A válságkezelés lehetőségei és összefüggési voltak a LIGA munkaerő-piaci és szakképzési rendezvényének fókuszában.
A Regionális Munkaügyi Tanácsokba delegált képviselők továbbképzése immár hagyománynak számít a LIGA Szakszervezetekben. Ez alkalommal a résztvevők köre kibővült a Régiós Fejlesztési és Képzési Bizottságba delegált kollégáinkkal, tekintettel arra, hogy a két testület munkájában – különösen a mai helyzetben – sok a közös pont.

A február 23-24-én Gödön megrendezésre kerülő felkészítésen az alábbi kérdésekről esett szó:

1. a válságkezelés vállalati lehetőségei

Divatos kifejezéssel élve duális szerkezetben került bemutatásra az, hogy korrekt és felkészült partnerek esetében milyen lehetőségek vannak egy versenypiaci szereplő vállalatnál az alkal-mazkodásra, illetve a válságkezelésre.
A Rába Járműipari Holding esetén keresztül kaptunk képet arról, hogy egy tőzsdei cég milyen alkalmazkodási kényszerek mellett működik, de ez esetben azt is megtapasztalhattuk, hogy a versenyszférában is vannak példaértékű esetek az érdemi érdekegyeztetésre.
Vissi Ferenc humán igazgató prezentációja, illetve Alper László szakszervezeti elnök tájékoz-tatója meggyőzhetett mindenkit arról, hogy válság idején is van lehetőség értelmes kompro-misszumok megkötésére. A legnagyobb érdeklődés természetesen arra vonatkozott, hogy mi-lyen konkrét megállapodásokat kötött a management és a szakszervezet a krízis kezelésére (négy napos munkahét, bérfejlesztés stb.).

2. Foglalkoztatást, a munkahelymegőrzést elősegítő központi programok és források

Dr. Székely Judit szakállamtitkár (SzMM) ismertette azokat a központi programokat, amik a válság foglalkoztatási következményeinek kezelésére kerültek meghirdetésre. Tekintettel arra, hogy ezek a honlapunkon kivétel nélkül megtalálhatók, itt most csak azt emeljük ki, hogy ezek valószínűleg rövidesen kimerítésre kerülnek, tehát jól látható, hogy ezek csak a válság első szakaszának kezelésére, illetve arra is csak korlátozottan alkalmas eszközök (6+10 mrd forint). Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy rövidesen európai uniós források (20+10 mrd fo-rint) is bevonásra kerülnek.

3. A válság hatása a munkaerőpiacra

Pirisi Károly főigazgató (Foglalkoztatási és Szociális Hivatal) a Dr. Székely Judit szakállam-titkár által elmondottakat konkrét információkkal egészítette ki. Részletesen bemutatta a pá-lyázatok feltételeit, illetve magát a pályázati eljárásokat, tekintettel arra, hogy két különböző forrásról van szó (OFA, ÁFSZ). Az uniós források felhasználást illetően ugyanakkor kritiku-san szólt a pályázati eljárások elhúzódásáról, továbbá az egyéb ezzel kapcsolatos anomáliák-ról. Az aktív munkaerő-piaci eszközök nagyságára, felhasználására vonatkozó kérdésekre, felvetésékre elmondta, hogy ezek nagyságrendekkel kisebbek, mint az Európai Unió sikeres tagállamaiban rendelkezésre bocsátott források, ugyanakkor – cáfolva az ezzel ellentétes hí-reszteléseket – azt is elmondta, hogy pl. a képzések esetében viszonylag sikeresek a munka-ügyi központok által szervezett programok.
Különösen megszívlelendőek voltak a főigazgató azon kritikus megállapításai, amik a köz-ponti stratégiák, a tervszerűség szinte teljes hiányára vonatkoztak.  

4. Vállalati képzés, felnőttképzés és átképzés, mint a foglalkoztatást segítő eszköz

Szintén egy vállalti példán (Magyar Posta) keresztül került bemutatásra az, hogy miként ké-pes a képzési rendszer segíteni a piaci alkalmazkodást, ez esetben – többek között – a rövide-sen bekövetkező liberalizációt. Sum István humánerőforrás-fejlesztési igazgató bemutatta mind a külső, mind a belső képzés rendszerét, illetve ennek a szakképzési  hozzájárulás fel-használásra vonatkozó jellegzetességeit (anomáliáit). Képet kaphattunk arról is, hogy mit je-lent a gyakorlatban a ma divatos kompetencia alapú képzés (vizsgáztatás).

5. A térségi szakképző központok (TISZK)

A szakképzés aktuális kérdései közül az egyik legvitatottabb intézkedésről a TISZK-ek létre-hozásáról, illetve ezek tipizálásáról tartotta prezentációját Baskiné Lipka Gabriella irodaveze-tő (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet).
Tekintettel arra, hogy az RFKB-k egyik legfontosabb döntési jogosítványa a TISZK-ekbe történő beiskolázás keretszámainak meghatározása, különösen fontos, hogy tiszta képet kap-junk ezekről, és ez még az érintettek előtt is elég zavaros volt eddig. Mindazon által ismétel-ten bebizonyosodott, hogy a végig nem gondolt, illetve kampányszerű intézkedések milyen kontraproduktív hatással lehetnek. 

Az előadások anyagai letölthetők.

Készítette: Dr. Szabó Imre