Az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását sürgeti most már nem csak a szakszervezetek többsége, de a munkaadók is. Az OÉT munkavállalói és munkaadói oldala is levélben fordult a szakminiszterhez, hogy a lehető legrövidebb időn belül kerüljenek a Tanács elé egyrészről a már megszavazott - a munka világát különösen hátrányosan érintő - törvények, másrészről a kormány tervezett intézkedései is.
Mint ismeretes, a LIGA Szakszerveztetek az új kormány megalakulása óta szorgalmazza az OÉT összehívását, többek között a kormánytisztviselőkről szóló törvény miatt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén pénteken megválasztották a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat 82 tagját. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) korábbi tagjainak mandátuma 2010. május 29-én lejár, a most elfogadott listán szereplő szakemberek június elsejei hatállyal kezdik meg munkájukat, mandátumuk 5 évre szól.
Kiss Péter leköszönő társadalompolitikai miniszter napirend előtti felszólalásában köszönetet mondott az érdekegyeztető tanács eddigi munkájáért. Hangsúlyozta: az elmúlt időszak együttműködésének, partnerségének és vitáinak köszönhetően Magyarországon egy rendkívül nehéz időszakban, a világgazdasági válság idején sikerült a kialakult szükségszerű érdekkonfliktusokat a tárgyalóasztalnál megoldani.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény alapján az Országos Részvételt Megállapító Bizottság megvizsgálta és megállapította a LIGA Szakszervezetek megfelelőségét az országos érdekegyeztetésben való részvételre. Mint az a csatolt dokumentumból is kitűnik, a LIGA Szakszervezetek minden kritériumot sokszorosan meghaladva teljesítette a feltételeket. Így például 16 nemzetgazdasági ágban és 77 alágazatban tevékenykedő szakszervezettel rendelkezik 19 megyében és Budapesten, összesen 863 munkahelyen.

Össztársadalmi érdek, hogy 2011 első félévében sikeres legyen a magyar európai uniós elnökség - hangoztatták az Országos Érdekegyeztető Tanács mindhárom oldalának felszólalói a mai plenáris ülésén.

Ugyan 10 órai kezdés állt a mai Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésének meghívójában, de a munkavállalói és munkáltatói oldal is messze túlfutott az előzetes egy- illetve kétoldalú megbeszéléseken. A sajtó és a kormány képviselői türelmesen vártak a teremben, amely ezúttal az Egészségügyi Minisztérium épületének 8. emeletén volt.
.

A mai Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén egyetlen napirendként a már megkezdett 2010. évi bértárgyalások folytatása szerepelt. Legutóbb ott álltak fel a felek az asztaltól, hogy a szakszervezetek 76.000.- forintra mérsékelték javaslatukat és eltekintenének a szakmunkás bérminimum intézményében az 1,22-es szorzó alkalmazásától, annak érdekében, hogy sikeresen megállapodjanak a munkáltatókkal. A bérajánlás tekintetében pedig egy lépcsős rendszer kialakításának ötlete kezdett körvonalazódni.

A munkavállalói oldal írásos javaslata alapján a munkaadók komoly előrelépést ígértek a háromelemű bértárgyalások terén. Közös álláspontot csak a következő ülésre tudtak vállalni, de így is elmondható, hogy egyre közelebbi a megállapodás pillanata. Egyes kiegészítéseket ugyan sem a munkaadók sem a kormány nem  hajlandó elfogadni, de a minimálbér összege, a szakmunkás bérminimum számítási módja és a bérajánlás tekintetében már nagyon közeliek a javaslatok.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki plenáris ülésén folytatott bértárgyaláson nem közeledtek az álláspontok, a munkaadói oldal továbbra is 73.000 forintos havi minimálbért ajánlott 2010-re, míg a munkavállalói oldal szerint ennél nagyobb emelésre van szükség.
.
.

Közeledtek az álláspontok a minimálbér ügyében: az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala 78 ezerre csökkentette korábbi 80 ezer forintos követelését, a munkaadók pedig a jelenlegi 71 500 forint befagyasztása helyett 73 ezer forintos legkisebb bérre tettek javaslatot. A szakmunkások bérminimumának emeléséről azonban tárgyalni sem hajlandóak. A munkavállalók ezt 87 500-ról 91 ezerre emelnék.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mai plenáris ülésén három napirendi pontról tárgyaltak a felek. Támogatták a 2009-2012 nemzeti munkavédelmi politikai előterjesztést, tovább gondolták a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbítását, valamint majdnem folytatták a bértárgyalásokat.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén már jelentősen közeledtek a munkaadók és a munkavállalók elképzelései. A garantált bérminimum és a bérajánlás tekintetében azonban továbbra sem történt előrelépés.

