Budapest: 5.42°
HUF/EUR: 319.87
szechenyi
Oktatás, könyvtár » Cikk részlet

Megkezdődött a LIGA Szakszervezetek középfokú tanfolyamsorozata


A LIGA Tanács döntése után a LIGA Elnöksége megtárgyalta és elfogadta a LIGA Szakszervezetek középfokú oktatási tervét. Hangsúlyozta, a fő cél a szakszervezeti tisztségviselők képzettségi szintjének emelése annak érdekében, hogy a szervezetben felmerülő érdekvédelmi feladataikat jobb szakmai színvonalon, így végső soron könnyebben tudják elvégezni. A tanfolyamok első felvonása október 1-2-án kezdődött...

A tananyag

A LIGA Tanács döntése óta eltelt időszakban a LIGA munkaszervezete szerződéseket kötött olyan neves kutatókkal és szakemberekkel, akik vállalták, hogy a LIGA részére tananyagot írnak, és előadóként is részt vesznek a képzésben. A következő kutatókat és szakembereket sikerült az ügynek megnyernünk: Fóti Klára (MTA): Munkaügyi kapcsolatok, Bartha Attila (Kopint-Tárki) – Matheika Zoltán (Kopint-Tárki): Közgazdaságtan, Neumann László: Szociológia, Balogh Eszter PhD.: Konfliktuskezelés, Petrovics Zoltán PhD.: Munkajog. A tananyag LIGA Szakszervezetek történetére és kapcsolataira, és a magyar szakszervezetek történetére vonatkozó részét Kozák László írja. Az általuk írt vázlatokat a mellékletben közöljük. (Célszerűnek látszott a korábbi tervben szereplő informatikát kivenni a tananyagok közül, feltételezve azt, hogy a hallgatók tudják az internetet használni, és elektronikus leveleket írni. Ha van igény ilyen oktatásra, ezt a LIGA Szakszervezeten belül tudjuk biztosítani a tanfolyam előtt.)

Használható ismeretek

Talán a vázlatokból is kiderül, a felkért szerzők a téma szakszervezet-, illetve tisztségviselő-központú megírására kaptak megbízást, mellőzve a tárgyak körülhatárolásának és a szokásos történeti bevezetők, valamint a különböző elméletek, iskolák bemutatásainak nehézkességét. A jegyzetek arra koncentrálnak, hogy elméletileg releváns, ám a gyakorlatban használható tudást adjanak át a hallgatóknak. Továbbá, bár a képzés középfokúnak mondott, valójában szűkebb terjedelemben, lényegi elemeiben magában foglalja azt, amit a tárgykörről felsőfokú, akkreditált képzéseken oktatnak. (Például a Corvinus egyetem személyügyi szakán). A tananyag mellett a tanfolyam továbbra is épít a résztvevők saját tapasztalataira, amelyeket az oktatók a megadott szempontok szerint, otthon elkészített, írásos beszámolók útján kérnek számon.  

Jelentkezési díj

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a képzéssorozat neves előadókkal és komoly tananyaggal készíti fel a tisztségviselőket, amelyhez nagyon sok egyéni munkát és tanulást vár. A szervezeteken múlik, hogy belássák: érdemes időt és fáradtságot áldozni a képzésre, illetve fontos, hogy a megfelelő személyt jelöljék, azt, aki várhatóan a jövőben tudja a tagszervezet érdekében kamatoztatni a megszerzett tudást. Ezt a felelősséget hangsúlyozandó, a szervezetektől a tanfolyam elején, hallgatónként 100 000 forint jelentkezési díj befizetést kérünk, amelyet az általuk küldött hallgató sikeres vizsgája után a LIGA Szakszervezet visszafizet a tagszervezetnek. (A vizsgán két minősítés létezik: megfelelt és kiválóan megfelelt. Az előbbi jelöli azt a hallgatót, aki be tud számolni arról, hogy a tananyag – a képzés kezdetekor meghatározott – gerincét értékelhetően elsajátította, az utóbbi azt a hallgatót, aki mindezt részletekben is megtette.)

Időpontok

Mivel a tagszervezeteink számára elengedhetetlen, hogy a tanfolyam időpontjaival, követelményeivel a tagszerveztetek jó előre tisztában legyenek, annak érdekében, hogy tervezhetővé váljon számukra a képzést igénybevevő munkajogi kikérése és egyéb munkák alóli részleges tehermentesítése, a beiskolázásra 8 hetet szabunk meg. Annak érdekében, hogy világos legyen a szervezeteink számára az oktatott tananyag, a segédanyagoknak, kinyomtatott változatban, készen kell állnia a tanfolyam kezdete előtt. Az időpontok tekintetében – a beérkezett észrevételeknek megfelelően - arra a megállapításra jutottunk, hogy a LIGA Szakszervezetek tagjainak nem kétszer egy hét és közte távoktatási időszak a legmegfelelőbb, hanem 2 napos bontásban. Időpontok:

A 2007. évi középfokú képzés időpontjai kis mértékben módosultak. Az új időpontok:

 

Első csoport (várhatóan 25 fő):

Hétfő-keddek október elsejétől.

Október 1-2, 15-16, 29-30, November 5-6.

Vizsga: november 12.

 

Második csoport (várhatóan 25 fő): 

Hétfő keddek november második hetétől.

November 12-13, 19-20, 26-27, December 3-4.

Vizsga: december 10.

Jelentkezés

Kérjük, hogy a dokumentum végén a mellékelt jelentkezési lapot töltsétek ki, és küldjétek vissza a LIGA Elnöksége részére augusztus 31-ig. Az Elnökség szeptember 3-i ülése dönt a jelentkezések elfogadásáról. (Egyes szervezetek számára létszámarányuktól függően biztosítunk lehetőséget a képzésben való részvételre.)


Melléklet
Fóti Klára:
Munkaügyi kapcsolatok
(vázlat)

  1. Bevezetés: a munkaügyi kapcsolatok fogalma, célja, funkciói
  2. A munkaügyi kapcsolatok rövid, vázlatos története Magyarországon
  3. A munkaügyi kapcsolatok különböző szintjei s azok intézményei: az országos, a területi, az ágazati és a helyi (vállalati) szintek
  4. Munkavállalói szervezettség, a szakszervezetek jelenléte, az egyes ágazatok speciális helyzete
  5. A munkáltatók sajátos szerepe, szervezettségük
  6. A munkaügyi kapcsolatok tárgya, szerepük a társadalmi-gazdasági problémák megoldásában valamint a helyi konfliktusok megelőzésében és kezelésében
  7. Az Országos Érdekegyeztető Tanács működése (minimálbér-megállapodások és egyéb fontos kérdésekben elért egyezségek)
  8. A szociális partnerek beleszólása a munkaerőpiacot érintő országos ügyekbe (pl. Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv)
  9. A társadalmi szociális paktumok lehetősége – elszalasztott esélyek?
  10. A Kollektív Szerződések rendszere, a KSZ-szel való lefedettség alakulása
  11. A munkavállalói részvétel (participáció) fogalma, az üzemi tanácsok tevékenysége Magyarországon
  12. Az ágazati szintű munkaügyi kapcsolatok megerősítése: az Ágazati Párbeszéd-Bizottságok (ÁPB-k) létrejötte, működése, a fő problémák
  13. Az európai szociális párbeszéd lényege, a magyar kapcsolódás jellege, az ebben való hatékony részvétel lehetőségei és korlátai

Bartha Attila (Kopint-Tárki) – Matheika Zoltán (Kopint-Tárki):

Közgazdaságtan jegyzet
I. Makroszintű gazdasági kérdések

1. GDP, GNI, a nemzeti össztermék előállítása és felhasználása

2. Versenyképesség, foglalkoztatás, termelékenység

3. Államháztartás és alrendszerei: központi költségvetés, TB-alapok, helyi önkormányzatok, egyéb alrendszerek

4. Adózás: a munka, a fogyasztás és a vagyon adóztatása, a munkát terhelő adóék

5. Jóléti rendszerek, jövedelemeloszlás, Lorenz-görbe

6. Infláció, árszint, árfolyam, kamat

7. Munkaerőpiac: aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség, foglalkoztatáspolitikai eszközök

8. Bérek és jövedelmek, nominálbér, reálbér, minimálbér, közszféra és versenyszféra béralakulása, munkavállalói és háztartási jövedelmek

9. Lakosság, vállalatok, állam és külföld pénzügyi tranzakciói: beruházás, fogyasztás, megtakarítás és hitelfelvétel

10. Gazdaság- és társadalompolitika, szociális partnerség, ár-bér megállapodások

11. Maastricht-i kritériumok, konvergenciaprogram, az euró bevezetése

12. Gazdaságideológiák, neoliberalizmus, tökéletes verseny vs. piaci kudarcok, dereguláció, keynesianizmus és kínálati gazdaságtan

II. Vállalati szintű gazdasági kérdések

13. Munkagazdaságtani alapfogalmak

14. A vállalati szereplők és érdekeltségük, a profit felosztása

15. Emberi erőforrások, motiváció, bérezés, ösztönzés vállalati nézőpontból

16. A vállalati pénzügyek elemei: vállalati mérleg, eredménykimutatás, cash-flow (pénzáram)

17. Költségek és bevételek, a munkaerő ára, az élőmunka költségei és egyéb költségelemek

18. A gazdasági környezet hatása a vállalati működésre és eredményre

19. Szektorok különbözőségei: külföldi és belföldi tulajdonú vállalatok, költségvetési és versenyszektor, ágazati különbségek (feldolgozóipar, közszolgáltató iparágak, állami szolgáltatások, üzleti szolgáltatások)

20. Rövid- és hosszútávú hatások, összegző megjegyzések

Neumann László:
Szociológiai ismeretek szakszervezeti tisztségviselőknek
(tananyag-vázlat)

I. A munka szociológiája (Bevezetés) 5

Munkamegosztás, keresőmunka, háztartási munka, munkacsere, munkaerőpiac, munkaszerződés, munkaszervezet

II. Az államszocializmus öröksége 8

A foglalkoztatás szerkezetének történeti változásai

Munkásmagatartások a szocialista vállalatban, második gazdaság

Változások a nyolcvanas években

Társadalomszerkezeti modellek

III. Munkaerőpiaci folyamatok, munkanélküliség 12

A munkaerőpiac változásai a rendszerváltás után, a munkanélküliség típusai

A magyarországi munkanélküliség sajátosságai

Munkaerőpiac és iskolarendszer

Státusváltások az életciklus során (munkábaállás, karrier, gyermekvállalás, nyugdíjba vonulás)

Speciális munkapiacok (atipikus munkák, munkaerőkölcsönzés, szegregáció, belső munkaerőpiac, migráció)

Az állami munkaerőpiaci politikák lehetséges szerepe

IV. Munkaszervezet, munkahelyi érdekképviselet 10

Gazdaságszerkezeti- és munkaszervezeti változások

A HR menedzsment szerepe gazdaságszociológia megközelítésben

Béralku/bérmeghatározás, mai szakszervezeti szerepek a munkahelyen

V. A társadalmi struktúra változásai 10

A kilencvenes évek változásainak rétegződési hatásai

Társadalmi struktúra és munkaerőpiac

VI. Társadalomstatisztikai alapok 5

Demográfiai, munkaerőpiaci és bér/kereseti statisztikák

Minimális bér és a létminimum

Kitekintés: Európai trendek – Magyarország helye Európában 5

Balogh Eszter
Konfliktuskezelés
- Vázlat-

1. A munkaügyi viták

§ tipizálása:

o egyéni/kollektív; jogi/érdek

§ A tipizálásban a tananyag meghivatkozza a jogforrást és a szakirodalmat, de nagy részben példákkal és magyarázó szövegekkel értelmezi a viták típusait.

§ Jogilag szabályozott és nem szabályozott kérdések

o A szervezeti kérdések a vitákban

Szervezetszociológiai alapfogalmak és szempontok, sok példával.

§ A konfliktusok megértése: szerkezetük

o Az érzelmek, értékek és érdekek szerepe a konfliktusokban. Sok példa és magyarázat. Ebben a részben a konfliktusok típusait veszi végig a tananyag a kirobbanásuk okai szerint. (értékvita, kapcsolati, vita, strukturális konfliktusok, információval összefüggő konfliktusok és érdekvita)

o Példákat illeszt a munka világában kirobbanó viták és a fenti tipizálás közötti összefüggésekre. (Munkaszervezés, vezetési stílus, információ-áramlás, kompetencia (jogkör) kérdései, Munkaszerződésen túlmutató igények: megélhetés-többlettermelés, munkába járás, Profit elosztás/költségvetési bértömeg elosztás, leépítések, stb.)

2. A munkaügyi viták rendezése

§ A konfliktuskezelési stratégiák

Jogszabály: jogviták és érdekviták kezelésének a keretei.

o Stratégiák tipizálása. Ebben nagy hangsúlyt fektet a tananyag arra, hogy mely módszer milyen előnyökkel és hátrányokkal jár. (elkerüléstől- versengésig) w-w; w-l; l-l megoldások

o Milyen tényezőktől függ, hogy mely vitát hogyan érdemes feloldani, illetve mitől függ a viták kimenete (külső tényezők, eszkaláció, bővíthető javak, kapcsolati kérdések, stb)

o A stratégiák: peres eljárás- alternatív vitarendezés- tárgyalás

§ Áttekintés a módszerekről

§ Jogszabályi és intézményi háttér

§ Viták szabályozása és rendezésére vonatkozó speciális szabályok a közszolgálatban

§ A sztrájk szabályozása

o piaci szféra/költségvetési szféra/rendvédelmi szféra

o A sztrájk és a direkt akciók fajtái

3. A munkaügyi viták megelőzése: prevenció

Hogyan lehet a kirobbanó konfliktusokat megelőzni. Sok példa és ötletek.

§ A kollektív szerződésben szabályozott kérdések

§ SZMSZ, vállalti/intézményi függelmi viszonyok munkaszervezés

§ Kommunikáció

4. Esettanulmányok

Egy-egy nagyobb konfliktusos eset, mely a sajtóban is megjelent.(fénymásolat): kategorizálás a tananyag szempontjai alapján.
Számonkérés

Fogalmakból egy teszt.

Egy 10 oldalas esettanulmány, egy konfliktusos eset elemzése a tananyag szempontjai alapján.

Petrovics Zoltán:
Munkajog
(a tananyag vázlata)
A képzés céljait szem előtt tartva a munkajog egyes intézményeit a tananyag párhuzamosan tárgyalná a különböző munkajogviszonyokkal összefüggésben. Ennek megfelelően az alábbi munkajogviszonyokat szabályozó törvények kerülnének tárgyalásra a szükséges terjedelemben:
1. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.),
2. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.),
3. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.),
4 a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.),
5. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.),
6. az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iszt.),
7. a bírák javadalmazásáról és jogállásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.),
8. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üszt.).
A tananyag ugyanakkor nem tér ki a megyei bírósági végrehajtók szolgálati jogviszonyát szabályozó bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseire.
I. Bevezetés
1. A munkajog fogalma, tárgya, történeti kialakulása (itt lehetne szólni az ILO-ról is)
2. A munkajogviszony fogalma, elhatárolása más munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól
3. A munkajogi szabályozás rendszere (a munkajog forrásai, a munkajogviszonyokat szabályozó törvények egymáshoz való viszonya)
4. A munkajog általános kérdései (többek között itt kapnának helyet azok az alapvető fontosságú kérdések, illetve jogintézmények, melyek valamennyi munkajogviszonyban azonos módon kerülnek szabályozásra – pl. az egyenlő bánásmód követelménye, a jognyilatkozatokra vonatkozó általános szabályok vagy a határidők számítása)
II. Az egyéni munkajogviszony főbb kérdései
Ez a rész – részben a terjedelmi korlátok miatt, részben pedig a képzés céljából fakadóan – valamennyi munkajogviszonyra vonatkozóan csupán egy átfogó kép kialakítására tehet kísérletet, valamennyi részletszabályt azonban nem tárgyalhat.
1. A munkajogviszonyok alanyai
2. A munkajogviszonyok létesítésére, módosítására, megszűnésére, valamint megszüntetésére vonatkozó alapvető szabályok
3. A munkajogviszonyból származó főbb jogok és kötelezettségek: a munkajogviszony tartalma, a munkaidőre, pihenőidőre, valamint a munka díjazására vonatkozó főbb szabályok
4. A munkajogi kártérítési felelősség alapvonalai
5. A munkaügyi jogviták
III. A kollektív munkajog
A tananyag céljának megfelelően a kollektív munkajogi rész lenne a legterjedelmesebb. Az egyes jogintézmények tárgyalásánál következetesen sorra venné a fentebb már említett törvények eltéréseit.
1. A kollektív munkajog rendszere
2. A munkavállalói és a munkáltató érdekképviseleti szervezetek (szakszervezetek létrehozására, működésére, a szakszervezeti jogosultságokra, a szakszervezeti tisztségviselőkre, munkavédelmi képviselőkre vonatkozó szabályok)
3. Az országos érdekegyeztetés
4. A kollektív szerződésre vonatkozó szabályok
5. A munkavállalók részvételi jogai (üzemi tanács, közalkalmazotti tanács, a munkavállalók részvétele a gazdasági társaság felügyelő bizottságában, európai üzemi tanács)
6. A kollektív munkaügyi viták
7. A kollektív akciók és a sztrájk
Kozák László:
Szakszervezet-történet
  1. A szakszervezetek kialakulása a világban
  2. A szakszervezeti mozgalom előzményei Magyarországon 1830-1880
  3. A szakszervezetek kialakulása 1880-1918

A szakszervezetek kezdeti követelései, vállalt feladatai: mennyire aktuálisak ma?

  1. A Tanácskormány és a két világháború közötti szakszervezetek
  2. Szakszervezetek a második világháború után
  3. A szakszervezetek a szocialista társadalomban. A SZOT. Munkástanácsok.
  4. A rendszerváltás utáni szakszervezeti mozgalom. A független szakszervezeti mozgalom fellépése.
  5. A LIGA szakszervezetek törekvései a rendszerváltás utáni politikai-gazdasági helyzetben.
  6. A LIGA szervezete, felépítése.
  7. Szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai, a LIGA példája.
  8. Kihívások a szakszervezeti mozgalom előtt: funkcióváltozás, taglétszámvesztés, gazdasági átalakulások, belső működési kérdések (információ-áramlás, képzés).

Jelentkezési lap

A tagszervezet neve: ......................................................................................................

A szervezet által delegált hallgató neve:............................................................................

A hallgató beiskolázásának indoka:.................................................................................

......................................................................................................................................

A hallgató legmagasabb iskolai végzettsége: ....................................................................

A hallgató munkaköre/beosztása: ...................................................................................

A hallgató szakszervezeti tisztsége, megbízatása: .............................................................

Értesítési címe:................................................................................................................

E-mail címe és napközbeni telefonja: ..............................................................................

A tagszervezet aláírása, ami által nyilatkozik arról, hogy az általa delegált személy jelentkezésének Elnökségi jóváhagyása esetén a 100 000 forint jelentkezési díjat a LIGA Szakszervezetek központi számlaszámára befizeti

Dátum, aláírás.

(Visszaküldési határidő: 2007. augusztus 31.)


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 107.23.176.162 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »