Budapest: 5°
HUF/EUR: 329.08
szechenyi
Oktatás, könyvtár » Cikk részlet

Partnereket kell keresni


A norvég projekt keretében ágazati szemináriumra került sor 2014. október 3-4-én Egerben. Az ülést Árkovics István gazdasági alelnök, és Gál Rezső, a LIGA Szakszervezetek társelnöke nyitotta meg, akik ismertetőt adtak a norvég projekt programjairól és eddigi elért eredményeiről.

Az első előadó Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetője volt. Ő a 2014-es GDP növekedést 3 százalékosra becsülte, azonban, tette hozzá, ez egyedi tényezőkből származó kiugró eredmény. Valójában a jó eredmény egyrészt az alacsony a bázisnak, másrészt az európai 6-7 milliárd eurós pénzbeáramlásnak köszönhető. Ez utóbbi 2016-ra másfél milliárd euróra lecsökken, így 2015-re 2 százalék GDP növekedés várható. Ma szinte 0 százalék az infláció, amiben fontos szerepet kapott a rezsicsökkentés, még ha jórészt a világpiaci energiaár-csökkenést adta el rezsicsökkentésként a magyar kormány. Az előadó a Parlament Költségvetési Tanácsának ülésén is figyelmeztetett, ilyen ártrendek nehezen tudnak fennmaradni, jelenleg a magyar háztartási energia csak Bulgáriában és Romániában olcsóbb, és sajnos, ez az alacsony ár nem a hatékonyságjavulásnak köszönhető.

Bár idén a reáljövedelem növekedése jelentős volt, ha a 10 éves, az EU csatlakozás óta eltelt időszakot vesszük, akkor nem mondható el, hogy növekedtek a reáljövedelmek. Magyarország leszakadó országgá vált. Továbbá a jövő kilátásait beárnyékolják a geopolitikai kockázatok, elsősorban az ukrán-orosz konfliktus. Az alacsony kamatok is kockázatosak, mert ha kamatemelkedés kezdődik, akkor csökken a kamatelőny, és a befektetők elpártolhatnak. A GKI által mért konjunktúra-index azt mondja, javultak a hazai várakozások, ugyanakkor a konjunktúraindex csak rövidtávon jelez előre. A befektetéseket hátráltatja a jogbizonytalanság és a gazdasági kiszámíthatatlanság.

A magyar ipar jól teljesít, de ha a részleteket megnézzük, csak a járműgyártás az, ami húzza az ipari teljesítményt. A legutóbbi 6 év alatt 30 százalékkal csökkent a legfontosabb húzóágat, a számítógép, elektronikai és optikai ipar teljesítménye.

A bankrendszer bűnbak és áldozat egyszerre. A szakértők egyetértenek abban, hogy a kölcsönök folyósításakor mindenki hibázott. A bankok Általános Szerződési Feltételeit a Bankfelügyelet minősítette. Kérdés az is, hogy a magyar devizatartalékot miért nem svájci frankban tartotta a Magyar Állam; mindez felveti az állam felelősségét is. Azóta hiába a bankmentés, a „nem teljesítő hitelek” (non performing loans) aránya nem javult. 2010-ben a Magyar Növekedési Tervben úgy számoltak az illetékesek, hogy a Világbank listáján Magyarország 14 hellyel előre lép, ehelyett 8 hellyel léptünk vissza. A társasági adó valóban alacsony Magyarországon, azonban, ha ebbe beleszámítjuk a különböző krízisadókat, akkor nem 17, hanem 48 százalék a mértéke. Van olyan ágazat, ahol a teljes ágazat zéró profitot termel.

Az EU részére probléma, hogy Magyarország nem strukturálisan oldotta meg a költségvetési kiadás 3 százalék alatt tartását, hanem egyedileg. A közszolgáltató cégek megvétele, az önkormányzatok adósságainak átvállalása, a stadionok befejezése és működtetése, a katonai kiadások elvárt és vállalt GDP 2,5 százalékát kitevő részének megfelelő finanszírozása, sokba kerül, így az Európai Unió azt prognosztizálja, hogy a strukturális deficitünk nem csökken hosszú távon. Mindez felveti annak a veszélyét, hogy Magyarország ellen újra túlzott deficit eljárás indul.

Ezt követően Bocsor István, a szakszervezetek NSZFT-be delegált képviselője a szakképzésben megvalósuló szociális párbeszédről számolt be. Elmondta, a Nemzeti Szakképzési és Fejlesztési Tanács 2007-ben alakult, de 2012-ben radikálisan átalakították. Az eredetileg 44 tagú testület 19 fősre csökkent. A korábbi testületbe 6 tagot delegálhattak a szakszervezetek. (A konföderációk nem egyeztek erről meg, de a LIGA Szakszervezetek élt a javaslattételi jogával, és a miniszter kinevezte a képviselőt). A Bocsor István a területen megvalósítandó együttműködésről megkereste a konföderáció vezetőit, akik közül csak az MSZOSZ válaszolt.

A Tanács Koncepcionális kérdésekkel foglalkozik, véleményez törvényjavaslatokat és – előterjesztés alapján - javaslatot tesz pályázati pénzek szétosztására. Sajnos a szakszervezeti álláspont képviselete szinte lehetetlen; egyrészt azért, mert az előterjesztések az utolsó pillanatban érkeznek, másrészt, mert a felvetéseket a résztvevő szervezetek képviselői nem támogatják. Például a szakszervezeti képviselő a Tanács előtt kritikát fogalmazott meg, de 6 a minisztérium képviselője, a Kamara, az egyházak nem támogatták, bár a hivatalos ülés után elmondták, nekik is problémáik vannak a Klikk működésével kapcsolatban. A testület jelentős pénzekről, évi 26 milliárd forintról, dönt, illetve döntési javaslatot tesz.

Amíg 2012-ben 7, 2013-ban 6, 2014-ben csak két ülést tartott. A jövőt illetően az előadó elmondta, Partnereket kell keresni ahhoz, hogy a szakszervezeti álláspont érvényre jusson. Ezen a fórumon el lehetne érni, hogy például az oktatásba, szakképzésbe a kollektív munkaügyi jogokat beleértsék.

Ezt követően Szilágyi József beszélt a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos LIGA-álláspontról. Elmondta, azzal, hogy a várható élettartam növekszik, az aktív népesség aránya csökken, így a befizetők aránya is csökken. Komoly rés keletkezett a kettő között. Ez megnehezíti a nyugdíjrendszer finanszírozását, hiszen annyi pénzt lehet elosztani, amit a befizetők befizetnek.

Fontos szakszervezeti törekvés, hogy akik egészségre ártalmas körülmények között dolgoznak, annyi nyugdíjas évet éljenek meg, mint akik normál körülmények között tevékenykednek. Korábban ezért hozták létre a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét. Korkedvezményes munkakörökben munkáltatók 16 százalékát alkalmazták. Ennek megszüntetése a költségvetés számára mintegy 18 milliárd körüli bevételt jelentett.
A szakszervezetek a korengedményes nyugdíj kérdését folyamatosan át kívánták tekinteni. A kormányzat állandóan hosszabbította a felülvizsgálat határidejét, míg 2010-et követően megszűnt ez a jogintézmény. Konzultációt kellett volna kezdeményezni a kormányzatnak, de ebben az ügyben nem történt semmi. A korkedvezményes nyugdíjról való megbeszélések nincsenek tervben, bár azt mindenki belátja, hogy vannak olyan munkakörök, amelyet nem lehet 65 éves korig ellátni.

Ezt a problémát valamilyen formában kezelni kell. Azzal, hogy kitolódik a nyugdíjkorhatár, a nehéz körülmények között dolgozók szervezete tovább terhelődik. Lassan már arról kell gondolkodni, hogy a munkahelyről hogyan vigyék el a koporsót… A kormány sem azt nem fogadja el, hogy mindez pénzbe kerüljön, sem azt, hogy mindez nyugdíjas státuszt jelentsen. Pedig lehetne olyan rendszer, miszerint amennyivel korábban elmegy valaki nyugdíjba, annyival csökkenjen a járandósága. És lehetőség lenne, hogy a kollektív szerződésbe kedvezőbb feltételeket lehessen beletenni. Kormányzati érdek is lenne, hogy a munkaerő igényeknek megfeleljen. Az EVDSZ kezdeményezte a nyugdíjról való konzultációt. A nyugdíjrendszer koncepciójáról legyen egyeztetés, az elkerülhetetlen. a korkedvezményes nyugdíj megszűnik, de legyen egy foglalkoztatáspolitikai eszköz, ami rugalmasabbá teszi a nyugdíjrendszert.
A nap lezárásaként Dr. Kéry Ádám jogi előadását hallhatták az érdeklődők. Az előadó a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseiről beszélt. Elmondta, az új Munka törvénykönyve számos területen méltánytalanul szűkítette a munkavállalók jogait, s eszközök nélkül, kiszolgáltatott pozícióban hagyta őket a válság által megtépázott munkaerőpiacon, majd összehasonlította az Európai trendeket. Megállapította, hogy a munkavállalói jogok szűkítése a legtöbb európai országban megtörtént a gazdasági világválság utáni években. Ezt követően a magyar törvényhozás egy-egy problémás kérdésére tért ki.

Másnap Kovács Géza, a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat vezetője adott elő. Elmondta, a kormányzat tervei szerint a minisztériumi háttérintézményeket megszüntetik, így a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt is. Kérdés, a Társadalmi Kapcsolatok Osztálya feladatkörét milyen szerv veszi át. Ide tartoznak jelenleg az Ágazati Párbeszéd Bizottságok, az ÁPB titkárok, amely szervezet évi 120 millió forintból működik. Ezt kövezően a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat működéséről beszélt. Elmondta, a Szolgálat két főállású alkalmazottat tart fenn, de 80 olyan munkatárssal dolgozik, akik konfliktus esetén bevethetőek.

Végezetül a résztvevők az ágazati és a helyi párbeszéd lehetőségeiről cseréltek eszmét, elmondva, hogy a tárgyalások előtt milyen taktikát érdemes kialakítani, milyen szakszervezeti magatartások célravezetőek. Elhangzott, néha a szakszervezeti érdekek érvényesítéséhez csődvédelmi eljárást kellett kérni a vállalattal szemben, illetve a vállalattól távozó dolgozóknak hogyan lehet segíteni a korábban megkötött foglalkoztatási megállapodással.

Kozák László

Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.203.245.76 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »