati-szakmai szervezete döntéshozatali rendjét szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. Ennek kialakítása során figyelembe kell venni a demokratikus működés követelményét, biztosítani kell a tagszervezetek részvételét és képviseletét az ágazati-szakmai szervezet legfőbb döntéshozó szervében, valamint gondoskodni kell a képviselő megválasztásáról, aki az ágazati-szakmai szervezetet megillető jogosítványokat gyakorolja külső kapcsolatokban. A képviselő a jogosítványok gyakorlását megelőzően köteles beszerezni az illetékes döntéshozó testület állásfoglalását, és köteles az ott hozott határozatot képviselni. Az ágazati-szakmai szervezet a LIGA ágazati-szakmai szervezeteként eljárni, és ebbéli minőségében képviseletre akkor jogosult, ha az adott ágazatban működő tagszervezetek 2/3-a, de legalább a mandátumok 75 %-ával rendelkező tagszervezetek a tagjai. A LIGA ágazati-szakmai szervezete megnevezését maga határozza meg. 

II/1.7. Az ugyanazon szektorban működő tagszervezetek, illetve ágazati-szakmai szervezetek jogosultak egy a közszférában, illetve egy a versenyszférában működő szektoriális szervezet létrehozására. A szektoriális szervezetek működésére a LIGA ágazati-szakmai szervezeteire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a szektoriális szervezet külső képviseletre akkor jogosult, ha az adott szektorban működő tagszervezetek 3/4-e, de legalább a mandátumok 80 %-ával rendelkező tagszervezetek a tagjai. 

II/1.8. Az adott megyében működő tagszervezetek, illetve a tagszervezetek megyei szervezetei megyei koordinációs fórumot hozhatnak létre. 

II/1.8.1. A megyei koordinációs fórum döntéshozatali rendjét szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. Ennek kialakítása során figyelembe kell venni a demokratikus működés követelményét, biztosítani kell a tagszervezetek és megyei szervezetek részvételét és képviseletét a megyei koordinációs fórum legfőbb döntéshozó szervében, valamint gondoskodni kell a képviselő megválasztásáról, aki a megyei koordinációs fórumot megillető jogosítványokat gyakorolja külső kapcsolatokban. A képviselő a jogosítványok gyakorlását megelőzően köteles beszerezni az illetékes döntéshozó testület állásfoglalását, és köteles az ott hozott határozatot képviselni. A megyei koordinációs fórum képviseletre akkor jogosult, ha az adott megyében működő tagszervezetek vagy területi szervezetek legalább 50 %-a tagja.  
 

II/1.9. A tagszervezetek tagjaik speciális rétegérdekeinek hatékonyabb képviseletére tagozatokat hozhatnak létre.  

II/1.9.1.  A tagozat ebbéli minőségében képviseletre akkor jogosult, ha döntést hozó testületébe legalább a LIGA Tanácson szavazati joggal rendelkező szervezetek 20 %-a, vagy legalább a mandátumok 50 %-ával rendelkező szervezetek delegálnak képviselőt.

A LIGA tagozatai: nyugdíjas, ifjúsági és esélyegyenlőségi  

II/2. A LIGA tagság megszűnik:

• a tagszervezet megszűnésével;
• a tagszervezet kilépésével;
• a tagszervezet törlésével (a tagdíjfizetés elmulasztása);
• a tagszervezet kizárásával.

 
 

II/2.2. Törlendő az a tagszervezet, amely a tárgyhót követő harmadik hónap utolsó napjáig (négy hónapig), a második hónap végén eszközölt felszólítás ellenére sem fizet tagdíjat. Háromhavi tagdíj elmaradása esetén a tagszervezet tagsági joga automatikusan felfüggesztetik.  Négyhavi tagdíj elmaradása esetén a tagsági viszony automatikusan megszűnik. A Mandátumvizsgáló Bizottság mind a tagsági jog felfüggesztésének, mind a tagsági viszony törlésének tényét haladéktalanul bejegyzi a tagnyilvántartásba, illetve ezekről az érintett tagszervezetet írásban értesíti, felhívva a figyelmét a bíróságon történő jogorvoslat lehetőségére is. Amennyiben a tagsági jog felfüggesztését követően a tagszervezet rendezi tagdíjelmaradását, a tagsági jog helyreállításának tényét a tagnyilvántartásba be kell jegyezni, és erről a tagszervezetet írásban értesíteni kell. 

II/2.2.1. Amennyiben a II/2.2. pontban foglalt okból egy tagszervezet törlése válik szükségessé, akkor ezt a Mandátumvizsgáló Bizottság köteles a LIGA Tanács soron következő ülésén bejelenteni.  

II/2.2.2. Amennyiben a tagszervezet a törlést követő egy hónapon belül rendezi tagdíjelmaradását, a LIGA Tanács soron következő ülésén dönthet a tagsági viszony helyreállításáról. 

II/2.3. Kizárható az a tagszervezet, amely tevékenységével az Alapszabályt vagy a Programot sérti. A tagszervezet a kizárásáról szóló határozat meghozatalában szavazati joggal nem vesz részt, e napirendi pontnál a tagszervezetnek kiadott mandátum nem vehető figyelembe. 

II/2.3.1. Tagszervezet kizárására irányuló javaslatot a Számvizsgáló Bizottság, a Mandátumvizsgáló Bizottság és az Elnökség tehet a LIGA Tanács felé. (Az előterjesztés írásban, indoklással együtt  történik.) Kizárás tárgyában a LIGA Tanács az érintett szakszervezet képviselőjének előzetes meghallgatása után egyszerű többséggel dönt és erről az érintett tagszervezetet határozatban értesíti, felhívva a figyelmét a bíróságon történő jogorvoslat lehetőségére is.

III. LIGA testületei, tisztségviselői:

 

III/1. Kongresszus  

III/2. LIGA Tanács 

III/3. Elnökség (az Elnökség létszáma: 15 fő)

    Elnök

    Társelnökök ( 3 fő)

• közszolgálatért felelős társelnök
• képzésért és oktatásért felelős társelnök
• nemzetközi ügyekért felelős társelnök

    Ügyvezető alelnök

    Gazdasági alelnök

    Közszolgálatért felelős alelnök

    Elnökségi tagok (8 fő) 

III/4. Számvizsgáló Bizottság  

III/5. Mandátumvizsgáló Bizottság 

III/1. Kongresszus 

III/1.1. A LIGA legfőbb döntéshozó szerve a Kongresszus.  

III/1.2. A Kongresszust négy évenként kell összehívni. 

III/1.3. A Kongresszuson valamennyi jogi személyiséggel rendelkező tagszervezet alanyi jogon, legalább egy mandátummal vesz részt. A tagszervezetek minden megkezdett tíz fő természetes személy tagjuk után egy mandátumra jogosultak. A tagszervezeteknek megállapított és kiadott mandátumok képviseletéről, a kongresszusi képviselők személyéről és számáról a tagszervezetek saját hatáskörben döntenek. 

III/1.3.1. A mandátumra jogosító létszám a két Kongresszus között eltelt időszak tagdíj-fizetése alapján megállapított létszám átlaga. A számításnál legkésőbb a Kongresszus meghirdetése előtti napon befizetett vagy bizonylattal igazoltan feladott, ill. átutalt, a meghirdetés előtti időszakra fizetett tagdíjat lehet figyelembe venni. Az átlagolás során az előző Kongresszus utáni és a meghirdetés időpontja előtti teljes hónapokat kell figyelembe venni.

Az új tagszervezeteknél a belépés időpontjától függetlenül a befizetett tagdíjat a teljes időszakra kell átlagolni.  

III/1.4. A Kongresszust az Alapszabályban meghatározott időpontban vagy az Alapszabályban meghatározott esetben attól eltérően (rendkívüli Kongresszus) a LIGA Tanács hívja össze. A LIGA Tanács a Kongresszus összehívására vonatkozó szándékát köteles - a javasolt időpont és  napirendi pontok megjelölésével - legalább két hónappal a tervezett időpont előtt  bejelenteni és a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyagokat a Kongresszus időpontját megelőzően négy héttel a tagszervezeteknek eljuttatni. 

III/1.4.1. Rendkívüli Kongresszus összehívását az elnök vagy Elnökség - a cél és az ok megjelölésével - írásban kezdeményezheti a LIGA Tanácsnál, mely a kezdeményezést harminc napon belül köteles napirendre tűzni. Rendkívüli Kongresszus összehívását kezdeményezni kell, ha a tisztségviselő összeférhetetlensége tényét vitatja (III/6.2.1. pont), vagy amennyiben az elnök, valamely társelnök, az ügyvezető alelnök, a gazdasági alelnök, a közszolgálatért felelős alelnök vagy legalább három elnökségi tag tisztsége megszűnik, illetve ha a Számvizsgáló Bizottság vagy a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak száma legalább 1/3-dal csökken. Ebben az esetben a rendkívüli Kongresszust az Elnökség hívja össze, a rendkívüli Kongresszus napirendi pontja a tisztségviselő összeférhetetlenség miatt visszahívása, illetve a kiesett tisztségviselők megválasztása.

Amennyiben a rendkívüli Kongresszus összehívása mellett dönt a LIGA Tanács - melyet saját kezdeményezésére is megtehet -, akkor azt húsz munkanapon belül össze kell hívnia.

Rendkívüli Kongresszus esetén a dokumentumokat az összehívással egyidőben, de legkésőbb a Kongresszus időpontja előtt tíz munkanappal el kell juttatni a tagszervezetekhez.  

III/1.4.2. A rendes Kongresszusra előkészítendő napirendi pontok:

• Az előző Kongresszus által választott Elnökség és a Bizottságok beszámolójának megvitatása, döntés azok elfogadásáról
• Tisztségviselők megválasztása
• Szükség szerint:
  • A Program módosítása, ill. új Program elfogadása
  • Az Alapszabály módosítása, ill. új Alapszabály elfogadása
  • tagfelvétel

 

III/1.4.3. A Kongresszuson csak azok a témák tűzhetők napirendre, melyekkel kapcsolatban - az Alapszabálynak megfelelő időpontban - írásos előterjesztés került kiküldésre a tagszervezetek részére.  

III/1.5. A Kongresszus hatásköre:

• elfogadja, ill. módosítja a LIGA Programját;
• elfogadja, ill. módosítja a LIGA Alapszabályát;
• megválasztja és visszahívja a tisztségviselőket (az elnököt, a társelnököket, az ügyvezető alelnököt, a gazdasági alelnököt, a közszolgálatért felelős alelnököt és a nyolc fő elnökségi tagot, valamint a Mandátumvizsgáló Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság tagjait);
• megvitatja és értékeli a tisztségviselők és a Bizottságok előző Kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkáját;
• dönt valamely hazai vagy nemzetközi szövetséghez való csatlakozásról, az abból való kiválásról;
• dönt más szervezettel való egyesülésről;
• dönt a LIGA feloszlatása, megszüntetése kérdésében;
• dönt a napirendjére tűzött egyéb kérdésekben.

 

III/1.5.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság köteles legkésőbb a Kongresszus időpontját megelőző hat héttel (rendkívüli Kongresszus esetén tíz munkanappal) eljuttatni a mandátumra jogosultaknak a mandátumaik számára vonatkozó (számítással alátámasztott) tájékoztatót.

A mandátumra jogosult szervezetek kötelesek képviselőik nevét, címét a Kongresszus előtt legkésőbb két héttel (rendkívüli Kongresszus esetén egy nappal) eljuttatni a Mandátumvizsgáló Bizottságnak.  

III/1.5.2. A Kongresszus akkor tekinthető határozatképesnek, ha a mandátumok több mint 50%-ával rendelkezők, valamint a tagszervezetek legalább 20 %-a jelen vannak, és részt vesznek a szavazásban. A mandátumok átadása és összevonása nem lehetséges.

Amennyiben a Kongresszus nem határozatképes, akkor a Kongresszus időpontját követő hetedik és huszonegyedik nap között új Kongresszust kell összehívni, melyről az összes mandátummal rendelkezőt az újra összehívott Kongresszus időpontja előtt legkésőbb hat nappal írásban kell értesíteni. A pótlólagosan összehívott Kongresszus változatlan napirenddel, akkor határozatképes, ha a mandátumok több mint 50%-ával rendelkezők jelen vannak.  

III/1.5.3. A Kongresszus határozatait nyílt szavazással hozza. A Kongresszus határozatainak érvényességéhez az szükséges, hogy az adott esetben a szavazásban résztvevők közül a mandátumok több mint 50%-ával rendelkezők egyetértsenek, valamint a szavazásban résztvevő tagszervezetek legalább 1/3-a egyetértsen a döntéssel.  

III/1.5.3.1. Az Alapszabály elfogadásához az szükséges, hogy a szavazásban résztvevők közül a mandátumok legalább 2/3-ával rendelkezők, valamint a résztvevő tagszervezetek legalább 1/3-a egyetértsenek a döntéssel. 

III/2. LIGA Tanács

III/2.1. A LIGA Tanács ülésein valamennyi tagszervezet alanyi jogon, legalább egy mandátummal vesz részt. Az egyes tagszervezetek a taglétszámuknak megfelelő számú mandátummal rendelkeznek. A LIGA Tanács ülésen a III/2.1.2. alapján megállapított, a meghirdetés napján érvényes mandátumok vehetők figyelembe.

Egy tagszervezetet szavazati joggal egy személy képviselhet. Amennyiben valamely   tagszervezet nem kíván élni az adott LIGA Tanács ülésen részvételi jogával , akkor a tagszervezet képviselője - írásban - képviseleti megbízást adhat bármely, a LIGA Tanács ülésen mandátummal rendelkező tagszervezet képviselőjének.

Az adott LIGA Tanács ülésre szóló nyilatkozatot az ülés megkezdése előtt két nappal a LIGA Központba a Mandátumvizsgáló Bizottság részére kell leadni. Ebben az esetben a Mandátumvizsgáló Bizottság a képviseleti megbízással rendelkező számára adja ki a megbízást adó tagszervezet mandátumát is.

Határidőn túl érkező nyilatkozatokat a mandátumok kiosztásánál a Mandátumvizsgáló Bizottság nem vesz figyelembe

A LIGA Tanács ülésén az Elnökség tagjai, a LIGA ágazati-szakmai szervezetei, a szektoriális szervezetek, a megyei koordinációs fórumok, a tagozatok, illetve a Bizottságok egy-egy képviselője tanácskozási joggal vesznek részt. 

III/2.1.1. A delegálás szabályai 

III/2.1.2. A mandátumok számát  a Mandátumvizsgáló Bizottság állapítja meg havi rendszerességgel, a tárgyhót megelőző hat hónap tagdíjfizetése alapján. A befizetéssel érintett hónapok számától függetlenül az átlagolás során az ülést megelőző hat teljes naptári hónapot kell figyelembe venni. A megállapított mandátumszámok a következő mandátum-megállapításig érvényesek.

Az új tagszervezeteknél a belépés időpontjától függetlenül a befizetett tagdíjat a teljes időszakra kell átlagolni. 

III/2.1.3. A LIGA Tanácsban a képviseletre jogosult szervezet vezetője vagy írásban felhatalmazott képviselője rendelkezik az összes szavazattal.  

III/2.2. A Kongresszusok között minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Kongresszus kizárólagos döntési jogosultságába, a LIGA Tanács dönt. Feladata továbbá a Kongresszus határozatai végrehajtásának ellenőrzése és segítése.  

III/2.3. A LIGA Tanács feladata:

• kialakítani a LIGA álláspontját az Elnökség előterjesztése alapján a hazai és nemzetközi kapcsolatépítés fő irányairól;
• megvitatni és elfogadni a LIGA aktuális állásfoglalásait;
• megvitatni és elfogadni a költségvetéshez kapcsolódó programot;
• dönteni a LIGA éves költségvetéséről, annak módosításáról és értékelni annak végrehajtását;
• elfogadni a LIGA munkaszervezetének Szervezeti és Működési Szabályzatát;
• dönteni ügyrendjének, valamint az Elnökség ügyrendjének elfogadásáról;
• megvitatni és elfogadni az Elnökség és a tisztségviselők éves beszámolóját;
• dönteni minden olyan kérdésben, amelyet az elnök vagy a LIGA Tanács saját tagjainak egyharmada döntésre előterjeszt;
• dönteni a tisztségviselők tiszteletdíjáról;
• gyakorolni a munkáltatói jogkört az elnök felett, amennyiben az elnök főállású alkalmazottja a LIGÁ-nak;
• a költségvetés keretében dönteni a bevételek megosztásáról, a hitelfelvételről, a vagyon elidegenítéséről, vállalkozásba viteléről, a vagyontárgyak beszerzéséről;
• dönteni abban a vitában, amely a Mandátumvizsgáló Bizottság és a mandátumra jogosult szervezet között kialakult,
• dönteni valamely tagszervezet mandátumainak számáról abban az esetben, ha a Mandátumvizsgáló Bizottság bármely okból nem tudta megállapítani a tagszervezet mandátumát,
• dönteni a tagszervezetek felvétele és kizárása ügyében;
• dönteni az ágazati-szakmai szervezetek, tagozatok, szektoriális szervezetek és megyei koordinációs fórumokat megillető jogosultságok megvonásáról, amennyiben azok programja vagy működése nem felel meg a LIGA Alapszabályának vagy Programjának;
• dönteni egy esetleges konföderációs sztrájk vagy demonstráció meghirdetéséről;
• dönteni a LIGA által alapított jogi személyiségű szervezetek és alapítványok létrehozásáról és megszüntetéséről.

 

III/2.4. A LIGA Tanács - szükség szerint - bizottságokat hozhat létre, amelyek munkájukról kötelesek előtte beszámolni. 

III/2.5. A LIGA Tanács üléseit legalább három havonta vagy szükség szerint tartja. Az ülés szükség szerinti összehívásáról az Elnökség érvényes határozattal dönt. A LIGA Tanács összehívását akkor is meg kell tenni, ha azt a mandátumok 1/3-ával rendelkező tagszervezetek hivatalos képviselői írásban, az ok és cél megjelölésével kezdeményezik. 

III/2.5.1. Az ülések összehívásának időpontjáról, javasolt napirendjéről az Elnökség dönt. Az ülésre szóló meghívót a szervezetek részére legkésőbb az ülést megelőző 10. napon elektronikus formában postázni kell. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendjét, helyét, időpontját, a napirendhez kapcsolódó írásos előterjesztéseket, valamint a Mandátumvizsgáló Bizottság határozatát a bizottság által meghatározott mandátumok számáról.. 

III/2.5.2. Az Elnökség érvényes határozattal rendkívüli LIGA Tanácsot hívhat össze. A rendkívüli LIGA Tanács összehívására a LIGA Tanács összehívására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülésre szóló meghívót legkésőbb az ülést megelőző 5. napon elektronikus  formában postázni kell, a meghívónak pedig a napirendhez kapcsolódó írásos előterjesztések helyett a napirendhez kapcsolódó határozati javaslatokat kell tartalmaznia.  

A rendkívüli LIGA Tanács a III/2.3. pontban foglalt feladatok közül csak az alábbiakat láthatja el:

• dönteni egy esetleges konföderációs sztrájk vagy demonstráció meghirdetéséről.

 

III/2.6. A LIGA Tanács egy adott kérdés megszavazásakor akkor tekinthető határozatképesnek, ha az összes szavazatszám több mint 50%-ával rendelkező szervezetek képviselői, valamint a tagszervezetek legalább 20 %-a jelen vannak és részt vesznek a szavazásban.

A LIGA Tanács határozatainak érvényességéhez az szükséges, hogy az adott esetben a döntéssel kapcsolatban leadott szavazatszám több mint 50%-ával  rendelkező szervezetek egyetértsenek, valamint a szavazásban résztvevő tagszervezetek legalább 1/3-a egyetértsen a döntéssel. Határozatképtelenség miatt - változatlan napirenddel - tizennégy napon belül összehívott, ismételt ülés akkor határozatképes, ha a mandátumok több mint 50%-ával rendelkezők jelen vannak. 

III/3. E l n ö k s é g (az Elnökség létszáma: 15 fő)  

Az Elnökség a LIGA végrehajtó szerve. 

III/3.1. Az Elnökség 
 

III/3.1.1. Az Elnökség tagjait a Kongresszus választja meg a következő rendes Kongresszusig terjedő időszakra. A választás úgy történik, hogy az első fordulóban az elnöki tisztről van szavazás, a második fordulóban kerülnek megválasztásra a társelnökök, az ügyvezető alelnök, a gazdasági alelnök, a közszolgálatért felelős alelnök és a 8 fő elnökségi tag. Amennyiben a Kongresszus határozatképtelen, az Elnökség ügyvezető elnökséggé alakul, melynek megbízatása az új elnökség megválasztásáig tart.  

III/3.1.2. Az Elnökség 14 fős, tagjai a LIGA elnöke, társelnökei, ügyvezető alelnöke, gazdasági alelnöke, közszolgálatért felelős alelnöke, valamint a 7 fő elnökségi tag.  

III/3.1.3. Az Elnökség üléseit havonta vagy szükség szerint tartja. A szükség szerinti összehívást az elnök vagy a tagok 1/3-a kezdeményezheti. Az Elnökség sürgős esetben (ha tagjai közül senki sem ellenzi), döntéseit írásban vagy távkonferenciára alkalmas kommunikációs eszköz igénybe vételével is meghozhatja.  Ennek részleteit az Elnökség ügyrendjében kell szabályozni.  

III/3.1.4. Érvényes döntés akkor hozható, ha az elnökségi tagok több mint fele egyetért a javaslattal. 

III/3.1.5. Az Elnökség hatásköre:

• megalkotni ügyrendjét és a LIGA Tanács elé terjeszteni jóváhagyásra;
• megvalósítani a Kongresszus és a LIGA Tanács határozatait;
• előkészíteni a LIGA Tanács üléseit;
• meghatározni - a LIGA Tanács által meghatározott politikai irányvonalak keretei között - az aktuális érdekvédelmi és politikai feladatokat;
• dönteni a LIGA által alapított jogi személyiségű szervezetek vezetőinek kinevezéséről és leváltásáról;
• dönteni a LIGA Alapítványai kuratóriumi tagjainak kinevezéséről és visszahívásáról;
• kötelezően beszámolni a LIGA Tanács előtt annak határozatai végrehajtásáról;
• kötelezően beszámolni a Kongresszus előtt az előző Kongresszus utáni időszak gazdasági helyzetéről, a vagyonról és annak hasznosításáról.

- döntés az ágazati-szakmai vagy területi érdekegyeztető testületekbe delegált képviselő személyéről 

A III/3.1.1. pont alapján létrejött ügyvezető elnökség köteles gondoskodni arról, hogy a tisztségviselők megválasztására a lehető legrövidebb időn belül sor kerüljön. Hatáskörébe tartozik a LIGA működésének fenntartásához szükséges döntések meghozatala, a Kongresszust összehívó LIGA Tanács ülésének előkészítése, valamint a Kongresszus és a LIGA Tanács haladékot nem tűrő határozatainak végrehajtása.  

III/3.1.6. Elnök 

III/3.1.6.1. Az elnök feladatai:

• képviselni a LIGÁ-t a kormányzati szerveknél, valamint a hazai és a nemzetközi kapcsolatokban;
• képviselni a LIGÁ-t az országos érdekegyeztető fórumokon;
• gyakorolni a munkáltatói jogokat a LIGA munkavállalóként alkalmazott tisztségviselői felett;
• gyakorolni a munkaviszony létesítésének és megszüntetésének jogát a LIGA alkalmazottai felett;
• kijelölni a LIGA Tanács egyes napirendi pontjaihoz kapcsolódó levezető elnököket;
• kötelezően részt venni az Elnökség és a LIGA Tanács ülésein;
• vezetni az Elnökség és a LIGA Tanács üléseit;
• köteles végrehajtani és képviselni az Alapszabály és a Program keretein belül a LIGA Tanács és az Elnökség határozatait;
• azokban az ügyekben, ahol nincs érvényes testületi döntés, a tárgyalások előtt köteles szóban vagy írásban kikérni az elnökségi tagok véleményét, miután a szükséges információkat rendelkezésükre bocsátotta;
• tárgyalásai eredményéről köteles a következő ülésen tájékoztatni az Elnökséget;
• koordinálni az Elnökség beszámolójának elkészítését a Kongresszusra és évente egy alkalommal a LIGA Tanács részére.

 
 

III/3.1.7. Társelnökök (közszolgálatért felelős) 

III/3.1.7.1. A társelnök feladatai:

• képviselni a LIGÁ-t az országos érdekegyeztető fórumokon;
• kötelezően részt venni az Elnökség és a LIGA Tanács ülésein;
• köteles végrehajtani és képviselni az Alapszabály és a Program keretein belül a LIGA Tanács és az Elnökség határozatait.
• koordinálja a LIGA költségvetési szférára vonatkozó érdekvédelmi tevékenységét

 

III/3.1.7.2.  Társelnök (képzésért és oktatásért felelős)

- az elnök akadályoztatása esetén helyettesíteni őt külső kapcsolatokban, képviselni a LIGA-t és annak állásfoglalásait;

- a LIGA testületi határozatainak figyelembe vételével szervezi és felügyeli a LIGA  oktatási, képzési munkáját;

• az elnök megbízása alapján képviseli a LIGA-t az országos érdekegyeztető fórumokon;
• kötelezően részt vesz az Elnökség és a LIGA Tanács ülésein;
• köteles végrehajtani és képviselni az Alapszabály és a Program keretein belül a LIGA Tanács és az Elnökség határozatait.

 

III/3.1.7.3.  Társelnök (nemzetközi ügyekért felelős)

- a LIGA testületi határozatainak figyelembe vételével szervezi és felügyeli a LIGA  nemzetközi munkáját;

• kötelezően részt vesz az Elnökség és a LIGA Tanács ülésein;
• köteles végrehajtani és képviselni az Alapszabály és a Program keretein belül a LIGA Tanács és az Elnökség határozatait.

 

III/3.1.8. Ügyvezető alelnök 

III/3.1.8.1. Az ügyvezető alelnök feladatai:

• az elnök akadályoztatása esetén helyettesíteni őt a LIGA-n belül, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, képviselni a LIGA-t és annak állásfoglalásait;
• az elnök megbízása alapján képviselni a LIGA-t az országos érdekegyeztető fórumokon;
• a LIGA munkaszervezetének vezetőjeként irányítani annak munkáját;
• gyakorolni a munkáltatói jogokat a LIGA alkalmazottai felett, kivéve az elnök hatáskörébe tartozókat;
• a Kongresszus, a LIGA Tanács és az Elnökség határozatainak végrehajtása érdekében összehangolni az elnökségi tagok munkáját;
• kötelezően részt venni az Elnökség és a LIGA Tanács ülésein;
• irányítani és szervezni a LIGA Tanács, ill. az Elnökség üléseinek összehívását, döntéseinek előkészítését;
• köteles végrehajtani és képviselni az Alapszabály és a Program keretein belül a LIGA Tanács és az Elnökség határozatait.

 

III/3.1.9. Gazdasági alelnök 

III/3.1.9.1. A gazdasági alelnök feladatai:

• irányítani a LIGA gazdálkodását;
• gyakorolni a tulajdonosi jogokat a LIGA által alapított jogi személyiségű szervezeteknél;
• gyakorolni a munkáltatói jogokat a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján felügyelete alá tartozó munkavállalók felett, kivéve az elnök hatáskörébe tartozókat;
• kötelezően részt venni az Elnökség és a LIGA Tanács ülésein;
• előterjeszteni az Elnökségnek a LIGA éves költségvetését és az annak végrehajtásáról szóló éves beszámolót, melyet az Elnökség döntése után előterjeszt a LIGA Tanács részére;
• gondoskodni a LIGA vagyonának gazdaságos és biztonságos működtetéséről;
• felel a pénzügyi és számviteli rend kialakításáért és betartásáért;
• köteles végrehajtani és képviselni az Alapszabály és a Program keretein belül a LIGA Tanács és az Elnökség határozatait.

 

III/3.1.10. Közszolgálatért felelős alelnök  

III/3.1.10.1. A közszolgálatért felelős alelnök feladatai:

• az elnök megbízása alapján képviseli a LIGÁ-t az országos érdekegyeztető fórumokon; a médiában, nemzetközi fórumokon;
• kötelezően részt venni az Elnökség és a LIGA Tanács ülésein;
• köteles végrehajtani és képviselni az Alapszabály és a Program keretein belül a LIGA Tanács és az Elnökség határozatait;
• a közszolgálatért felelős társelnök megbízása alapján koordinálja a LIGA költségvetési szférára vonatkozó  érdekvédelmi tevékenységét;
• az Elnökség vagy a LIGA Tanács határozatai alapján képviselheti a LIGÁ-t és annak állásfoglalásait
• az Alapszabály II/1.7. szerinti szektoriális szervezetek megalakításának, majd működésének elősegítése.

 
 

III/3.1.11. Elnökségi tagok 

III/3.1.11.1. Az elnökségi tagok feladatai:

• kötelezően részt venni az Elnökség és a LIGA Tanács ülésein;
• kötelesek végrehajtani és képviselni az Alapszabály és a Program keretein belül a LIGA Tanács és az Elnökség határozatait;
• a kialakított munkamegosztás szerint részt venni a testületi határozatok megvalósításában.

 

III/4. Számvizsgáló Bizottság (SzB) 

III/4.1. A Kongresszus 8 fős Számvizsgáló Bizottságot választ.  

III/4.2. A Számvizsgáló Bizottság hatásköre:

• folyamatosan ellenőrizni a LIGA pénzügyi és gazdasági tevékenységét, vagyonkezelését, hitelesíteni éves költségvetési beszámolóit;
• ellenőrizni a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások betartását;
• ellenőrizni a tagdíjak és egyéb bevételek befizetését;
• vizsgálni a vagyon kezelésére és megőrzésére tett intézkedéseket;
• ellenőrizni a bizonylati fegyelem betartását;
• ellenőrizni a LIGA által a szövetségeknek, ill. a tagszervezeteknek nyújtott költségvetési támogatás felhasználását;
• elfogadása előtt véleményezni a LIGA éves költségvetési tervét.
• Mandátumának ideje alatt - legalább félévente, vagy felkérés esetén - tevékenységéről tájékoztatja a LIGA Tanácsot, szükség esetén javaslatokat tesz a tárgykörében észlelt hiányosságok megszüntetésére.

 

III/5. Mandátumvizsgáló Bizottság 

III/5.1. A Kongresszus 8 főből álló Mandátumvizsgáló Bizottságot választ. A bizottság havonta ülésezik, döntéseit tagjai 2/3-os többségének egyetértésével hozza. A Bizottság a LIGA Tanács által elfogadott ügyrend és szabályzat szerint végzi feladatát.  

III/5.2. A Mandátumvizsgáló Bizottság hatásköre:

• vezetni a LIGA tagnyilvántartását;
• a mandátummal rendelkező szervezeteket időben értesíteni mandátumaik számáról;
• meghatározni a LIGA Tanácsban résztvevők mandátumának számát, valamint előterjeszteni a LIGA Tanácsnak a Kongresszuson résztvevők mandátumainak számát;
• rendszeresen tájékoztatni az ügyvezető alelnököt a tagdíj elmaradásokról;
• tájékoztatni az ügyvezető alelnököt a tagdíj nem fizetés miatti törlés lehetőségéről.

 

III/6. A Bizottságok munkájukat a LIGA más tisztségviselőitől és testületeitől függetlenül végzik. Munkájukat a LIGA minden testülete, tisztségviselője és tagszervezete köteles előmozdítani, tevékenységüket nem akadályozhatják

III/6.1. A Bizottságok tagjai nem lehetnek az Elnökség tagjai.  

III/6.2. A LIGA választott tisztségviselője nem lehet olyan gazdasági társaság vezetője, ahol LIGA tagszervezetek működnek, továbbá nem lehet bejegyzett párt tisztségviselője, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat, és köteles tartózkodni minden olyan nyilatkozat megtételéről, amely a LIGA pártatlan megítélését veszélyezteti.  

III/6.2.1. Amennyiben az Elnökség tudomására jut, hogy a tisztségviselő nem felel meg a III/6.2. pontban foglalt feltételeknek, a soron következő elnökségi ülésen meghozott határozatában, 15 napos határidő tűzésével felszólítja az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a tisztségviselő nem szünteti meg az összeférhetetlenséget, tisztségéről le kell mondania. Ebben az esetben az Elnökség szükség szerint (ha a lemondással az elnök, valamely társelnök, az ügyvezető alelnök, a gazdasági alelnök, a közszolgálatért felelős alelnök vagy legalább három elnökségi tag tisztsége megszűnik, illetve ha a Számvizsgáló Bizottság vagy a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak száma legalább 1/3-dal csökken) rendkívüli Kongresszust hív össze, amely dönt új tisztségviselő megválasztásáról. Amennyiben a tisztségviselő az összeférhetetlenség tényét vitatja, az Elnökség rendkívüli Kongresszust hív össze, amely jogosult a tisztségviselő visszahívásáról dönteni, és helyébe új tisztségviselőt megválasztani. 

III/6.3. A LIGA tisztségviselői az elnök, a társelnökök, az ügyvezető alelnök, a gazdasági alelnök, a közszolgálatért felelős alelnök, a 8 fő elnökségi tag és a Mandátumvizsgáló Bizottság, valamint a Számvizsgáló Bizottság tagjai.

IV. LIGA tagdíj és vagyon

 

IV/1. A tagszakszervezetek kötelesek tagjaik után havonta havi rendszerességgel tagdíjat fizetni. A tagszervezetek a tagdíjat a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig kötelesek megfizetni. A tagdíj mértéke a mindenkori minimálbér 0,1%-a, egész forintra kerekítve. A minimálbér változáshoz kötött, emelt összegű tagdíjat első alkalommal a minimálbér bevezetése hónapjára kifizetett munkabér alapján kell befizetni. A LIGA tagdíj összegének változásáról a Mandátumvizsgáló Bizottság értesítő levelet küld a tagszervezeteknek.  

IV/2. A LIGA vagyona oszthatatlan. Az ingatlan vagyon elidegenítéséről a LIGA Tanács dönthet, a döntés érvényességéhez az szükséges, hogy a leadott szavazatszám több mint 2/3-ával rendelkező szervezetek egyetértsenek, valamint a szavazásban résztvevő tagszervezetek legalább 1/3-a egyetértsen. 

IV/2.1. A LIGA érdekvédelmi munkájának elősegítése érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat. 

IV/2.2. A LIGA a befizetett tagdíjakból és a vállalkozási tevékenység eredményéből fedezi a nemzetközi szakszervezeti szövetségekbe fizetendő tagdíjat és a központi munkaszervezet működési költségeit. 

IV/2.3. A LIGA ágazati-szakmai szervezetei működéséhez a LIGA költségvetéséből csak az európai szakszervezeti szövetségekbe fizetendő tagdíj biztosítható, az éves költségvetés keretein belül. A LIGA Tanács a költségvetés elfogadásakor a rendelkezésre álló források függvényében, dönthet a fizetendő tagdíj egészének vagy egy részének biztosításáról, illetve dönthet úgy, hogy a tagdíj fizetését részben sem vállalja át. Amennyiben az ágazati-szakmai szervezet nem lehet európai szakszervezeti szövetség tagja, a LIGA Tanács az éves költségvetés keretein belül dönthet az ágazati-szakmai szervezet tagjai által az európai szakszervezeti szövetségekbe fizetendő tagdíj egy részének vagy egészének biztosításáról. 

IV/2.4. Az ügyvezető elnökség működésének ideje alatt csak a LIGA és munkaszervezete mindennapi működésének fedezésére (a székház működéséhez szükséges fenntartási költségek, személyi járandóságok kifizetése, tartós szerződésekből fakadó kötelezettségek) teljesíthető kifizetés. 

V.  A LIGA munkaszervezete

 

V/1. A munkaszervezet feladata:

• elvégezni a LIGA Programjában meghatározott tevékenységeket;
• elvégezni a LIGA testületei számára a döntés előkészítéséhez szükséges háttérmunkát;
• végrehajtani a LIGA testületi döntéseit;
• segíteni a LIGA tisztségviselői munkáját;
• biztosítani a LIGA belső és külső információáramlását;
• ellátni a LIGA ügyviteli feladatait.

 

V/2. A munkaszervezet az ügyvezető alelnök által előterjesztett és a LIGA Tanács által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik. 

V/3. A munkaszervezet tevékenységének pénzügyi feltételeit a LIGA költségvetése határozza meg. 

VI. Átmeneti szabályok 

VI.1. A III/2.1.2. pontban foglaltaktól eltérően a mandátumokat a XII. Kongresszust követően első alkalommal 2010. április hónapban kell megállapítani. Amennyiben ezen időpontig kerül sor LIGA Tanács ülésre, azon a Kongresszuson kiadott mandátumokat kell figyelembe venni. 
 
 
 

Jelen Alapszabályt a LIGA Szakszervezetek XII. Kongresszusa 2009. december 3-án elfogadta.