A szakszervezetek továbbra is a minimálbér emelését javasolják 71.500 forintról 80.000  forintra 2010-re, a munkaadók először a bérajánlás elveiben kívántak megegyezni. A kormány pedig a munkavállalók reálkeresetének megőrzését szorgalmazta a minimálbér vonatkozásában is az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki plenáris ülésén.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai plenáris ülésén az egyéni vállalkozásokról és egyéni cégekről szóló törvényről, az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról, az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek végrehajtásáról, és a munkaügyi perek tárgyi költségmentességének megszüntetéséből eredő helyzet kezeléséről esett szó.

További egyeztetésekre van szükség a minimálbérről és a kormány által javasolt béremelés mértékéről, miután nem tudtak megegyezni a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén, a felek október elsején folytatják a pénteken megkezdett egyeztetéseket. A munkavállalói oldal 80.000 forintos minimálbért javasolt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megkezdte második félévi munkáját. A mai napirendi pontok között szerepel – ennek megfelelően – a második félévi munkarend, a 2010-es munkaszüneti napok körüli munkanapok rendje, és a költségvetés megvitatásának megkezdése.
Oszkó Péter pénzügyminiszter a következő felütéssel nyitott: „A nyár számunkra munkával telt. Ennek köszönhetően örömmel jelenthetem, hogy soha ilyen gyorsan nem készült el a költségvetés.” (Namost tegye fel a kezét, aki nyáron szintén dolgozott! Most az tegye fel, aki szeretett volna dolgozni, de a válság miatt elveszette a munkáját!)
.

.

A hat szakszervezeti konföderáció együttesen tiltakozik amiatt, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a szakszervezeti konföderációkkal való konzultáció kizárásával, az OÉT összehívásának mellőzésével kívánja módosítani a munkaügyi jogszabályok, a Munka Törvénykönyve lényeges elemeit, illetve megalkotni az OÉT-re és az Ágazati Párbeszéd Bizottságokra vonatkozó törvények végrehajtási rendeleteit.

Napirend előtt az OÉT törvényről, napirend keretében a 2010-es adótörvényekről esett szó az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén. A természetbeni juttatások megadóztatására a kormány 25%-os kedvezményes kulcsot javasolt a melegétel utalványok, az üdülési csekk és az egészség- és nyugdíjpénztári befizetések esetében.
A szakszervezetek 0%-ot, a munkaadók maximum 17%-ot fogadnának el, de a kormány nem alkuszik tovább. 

Napirend előtt ugyan szóba került a szakképzés, a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj, valamint a munkavállalói oldal szót emelt a minisztérium példátlan múlt heti akciójáról, hogy tárgyalás és értesítés nélkül változtatott a szakszervezeteket érintő szabályokon, a fő téma mégiscsak a 2010-es adótörvények tervezete volt.
Első napirendi pontként még szóba került az egyszerűsített foglalkoztatás kérdése is, de a munkaadói és munkavállalói oldal egyöntetű elutasításának köszönhetően a javaslatot előbb szakmai szinten tárgyalják újra.

Másról szólt az OÉT ma is, mint a válság megoldásáról. Válságkezelő lépés egyáltalán nem került terítékre, Csizmár Gábor azonban nem feledkezett meg arról, hogy kormánya hű csatlósaként még egyszer politikai sztrájknak minősítse a LIGA Szakszervezetek által kezdeményezett sztrájkot. Horváth Lajos, a LIGA ügyvezető alelnöke válaszában leszögezte: semmilyen politikai színezete nincs a pénteki LIGA-sztrájknak. A munkabeszüntetés ugyanis nem a kormány, hanem annak tervezett intézkedései ellen irányul, amelyek elviselhetetlen terhet rónak a munkavállalókra.

A mai menü:
Tájékoztató a Kormány válságkezelő programjáról;
Az adó- és járulékrendszer átalakításának fő irányai;
Konzultáció az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. sz. törvényjavaslathoz benyújtásra kerülő, Kormány által támogatásra javasolt, módosító indítványokról.

A munkavállalói oldal szerint a kormánynak vissza kellene vonnia nyugdíjrendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot és érdemi vitát kell kezdenie - mondta Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek ügyvezető alelnöke, a munkavállalói oldal szóvivője.
A munkaadói oldal ugyanakkor egyetért a nyugdíjkorhatár emelésével és a 13. havi nyugdíj kezelésével, a mértékben és a módszerben van különbség. A munkáltatók a válságkezelésre "hangsúlytalannak" tartják a javaslatot, és átgondolását javasolják.
Így tulajdonképpen a munkavállalói és munkaadói oldal is elutasította a Kormány válságkezelő javaslatait.

Nem sikerült megállapodni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban ma sem. A Kormány egyre többet akar, egyre közelebb érzi magához a Reformszövetség javaslatát, és egy tessék-lássék megállapodásban akar megnyugvást keresni.

A mai Országos Érdekegyeztető Fórum plenáris ülésén a következő két napirendi pontról tárgyaltak a szociális partnerek:
A munkaügyi perek tárgyi költségmentességének megszüntetéséből eredő helyzet kezeléséről és a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről.

Ezen kívül Rolek Ferenc bejelentette, hogy a múlt heti OÉT-en elhangzott miniszterelnöki kérésre reagálva, a munkaadói oldal hétfő reggel megküldi a szociális partnereknek válságkezelő csomag tervezetét.

A mai Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésére a Parlamentben került sor. A kormány oldalon jelen volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Veres János, Szűcs Erika, Kiss Péter miniszterek, és több államtitkár is. Az egyetlen napirendi pont a kormánynak a gazdasági válságra adandó válaszairól szólt, mely anyagot alig két nappal ezelőtt küldött át a szociális partnerek számára a kormány.
Konszenzus nincs, a kiadáscsökkentés forrásait közösen kutathatják fel a partnerek, konkrét részleteket ma sem tudtunk meg.

Gyurcsány Ferenc az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjaival konzultált ma időszerű kérdésekről, a válság hatásairól. A miniszterelnök meghívására, a Parlamentben sorra kerülő konzultáción részt vettek a kilenc munkaadói szövetség, illetve a hat szakszervezeti konföderáció képviselői, köztük a LIGA Szakszervezetek. A miniszterelnök nemrégiben válságtanácskozás-sorozatot indított útjára, ahol a szakmai, politikai és társadalmi egyeztetéseket még intenzívebben kívánja folytatni, ennek egyik állomása az OÉT tagjaival folytatott konzultáció.

Az euróra való Nemzeti Átállási Tervet, valamint a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2008. évi munkáját vitatta meg pénteki plenáris ülésén az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT).
A Nemzeti Átállási Terv az euró magyarországi bevezetésének technikai feltételeit rögzíti. A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testületet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló, 1998-as törvény hozta létre a Nyugdíjbiztosítási Alap forrásainak hatékony felhasználásának ellenőrzésére. A testület 11 tagja közül kettőt az Idősügyi Tanács, hármat-hármat az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt három oldal javaslata alapján kér fel a házelnök.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács ma esti rendkívüli ülésén egyhangúlag elfogadta a Gazdasági Miniszter javaslatát, miszerint gáz spórolási okok miatt a most szombaton esedékes munkanapot március 28-ra tegye át a Kormány. Ezzel az intézkedéssel mintegy 6 millió köbméter gázt spórol várhatóan az ország. Az ülésen a Kormány tájékoztatta a szociális partnereket a kialakult helyzetről, és a már megtett és a tervezett diplomáciai lépésekről.  

2009. január 1-től az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöki tisztét a LIGA Szakszervezetek tölti be. Az országos érdekegyeztetés folyamatáról és a háttérdokumentumokról ez idő alatt is honlapunk "érdekegyeztetés" rovatában olvashatnak.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai plenáris ülésén a Kormány bemutatta módosított konvergencia programját. A munkavállalói oldal egységes maradt legutóbbi álláspontjában, miszerint a programmal nem ért egyet, többek között mert az a teherviselést aránytalanul osztja le a munkavállalókra, és mert továbbra is a legegyszerűbben elérhető forrás pótlás után nyúlt a Kormány, más alternatívákat figyelmen kívül hagyva.

A tájékoztatót az OÉT - más lehetőség híjján - tudomásul vette.

Elmarad a közszféra januárra tervezett sztrájkja, miután megegyezett a kormány és az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság. A 180 ezer forintnál kevesebbet kereső közszolgák pótlék formájában teljes egészében megkapják a 13. havi fizetésüket, az ennél nagyobb jövedelemmel rendelkezőket részlegesen kompenzálják.

A LIGA Szakszervezetek megdöbbenve fogadta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tegnapi közleményét, mely szerint az általuk is elfogadott OÉT bérajánlásban foglalt 3-5 százalék helyett, tagszervezeteiknek a 0-3 százalékot ajánlják majd.
Példanélküli és felháborító az a módszer, ahogy a két munkáltatói szervezet az OÉT mindhárom oldalának résztvevőit – köztük a többi munkáltatói szervezetet is - arcul csapta, úgy aláírva a megállapodást, hogy tudták, azt nem fogják betartani, sőt, nyilvánosan ellene kampányolnak majd.

Új ajánlatokat tettek a felek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén, a munkaadók 2-4 százalékra emelték jövő évi keresetnövekedési javaslatukat, szemben a munkavállalók 3-6 százalékos igényével. A munkaadók korábbi javaslata 0-3 százalék volt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén számszakilag közeledtek az álláspontok, gyakorlatilag nem. A mnkaadói oldal és a munkavállalói oldal is engedett ezer forintot, de ennél előrébb nem sikerült jutni. A Kormány továbbra is inkább csak nézőként van jelen, bár "matematikai és statisztikai" véleményét azért rendre elmondja.

A munkaadói oldal a jelenlegi szinten, 69 ezer forinton kívánja tartani a havi minimálbért, és 86.300 forinton a kétéves gyakorlattal rendelkező szakmunkások garantált bérminimumát - mondta Dávid Ferenc, az oldal szóvivője az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki (OÉT) plenáris ülésének kezdetén. Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke elfogadhatatlannak nevezte a munkaadói oldal bérbefagyasztási ajánlatát, kiváltképp, hogy a múlt héten a munkavállalói oldal már elmozdult az eredeti, 80.000 forintos ajánlatától annak reményében, hogy ez elindítja végre az éremi tárgyalásokat.

Bár az adótörvények módosítása között technikai okokból a kormány támogatási listáján szerepel az MDF által javasolt áfa-emelés, 20 százalékról 22 százalékra, a kormánytagok nemmel fognak szavazni - jelentette be Veres János pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.

A mai Országos Érdekegyeztető Tanácson egyetlen napirendet tárgyaltak a szociális partnerek, ez pedig a 2009. évi bérajánlások voltak.
A tárgyalás elején a munkavállalói oldal egyértelművé tette, hogy továbbra is meg kíván állapodni, hiszen alapvető fontosságúnak tartja az ország és a gazdaság mai helyzetében egy egyesség megkötését. A megállapodás nem szólhat nulla keresetnövekedésről, január elsejével kell hatályba lépnie és lehetőleg vonatkoznia kell az állami tulajdonú vállalatokra is.

Bajnai Gordon nemzeti gazdasági és fejlesztési miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén bejelentette, hogy a korábban már ismert 800 milliárd forintos vállalkozás élénkítő program 1.000 milliárdra nő azzal, hogy a program tovább bővül az Új Magyarország Fejlesztési Terv átdolgozásával. Kissé színháziasan hozzátette: A háromoldalú társadalmi egyeztetési folyamatba az utóbbi hónapokban új partner kapcsolódott be, a nemzetközi pénzügyi válság, amely a következő egy évben érdemben befolyásolja a gazdasági folyamatokat. Ennek következtében a vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, beszűkülnek a felvevő piacok és elveszhetnek munkahelyek.

Veres János az OÉT plenáris ülésén a nemrégiben ismertetett számokról tájékoztatta a szociális partnereket, azaz csökkenő gazdasági növekedésről, már idén megkezdődő (folytatódó, erősödő?) megszorításokról. Szerinte mindezt a stabilitás megteremtése érdekében, és az egyedül elérhető forrásokból. Habár elmondta, hogy a bejelentett megvonásokat véghez kívánja vinni a Kormány – mint például a bérfejlesztések teljes leállítása, a 13. havi fizetések ki nem fizetése) – aminek következménye képen csökken a foglalkoztatás, a fogyasztás, mégis valamilyen, eddig a közgazdaságtudomány számára fel nem tárt összefüggés alapján, úgy prognosztizálta, hogy a gazdaság végül prosperálni fog.

A mai Országos Érdekegyeztető Tanácson a szakszervezeti oldal egységes volt abban, hogy továbbra is ragaszkodik a reálbérek emelkedéséhez, a 80 000 Ft-os minimálbérhez, valamint a minimálbérből és garantált bérminimumokból álló struktúra fenntartásához. Az oldal egyöntetűen elutasította azt az elképzelést, hogy a 2009-es év első felében nem történjen reálbér emelkedés és a második félév előtt az OÉT újra folytasson bértárgyalásokat. Az oldal véleménye szerint ez még bizonytalanabbá tenné a helyzetet és szakmaiatlan elképzelés, mivel a cégek nem viselnének el egy ilyen megoldást. Ezenkívül semmiféle garancia sincs arra, hogy valóban történhet reálbér emelés a 2009. év második felében.

Figyelem! A magyar sajtóra olyan jellemző módon, az MTI-től származó hibás anyagot mindenki olvasatlanul átvette, így a mai sajtóban olvasható beszámolók az OÉT-en történtekről részben valótlanok!

A köztársasági elnök indítványára, egy az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végezte el az Alkotmánybíróság. Nagyon szoros eredménnyel (5:4 arányban)megállapította, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2006. december 11-én elfogadott törvény több rendelkezése is alkotmányellenes.

Mint ismeretes, a köztársasági elnök az OÉT törvény azon rendelkezéseit kifogásolta, amelyek az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörét (3. § (2) b), 7. § (1) c), 19. § (1) bek.), illetve összetételét (5. §, 6. § (1) bek.) szabályoznák. A köztársasági elnök azért találta ezeket aggályosnak, mert e hatáskörök alapján az OÉT közhatalmi jogosítványokat is gyakorolna, amihez azonban nem rendelkezik demokratikus legitimációval. (Utóbbi miatt érdekes az összetétel vizsgálata).

A korábbi és jelenlegi köztársasági elnököket és kormányfőket, jegybankelnököket, az MTA elnökeit, az OÉT képviselőit és az önkormányzati szövetség vezetőit tömörítő 40-50 fős nemzeti csúcs testületétől azt várja a kormányfő, hogy a lehetőség szerint pár hónap alatt jusson el egy átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás, a nemzeti felemelkedés programjának megalkotásáig.

A legutóbbi Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén eredetileg öt napirendi pont szerepelt, melyekről ugyan esett is szó, azonban az elmúlt pár nap eseményei részben vagy egészben elmosták azokat.

 

Első napirendi pontként a 2009. évi bértárgyalások megkezdése szerepelt, ami ugyan egy munkavállalói oldalról elhangzó nyitóajánlattal zárult, azonban a költségvetési- és adóterv bejelentett teljes újragondolása nyomán egyelőre okafogyottá vált.

 

A második napirendi pontként felhozott előterjesztés a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről egy az egyben borult Veres János pénzügyminiszter bejelentése nyomán.

Élénk sajtófigyelem kísérte a legutóbbi OÉT ülést, hiszen két miniszter is személyesen jött el, hogy megvitassa a szociális partnerekkel a jövőt. Aztán persze kevésbé vitáztak, mint inkább kijelentettek…

A „Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig” című, az egészségügy 2010-ig szóló, a kormány által júliusban elfogadott programját ismertette Székely Tamás egészségügyi miniszter az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) plenáris ülésén.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén mindhárom fél egyetértett azzal, hogy a "Nemzeti stratégiai jelentés a szociális védelemről és társadalmi összetartozásról" alkalmas arra, hogy azt az Európai Uniónak továbbküldjék, egyúttal támogatták a felek, hogy minél előbb az Országgyűlés elé kerüljön a Nemzeti Munkavédelmi Politikáról szóló előterjesztés.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai számára, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter asszony informális ülés keretében tartott prezentációt az "Út a munkához" témakörben, konzultációra invitálva az érintetteket. Az ülésen bemutatott prezentáció letölthető a lap aljáról. A munkavállalói és munkaadói oldal meghallgatta a közel három órás előadást, majd abban maradtak, hogy az elhangzott kérdések alapján a minisztérium kiegészíti és pontosítja a tervezetet, majd az OÉT szintjén folytatják az egyeztetéseket.
A LIGA Szakszervezetek arra kéri tagszervezeteit, hogy a letölthető prezentáció alapján küldjék meg véleményüket, amelyet az elnökség elé terjesztés és megtárgyalás után, egységesen képviselhet majd.

