Budapest: -0.65°
HUF/EUR: 337.73
szechenyi
Hírek » LIGA » Részletek

Megállapodást írt alá a BMLSZ Beremenden


megallapodast-irt-ala-a-bmlsz-beremenden

A Baranya Megyei Liga Szakszervezet a Beremendi Mész Üzemben, a Carmeuse Hungária Mészgyártó Kft.-vel írt alá megállapodást, amely a 2019. évi béreken túl a szociális juttatásokra, a jutalmakra és pótlékokra is vonatkozik.

A Beremendi Mész Szakszervezeti Csoport 2018 augusztusában alakult meg. A csoport a megalakulását követően a munkáltatóval és a munkáltatónál működő Duna-Dráva Szakszervezettel is felvette a kapcsolatot. Ez utóbbi kapcsolatfelvételt célja az volt, hogy a szakszervezet – mely már ekkor reprezentativitással rendelkezett – szeretett volna az érvényben levő kollektív szerződésben aláíró féllé válni. BMLSZ ezen kezdeményezését a Duna-Dráva Szakszervezet elutasította, majd szárnyra kapott az a hír, hogy a Duna-Dráva Szakszervezet fel kívánja mondani a hatályban levő kollektív szerződést.

A kollektív szerződés számos munkavállalókra nézve előnyös rendelkezéseket tartalmazott, például a pótlékok, a szociális juttatások vagy a felmondási szabályok vonatkozásában.

– A BMLSZ 2019 februárjában megkereste a munkáltatói jogkör gyakorlóját azzal, hogy amennyiben tudomása van/lesz arról, hogy a Duna-Dráva Szakszervezet a hatályban lévő kollektív szerződést felmondja, úgy arról az új szakszervezetet (BMLSZ) a munkáltató szíveskedjen tájékoztatni. Ezt követően rövid időn belül tájékoztatta is Baranya Megyei Liga Szakszervezet vezetőségét és engem arról, hogy a Duna-Dráva Szakszervezet valóban felmondta a kollektív szerződést – mondta Fekete Attila ügyvivő. – Mindezen történések árnyékában kezdtük meg a 2019. évi bértárgyalásokat, amely eredetileg a kollektív szerződés megkötését kezdeményező tárgyalásként indult március elején.

– Abból adódóan, hogy a kollektív szerződést felmondták, sajnos a szakszervezet előnytelen helyzetben kezdte meg ezt a bértárgyalást. Mindeközben a munkavállalók között a szervezettség elérte a 70 százalékot – tette hozzá dr. Kerekes Edit munkajogász. – A termelésben dolgozó, fizikai állományú munkavállalók léptek be elsődlegesen a szakszervezetbe, és teljes egységet alkotva adtak felhatalmazást a szakszervezet vezetősége számára, hogy milyen elvek mentén és milyen mértékű béremelést képviseljen BMLSZ a tárgyalások során. A felek fontosnak tartották a béren kívüli juttatások (Erzsébet utalvány és készpénzjuttatás) alapbéresítéséről is megkérdezni a munkavállalókat, akik úgy nyilatkoztak, a megjelölt béren kívüli juttatások alapbérbe építését szeretnék elérni.

– A béren kívüli juttatások alapbéresítésével kapcsolatban a legfontosabb szakszervezeti feltétel az volt, hogy azok úgy épüljenek be az alapbérbe, hogy a pótlékokkal történő korrekcióra ne kerüljön sor. Tekintve, hogy a munkáltató ajánlatának részét képezte a többek között a 26 százalékos mértékű délutáni pótlék vagy 65 százalékos mértékű éjszakai pótlék, ez a pótlékkorrekció különösen érzékenyen érintette volna a két műszakban dolgozó fizikai munkavállalókat – magyarázta Kerekes Edit, majd hozzátette, a két legfontosabb elvárás a tagság részéről az volt, hogy egyrészről garantált mértékű béremelés valósuljon meg, másrészről, hogy az alapórabér emelkedjen.

A felek öt tárgyalási fordulóban egyeztettek a bérfejlesztés lehetőségeiről és mértékéről. A munkáltató ajánlata kezdetben nagyon távol állt a szakszervezeti követeléstől (garantált 3 és differenciált 4 százalékos béremelés). A munkáltató ezen felül ajánlatát kiegészítette szociális és jóléti juttatások egyes elemeivel, valamint a bérpótlékokat is az ajánlatának részévé tette. A szakszervezet ezt az ajánlatot nem tudta elfogadni.

– A BMLSZ követelése kezdettől fogva 8 százalékos mértékű garantált béremelés volt, és ezen felül differenciált béremelésre is javaslatot tettünk, továbbá a munkáltató ajánlatának szociális és jóléti juttatásokra, valamint pótlékokra vonatkozó részét a szakszervezet azzal tudta elfogadni, hogy ezekben a kérdésekben felek nem egy évre, hanem határozatlan időtartamra állapodjanak meg egymással – idézte fel a történteket Fekete Attila ügyvivő.

A tárgyalások előrehaladtával a szakszervezet tolmácsolta a munkáltató felé, hogy a tárgyévi bérmegállapodás különösen fontos mérföldkő lenne a fizikai állományú dolgozók bizalmának visszaállítása szempontjából, mely az utóbbi években sérült. A tárgyalások során több olyan, a korábbi években megvalósult bérfejlesztési gyakorlat került felszínre (pl. 13. havi alapbér órabérbe építésének végrehajtása), amelyek a munkavállalók bizalmát megrendítették, és amelyek az új szakszervezet megalakulásához is vezettek.

– A tárgyalássorozat harmadik fordulójától kezdődően látszott, hogy nem csak bérmegállapodás megkötéséről és ezzel párhuzamosan zajló KSZ tárgyalásról van szó, továbbá nemcsak százalékos mértékű bérkövetelésüknek szeretnének a szakszervezeti tagok érvényt szerezni, hanem türelmetlenné és bizalmatlanná váltak a munkavállalók az előzmények miatt – nyomatékosította Kerekes Edit. – Nekünk ezekre a folyamatokra külön is figyelnünk kellett. Önmagában egy bértárgyalás sem egyszerű, de ha ez kiegészül egy kollektív szerződés tárgyalással, továbbá a körülmények, előzmények tisztázásával az végképp nehezített pályát jelent.

A szakszervezeti tagság elszánt volt nyomást gyakorló eszközök alkalmazására is, ugyanakkor a munkáltató nyitott volt arra, hogy a szakszervezeti követelések felé elmozduljon, hiszen a számára is fontos volt, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatrendszer kialkítása. 

– A tárgyalások során azt tapasztaltuk, hogy a munkáltató nem csak a tárgyévi bérmegállapodást érintő kérdésekben volt nyitott felvetéseinkre, hanem a teljesítményértékelési rendszer újragondolását, béren kívüli juttatások alapbérbe építését, bérfejlesztés végrehajtását érintő ötleteinket is támogatta. Ez - bízunk benne - konstruktív közös munkát tud megalapozni a munkáltató és BMLSZ között a jövőben – hangsúlyozta Kerekes Edit.

A tárgyalások eredményeként végül a felek az alábbiakban állapodtak meg:

  • 8 százalékos mértékű garantált alapbéremelést fogadtak el minden munkavállaló esetén, 2019. április 1-jétl 2020. március 31-ig.
  • A béren kívüli juttatások alapbérbe építését, a szakszervezeti követelésben meghatározott feltételekkel megvalósítva, amely utóbbi garantált bérminimumra vetítve további 8 százalékos mértékű alapórabér emelkedést eredményez.
  • A fentieken túl határozatlan időtartamra – tehát nem csak 2019-re – állapodtak meg a felek az alábbiakban:

délutáni pótlék alkalmazása, és a munka törvénykönyvében szabályozott mértékű éjszakai pótléknál jelentősebben kedvező mértékű éjszakai pótlék alkalmazása két-és három műszakos munkarendben. Négy műszakos munkarendben egységes, általános pótlékról állapodtak meg a felek, amely minden ledolgozott óra után kerül számfejtésre. Mindezek összhangban állnak a korábban hatályos kollektív szerződés szabályozással és kiemelten fontosak, hiszen az általános pótlék, vagy délutáni pótlék Mt. szerint nem járna a munkavállalóknak.

bmlsz-


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.207.255.49 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »