A miniszterelnök-jelölt feladta a leckét a kormányzó párti frakció tagjainak, akik számára ezáltal megnyílik a nagy kérdés: „lenni, vagy nem lenni”, azaz aláírni, vagy kiírni (már, mint az új választásokat). Bajnai Gordon nem kevesebbet kér az őt ajánló párt katonáitól, mint, hogy zárkózzanak fel és kövessék. Ismerve az elmúlt időszak vajúdását ez teljes mértékben logikus, aki válságkezelést mond, vállalja ennek következményeit. Ez mind szép és helyes, de mit mondjunk mi (igaz a „békákkal” állítólag nem szokták megvitatni a mocsár lecsapolását).
Lássuk először is, mi van a csomagban!

A sajtó útján nyilvánosságra került, Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt által jegyzett válságkezelési tervezetet a LIGA Szakszervezetek a leghatározottabban visszautasítja, és a benne foglalt intézkedések ellen minden törvényes eszközzel fellép, a végsőkig harcol.

A hétfői napon együttes ülést tartott az EDDSZ és a LIGA elnöksége.
A testületek közösen áttekintették a gazdasági válság kapcsán kialakult helyzetet, különös tekintettel ennek a munkavállalókat érintő következményeire.

Megállapították, hogy – a Visegrádi országok szakszervezeti vezetőinek prágai munkaértekezletén elfogadott nyilatkozatnak megfelelően – a munkavállalói érdekképviseleteknek hatékonyabban kell fellépniük azon folyamatok ellen, amik a munkavállalók helyzetét különösen hátrányosan érintik. Ennek megfelelően úgy látják, „elfogadhatatlan, hogy a válságot a munkavállalók és különösen a szakszervezetek elleni fokozott támadásokra használják fel, a jogos bérköveteléseikkel kapcsolatos hisztériakeltéstől kezdve azon keresztül, hogy megpróbálják hátrányos helyzetbe hozni őket a munkaügyi szabályozásban, egészen a szociális kiadások drasztikus lefaragásáig”.

A LIGA Szakszervezetek elutasítja azokat a – sajtóból vett – tervezett intézkedéseket, amelyek a feketegazdaság kifehérítését lassítják vagy éppen lehetetlenítik el. Ahogy azt a LIGA már többször kifejtette, a válság kezelése kapcsán nem egyedül üdvözítő módszer a kiadások csökkentése, hiszen ezermilliárdos rejtett források lapulnak a feketegazdaságban. A kormánynak éppen ezért elsősorban erre kellene koncentrálnia, nem pedig egyre olyan intézkedéseket hoznia, amelyek éppenséggel elősegítik a feketegazdaság burjánzását.

A Gyurcsány-kormány benyújtotta a Parlamentnek a válságkezelő programot megalapozó adó- és társadalombiztosítási törvényjavaslatokat.
Bár a múlt pénteki OÉT ülésen mind a munkaadói-, mind a munkavállalói oldal elutasította a regnáló végrehajtó hatalom válság-csomagját, továbbá bizonytalan, hogy ki áll a viharos tengeren hánykolódó hajó parancsnoki hídjára és merre veszi az irányt, a várható intézkedések végkimenetelét illetően továbbra sem lehetnek kétségeink.
Az álmoskönyv szerint a válságkezelés általában a munkavállalók számára nem sok jóval kecsegtet. Annál inkább sem, mert a ma porondon fellépő (régi-új) muzsikusok még mindig a korábbi kottából szeretnének zenélni. Ez a lemez azonban már nagyon karcos, és nagy valószínűséggel lejárt. Cserélni kellene!

A LIGA Szakszervezetek tegnapi elnökségi határozata alapján meghirdeti május 1-i demonstrációját a válság átfogó kezeléséért és a munkahelyek védelméért, valamint egy órás figyelmeztető sztrájkok szervezését is kilátásba helyezi. A demonstráción konstruktív javaslattal kíván a nyilvánosság elé lépni, amely kiutat mutathat az ország jelenlegi reménytelen és elkeserítő gazdasági helyzetéből.
A LIGA Szakszervezetek egyúttal minden olyan demonstráción részt vesz, ami a munkavállalók helyzetének javítását tűzi zászlajára.

A Gyurcsány-kormány benyújtotta a Parlamentnek a válságkezelő programot megalapozó adó- és társadalombiztosítási törvényjavaslatokat.
Bár a múlt pénteki OÉT ülésen mind a munkaadói-, mind a munkavállalói oldal elutasította a regnáló végrehajtó hatalom válság-csomagját, továbbá bizonytalan, hogy ki áll a viharos tengeren hánykolódó hajó parancsnoki hídjára és merre veszi az irányt, a várható intézkedések végkimenetelét illetően továbbra sem lehetnek kétségeink.
Az álmoskönyv szerint a válságkezelés általában a munkavállalók számára nem sok jóval kecsegtet. Annál inkább sem, mert a ma porondon fellépő (régi-új) muzsikusok még mindig a korábbi kottából szeretnének zenélni. Ez a lemez azonban már nagyon karcos, és nagy valószínűséggel lejárt. Cserélni kellene!

A LIGA Szakszervezetek örömmel látja, hogy a válság kezeléséhez legfontosabb eszköz – egy politikai és társadalmi konszenzus – kialakulóban van. Igaz, csak egy apró elemében, de ez önmagában komoly előrelépés lehetne Magyarország számára.

A válság elmélyülése a politika szereplőit egyre inkább színvallásra kényszeríti. A Kormány ugyan még mindig csak kerülgeti a forró kását, de részben a helyzet, részben a gazdasági-üzleti erők nyomására úgy tűnik, hogy lépésre kényszerül. Tekintettel arra, hogy ezek a politikai-szakmai körök továbbra sem szakítottak a válságot nem kis részben előidéző korábbi globális gazdaságpolitikai paradigmával (ortodox neoliberalizmus), ezért mind céljaival (keresletkorlátozás, azaz leánykori nevén megszorítás), mind eszközeivel (adócsökkentés) szemben komoly aggályok merülnek fel.

A parlament 2009. március 2-án elfogadta a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvényt. A jogszabály szerint a Magyar Állam a rászorultság elvét figyelembe véve átmeneti segítséget – két évre szóló készfizető kezességet - nyújt azoknak, akik lakáscélú kölcsönnel rendelkeznek, megfelelnek a jogosultsági feltételeknek, és megállapodnak a pénzügyi intézménnyel a tartozás átütemezésében.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium központi munkaerő-piaci programot indít „Munkahelyek megőrzéséért” elnevezéssel, az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására. A program megvalósításában a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, a regionális munkaügyi központok és a munkáltatók vesznek részt.

A mai Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésére a Parlamentben került sor. A kormány oldalon jelen volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Veres János, Szűcs Erika, Kiss Péter miniszterek, és több államtitkár is. Az egyetlen napirendi pont a kormánynak a gazdasági válságra adandó válaszairól szólt, mely anyagot alig két nappal ezelőtt küldött át a szociális partnerek számára a kormány.
Konszenzus nincs, a kiadáscsökkentés forrásait közösen kutathatják fel a partnerek, konkrét részleteket ma sem tudtunk meg.

A Kormány közzétette elképzeléseit a „munkabarát adórendszerről”.
A miniszterelnök ezeket a terveket reformértékűnek tekinti, továbbá olyan átalakításnak, ami a válságot követően a foglalkoztatás ösztönzését fogja biztosítani. Mindezen túl a Kormány más területen is változásokat tervez, így – többek között – a szociális ellátórendszert, a nyugdíjrendszert, továbbá magát a közjogi rendszert (államigazgatás, politikai intézményrendszer, önkormányzati rendszer) illetően is számos elképzelést nyilvánosságra hozott.

A LIGA Szakszerveztek elnöke az ATV reggeli műsorában arról beszélt, milyen problémákat lát a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által eddig bejelenett tervekkel kapcsolatban. Többek között érinti a nyugdíjasok kérdéskörét, az alapvető élelmiszerek ÁFA-jának csökkentését, és a vasutas gördülő sztrájkot is.
A felvétel megtekinthető a következő linkre kattintva:
ATV Reggeli Jam 2009-02-18 Gaskó István interjú

A munkaviszony megszüntetésének szabályait válság idején is be kell tartani. De mi történik akkor, ha a munkáltató épp ezt a helyzetet használja ki arra, hogy megszabaduljon a munkavállalóktól, és jogellenesen szünteti meg munkaviszonyukat?
A munkavállaló jogorvoslattal élhet, azaz munkaügyi bírósághoz fordulhat, mégpedig a munkaviszony megszüntetéséről szóló jognyilatkozat (felmondás, közös megegyezés) közlésétől számított harminc napon belül.

Mi kell a válság kezelésére: pénz, pénz és pénz. Világszerte öntik a kormányok a pénzt a gazdaságba, legalábbis azok, akiknek még van. Akiknek már nincs, azoknak elsősorban a leleményességükre van most szükségük (ez esetben az ötletelést nem tartom annak).

A munkanélküliség réme életében többször is fenyegetheti a dolgozó embert. A jelenség manapság még nagyobb terhet tesz a dolgozók vállára, hiszen a világméretű válság hatására ma szinte senki nem érezheti biztonságban magát munkahelyén. Mivel a munkanélkülivé válás óriási problémát jelent az érintettek és családjuk számára, a következő összefoglalóban megtalálhatóak azok a törvényben rögzített ellátási formák, melyeket az arra rászorulók igénybe tudnak venni.

Naponta kell szembesülnünk a válság újabb és újabb, életünket megnehezítő hatásaival. A munkavállalók körében növekszik a bizonytalanságérzet, és felerősödik az igény a nehézségek leküzdésére, kezelésére szolgáló megoldások iránt. Az alábbiakban a szakszervezetek nélkülözhetetlen szerepvállalásához kívánunk segítséget nyújtani, hogy minél teljesebben, konkrét segítségnyújtással tudjanak megfelelni a tagságuk elvárásainak. Elképzeléseink szerint folyamatosan frissítjük majd e „válságtanácsokat”, amelyhez számítunk a LIGA honlap olvasóinak tapasztalataira, kérdéseire, hozzászólásaira.

A leépítések elkerülésére a munkáltató dönthet a munkaidő-csökkentés mellett is.
Ez történhet egyoldalúan, oly módon, hogy a kiesett munkaidőre állásidőre küldi a dolgozókat, amelyre őket személyi alapbérük illeti meg. Állásidő elrendelésére akkor van lehetőség, ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból (pl. anyag, megrendelés hiánya) nem tud munkát végezni. Állásidő-térítés fizethető akár egy-egy munkanapra, de egy hosszabb leállás idejére is.

A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló köteles átadni munkakörét, és a munkáltatóval elszámolni. Ennek feltételeit a munkáltató biztosítja.
A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait (pl. ki nem adott szabadság pénzbeni megváltása). Ekkor kell kiadni az előírt igazolásokat (így például társadalombiztosítási igazolás, jövedelem- és adóelőleg-igazolás, munkanélküli igazolólap) is.

A munkaviszony megszüntethető:
- a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
- rendes felmondással;
- rendkívüli felmondással;
- azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
- határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő letelte előtt a munkáltató által. (Mt. 87. §)

A pénzügyi válságot követő reálgazdasági recesszió következtében folyamatosan növekszik azon vállalkozások száma, akik fizetőképtelenné válnak. Ismerve a hazai gyakorlatot arra is fel kell készülni, hogy kevésbé - a reorganizációt szolgáló – a csődeljárások, hanem sokkal inkább a felszámolási eljárások száma fog jelentősen nőni.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról az 1991. évi XLIX. törvény rendelkezik. A munkavállalókra vonatkozó főbb rendelkezéseket az alábbiakban foglaljuk össze.

A válság következtében kialakult foglalkoztatási feszültségek kezelése érdekében a kormányzat különböző támogatási programokat hirdetett meg.
A programok egy része a munkahelyek megtartását szolgálja, ennek érdekében a képzésre, a részmunkaidős foglalkoztatásra, illetve egyéb munkaszervezési intézkedésekre kíván pénzügyi forrásokat biztosítani.

A jelenlegi gazdasági válság egyik következménye, hogy jelentős számban szűnnek meg munkahelyek. Az Európai Unióban – becslések szerint – a válság következtében 3-3,5 millió munkahely szűnik meg. Hazánkban ez a szám az idei évben elérheti a 100.000-et. A foglalkoztatók jelentős része várhatóan a csoportos létszámleépítés keretében fog munkavállalóitól megválni. Fontos ezért, hogy az érintettek tisztában legyenek ennek a jogintézménynek a szabályaival, illetve az ehhez kapcsolódó lehetőségekkel.

Brüsszelben, február 5-én tartotta Irányítóbizottsági ülését az Európai Szakszervezeti Szövetség.
Az ülés ezúttal kibővített ülés volt, ami azt jelentette, hogy minden tagszervezet meghívást kapott, aki akart, részt vehetett rajta. Az ülés legnagyobb része a válság, és ehhez kapcsolódóan az ESZSZ kampány terveinek megbeszéléséből állt, ezt a két pontot is egyben tárgyalva. Szó esett még a 2009. évi Európai Parlamenti választásokról és a lindsey-i olajfinomítóban zajló munkaügyi vitákról.

Bokros Lajos egyre másra megjelenő reformelképzeléseiről olvasható vélemény a LIGA fórumán:
http://www.liganet.hu/forum/általános_beszélgetés/19.doktorzsivago

A projekt keretében támogatást vehetnek igénybe azok a munkáltatók, akik a gazdasági visszaesés mellett is növelik alkalmazottaik számát, és/vagy nem rendelkeznek a termelés-szolgáltatás megvalósításához szükséges elégséges munkaerővel, ha a dolgozókat a gazdasági visszaesés miatt elbocsátottak köréből veszik fel.
A program célja, hogy a gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztők elhelyezkedését, munkába állását segítse.
A pályázatról információk az alábbi linken találhatók:
http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPalyazatok&WG_OID=PALf36adccd258881894

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) január 29-én meghirdette újabb pályázatát a gazdasági válság által érintett munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének javítására. A pályázatról információk az alábbi linken találhatók:
http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPalyazatok&WG_OID=PALf4e374c53ba1e5201
Becslések alapján mintegy 100 ezer főt fog érinteni a világgazdaságban érzékelhető recesszió foglalkoztatásra gyakorolt hatása. Az egyik legfontosabb cél annak megakadályozása, hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalót elbocsássák (ld. MEGŐRZÉS). 

A LIGA Szakszervezetek a mai parlamenti vitanapon elhangzott átfogó miniszterelnöki „reformterveket” ismét megdöbbenéssel fogadta. Nem a konkrét módosítások megvalósíthatatlansága vagy vélt hatása a legnagyobb probléma, hanem azok átgondolatlansága, hirtelensége, és kiszámíthatatlansága. A magyar gazdasági helyzet problémáit nem lehet ugyanis folyton lólépésben ugrálva megoldogatni, hanem – ahogy azt a LIGA Szakszervezetek már többször is hangsúlyozta – egy mély és minden részletre kiterjedő társadalmi és szakmai párbeszéd érdemi lezárásaként megfogalmazott programcsomaggal kell megoldani.

A LIGA Szakszervezetek bár tisztában van a gazdasági válság okozta helyzettel, szükségesnek tartja a mielőbbi ellenlépések megtételét, ezért részt vesz minden egyeztető tárgyaláson és folyamatban, de semmilyen körülmények között nem fogadja el a közszféra esetleges újabb bérmegvonását. A Kormány által egyszer már felrúgott közszférás megállapodás után, az újabb, tavaly decemberben aláírt összegzésben leírt minimális kompenzáció elmaradása olyan opció, amely a közszolgáltatásban dolgozó munkavállalókat a létbizonytalanság szakadékába lökné. A Kormánynak meg kell értenie végre, hogy a szükséges megszorítások forrása nem lehet a munkavállalók megélhetését már alig-alig biztosító bérük.

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint be kell gyújtani a gazdaság motorjait, ehhez pedig csökkenteni kell a gazdaság terheit, a legfontosabb az élő munka terheinek mérséklése még az első fél évben, de mindez csak a büdzsé egyensúlyának megőrzésével lehetséges. Magyarország legnagyobb problémája előre tekintve az, hogyan lehet ismét felzárkózó pályára állítani a gazdaságot, hogyan nőheti ki az ország az adósságát, hogyan lehet biztosítani az életszínvonal folyamatos emelkedését - jelentette ki Bajnai Gordon az MR1-Kossuth rádió január 21-i adásában.