Mivel 2008. februárjában a munkavállalók részére megszűnt a munkaügyi perek perköltség-mentessége, a munkavállalói oldal annak jövedelemhez kötött visszaállítását javasolta, azzal, hogy ez havi hatszázezer forint alatti jövedelemnél lépne életbe. A szakszervezeti oldal véleménye szerint a munkaügyi perek munkavállaló alanyai kereső képtelenek, jövedelem nélküliek. Válaszában Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára azt javasolta, hogy a perköltség azok számára legyen ingyenes, akiknek havi nettó jövedelme nem haladja meg a 171 200 forintot. Ugyanakkor a munkáltatói oldal mereven elutasította a perköltség-mentesség visszaállítására vonatkozó javaslatot arra hivatkozva, hogy ingyenesség esetén mindenki felelőtlenül indíthat pereket.

2008. június 13-án, pénteken ült össze legutóbb az Országos Érdekegyeztető Tanács. A meghirdetett napirendi pontokon kívül – 36 órás munkahét, Európai Szociális Karta, munkavállalók utazási kedvezménye – a három napirend előtti felszólalás is igazán említésre méltó volt.

Mint ismeretes, az egyes veszélyes munkakörökre vonatkozó 36 órás munkahetet előíró minisztériumi rendeletet, két munkaadói szervezet kezdeményezésére, az alkotmánybíróság jogtechnikai okokra hivatkozva 2008. június 30-i hatállyal érvénytelenítette. A munkavállalói oldal már a május 16-i OÉT ülésre egy alternatív javaslattal állt elő, amelyet azonban a munkaadói oldal mereven elutasított. A hosszas egyeztetés után a három oldal meg tudott egyezni abban, hogy a június 13-i ülésre, egy minden érintett felet képviselő szakmai bizottság kidolgoz egy új javaslatot, amelyben a felsorolt munkaköröket az OMMF felülvizsgálja, és az így létrejövő szabályozást várhatóan a munkaadók is támogatják majd.

Kudarcra ítélt kezdeményezésnek nevezte Zs. Szőke Zoltán, a munkáltatói oldal szóvivője az Új Tulajdonosi Programot az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki ülésén. A munkavállalói oldal szóvivője is elmondta, nem helyes, hogy már a program elnevezése is alaptalan illúziókat kelt, mintha tömegek válhatnának tulajdonossá. Nem szabadna olyan illúziókat kelteni, hogy az állampolgárok jelentős része valamilyen tulajdonhoz juthat a program során, és ez valamiféle polgárosodást segít elő, hiszen véleménye szerint csak az állampolgárok néhány százaléka vonható be ebbe a programba, azok sem valódi tulajdonosokként, hiszen nem lesz beleszólásuk az adott társaság ügyeibe.

Az FRDÉSZ levele Csizmár Gábor MEH államtitkár részére:

A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók (FRDÉSZ) 2008. március 27-i Küldöttgyűlésének döntése értelmében hivatalosan kezdeményezem a Kormánnyal 2007. december 4-én megkötött, a közszféra 2008. évi keresetalakulásairól szóló megállapodás felülvizsgálatát.

A LIGA elnökségének 2007. évi beszámolója után, a kormány legújabb elképzelései, így az adó- és járulék csökkentési tervekről, az ,,Új tulajdonosi program"-ról szóló előterjesztések, valamint a május elsejei szakszervezeti program szerepelt a március 4-i elnökségi ülés napirendjén...

 

 

 

Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén debütált Simon Gábor, Csizmár Gábor utóda a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkári székében. A kormány oldalon jelen volt Herczog László államtitkár, és meglepetésre Csizmár Gábor is, akinek úgy tűnik szívéhez nőtt az OÉT, hisz bejelentette, hogy a jövőben is jelen lesz, és Simonnal közösen képviselik a kormányt.

A Kormány azt tervezi, hogy a regisztrált álláskeresők közül a rendszeres szociális segélyben részesülők egy megelőző munkatesztet követően juthassanak csak ellátáshoz. Ennek megfelelően közmunkavégzésre lesznek kötelezve, amelynek alapján kiszűrhető, hogy ki az, aki akar, de nem tud, és ki az, aki nem szeretne, de képes dolgozni.

Megkésett és műfaját tekintve sem a szakszervezetek elképzeléseit tükröző konzultációra került sor az OÉT plenáris ülésén. Míg a Kormányzat képviseletében megjelent Miniszter elsősorban a pénztártörvény végrehajtási rendeleteit kívánta a szociális partnerekkel megvitatni, addig a munkavállalói érdekképviseletek azt hangsúlyozták, hogy elsősorban magát a „modellvitát” kellene továbbra is lefolytatni.

A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége az elmúlt közel fél évben többször fordult a Magyar Köztársaság Kormányához és miniszterelnökéhez egyaránt, hogy az egészségbiztosítás tervezett átalakítását ne egy rohamléptekben szerkesztett, szakmai és társadalmi egyeztetéseket mellőző, kompromisszumoktól és kényszermegoldásoktól hemzsegő törvényben szabályozza, hanem az ügy fontosságát és súlyát átérezve, komoly egyeztetéseket követően döntsön.

A LIGA Szakszervezetek tiltakozik a Kormány azon intézkedése ellen, hogy 2008. február 6-tól a munkaügyi pereknél megszűnik a tárgyi költségmentesség. Ez azt jelenti, hogy a per befejezésekor az illetéket és az esetleges költségeket a vesztes félnek kell állnia attól függetlenül hogy a munkáltatóról vagy munkavállalóról van szó. Korábban ilyen esetben csak a munkáltatónak kellett fizetnie.
Ez a változás nem csak különösen hátrányosan érinti a munkavállalókat, de a Kormány anélkül döntött erről a változásról, hogy az érintett felekkel egyeztetett volna.
A LIGA Szakszervezetek ezért felhívja a Kormányt, hogy azt ezt szabályozó törvény végrehajtását azonnal függessze fel, és a kérdést haladéktalanul terjessze az Országos Érdekegyeztető Tanácson a szociális partnerek elé.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén sem sikerült megegyezni a versenyszféra 2008-as bérajánlásáról.
Bár a számokban további közeledés volt tapasztalható a munkaadói és a munkavállalói oldal vasárnapi egyeztetésén, ennek ellenére többször úgy tűnt, hogy akár maga a bérajánlás is meghiúsulhat a jövő évre.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén sem sikerült megegyezni a versenyszféra 2008-as bérajánlásáról.
Bár közeledés volt tapasztalható a munkaadói és a munkavállalói oldal mai egyeztetésén, ennek ellenére még sem sikerült eljutni a megegyezésig. Mindkét oldal tett némi engedményt, ennek megfelelően a szakszervezeti konföderációk 7,5-9%, majd 7,0-8,5%-ra mérsékelték bérköveteléseiket, míg a munkáltatók is elmozdultak - a reálbér csökkenésével együtt járó - 4,5%-os alsó küszöbtől 5%-ig, majd többszöri szünet, és kétoldalú megbeszélés után a felső mértéket is kinyitották „egészen” 6,5%-os mértékig.

Több mint három hónapi tárgyalás után megszületett a megállapodás a közszféra béreinek 2008. évi alakulásáról. A munkavállalói oldal alapállása a tárgyalásokon az volt, hogy a bérek reálértéke 2008-ban ne csökkenjen, azaz értékük legalább olyan mértékben emelkedjen, mint az infláció.A gazdasági előrejelzések 4,8 százalékos inflációt jósolnak, a megállapodás szerint a közszféra bérei átlagosan 5 százalékkal emelkednek majd. Így a köztisztviselői illetményalap 38.650 forintra emelkedik, a közalkalmazottak illetménytáblájában a garantált illetményminimum átlagosan öt százalékkal, a közalkalmazotti pótlékalap pedig két százalékkal emelkedik 2008. január elsejével. A megegyezés rögzítette, hogy a 2008. évi bérek alakulásában fontos szerepet töltenek be még: ...