Budapest: 6.64°
HUF/EUR: 339.92
szechenyi
Hírek » LIGA » Részletek

Mi lett a 2 százalékos járulékcsökkentéssel?


2019. július elsejétől a munkáltatók 2 százalékkal kevesebb szociális hozzájárulási adó befizetésére kötelezettek. Annak jártunk utána, hogyan használták fel ezt az összeget, és mennyire valósult meg az a szakszervezeti követelés, hogy ebből a pénzből a munkavállalók részesüljenek.

Az elmélet

A magyar gazdasági szereplők között évtizedek óta tudott, és károsnak tartott tény, hogy nagy a bérolló. Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatói kiadások és a munkavállalók keresete között a különböző állami elvonások miatt nagy a szakadék. A nagy vagy kinyílt bérolló drágává teszi a munkaerőt, a versenyképességünket rontja, és nem biztosít elegendő jövedelmet a munkavállalóknak. A szakszervezetek – amellett, hogy átérzik a kormány versenyképességet központba helyező aggályait, illetve megértik a munkáltatók problémáit, amelyek a foglalkoztatás nagy terheiről szólnak –, alapvetően a munkavállalók bérhelyzetének javítását szeretnék elérni, és ezért támogatják a járulékcsökkentést.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) 2016-ban, a minimálbéremelésről szóló megállapodás 6. pontjában úgy rendelkezett, hogy „2019-től kezdődően összesen négy alkalommal, 2 százalékkal csökkenhet a szochó azon naptári negyedévet követő második negyedév első napjától, amely negyedévben a versenyszférában a bruttó átlagkereset és a fogyasztói árindex szezonálisan kiigazított, adott naptári negyedévre átlagolt értékeiből számolt reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez képest.” A LIGA Szakszervezetek már a 2016-os bérmegállapodás során is felvetette, hogy célszerű lenne a munkavállalók által fizetett járulékot is csökkenteni, mivel ez a munkáltatói terhek mérséklésén felül a munkavállalóknak automatikus nettó béremelkedést is jelentene. A LIGA Szakszervezetek mindezt 2017-ben és 2018-ban is felvetette.

2019-re a járulékcsökkentés a korábbi bérmegállapodás alapján 2019. július elseji hatályba lépéssel valósult meg. Hozzátehetjük, az éves béremelések tárgyalásakor a munkáltatók nem lehettek biztosak abban, hogy a reálfolyamatok megengedik-e ezt a lépést – megvalósul-e a 6 százalékos reálbéremelkedés –, ennek megfelelően a vállalatok a rendszerint év elején megkötött bérmegállapodásaikban ezzel a tétellel csak feltételesen számolhattak.

Azokon a munkahelyeken, ahol viszonylag kevés béremelést sikerült elérni, de erős volt a szakszervezet, ott a szakszervezet kikényszerítette, hogy a munkáltató a megállapodásban írja alá, hogy a járulékcsökkentés esetén további béremelést ad (automatizmus). Más esetekben csak egy bérek felülvizsgálatának ígérete került be a bérmegállapodásba – vagy mindez csak szóbeli ígéret maradt.

A gyakorlat

A LIGA Szakszervezetekhez tartozó tagszervezetek egy részénél felmértük, mi valósult meg abból a szakszervezeti követelésből, hogy a 2 százalékos szociális hozzájárulási adócsökkentés szolgáljon alapul a további béremelésekhez. A felmérés vegyes képet mutat.

A kazincbarcikai Borsodchem Zrt-nél sikerült beleírni a bérmegállapodásba, hogy ha a munkáltatók számára megnyílik a lehetőség a szociális hozzájárulás csökkentésére, akkor azt automatikusan megkapják a munkavállalók. Ez ténylegesen meg is valósult, azzal a megszorítással, hogy a magasabb beosztású vezetők ebből kimaradtak. (A bérmegállapodásban szerepelt, hogy számukra a maximum béremelési összeg 2019-ben 5 százalék volt, és mivel ez teljesült, így nem kapták meg a további emelést. Az összeget a munkavállalók júliusra kapták meg először – augusztusi kifizetéssel.)

Az átalakulás alatt lévő VOLÁNBUSZ Zrt-nél a közlekedési központok felett tulajdonosi jogokat gyakorló, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter döntött. A Volán társaságoknál megállapodtak a szociális hozzájárulási adó 2 százalékos csökkentéséből adódó megtakarítás szétosztáásról. A megállapodás csak 2019. december 31-ig szól, azzal, hogy a ki nem fizetett megtakarításból alapbért is fejleszthetnek. A 7 000 forintos keresetkiegészítésben azok részesülnek, akiknek a havi bruttó alapbére nem haladja meg a 450 ezer forintot és az összege havi bruttó 7 000 Ft. Vagyis a 2 százalékot megkapják a dolgozók, de azt nem alapbéresítik, és a keresetkiegészítés csak erre az évre vonatkozik.

A Contitech Fluid Automotive Hungária Kft.-nél már 2018. novemberen megszületett az a szóbeli megállapodás, hogy ha megjelenik a Magyar Közlönyben a szociális hozzájárulás csökkentéséről szóló törvény, akkor a munkáltató leül tárgyalni és a 2 százalékból 1,7 százalékot a munkavállalók bérfejlesztésére tesz félre. Ezt a nyár folyamán írásban is megállapodásba foglalták a felek. A béremelés az alapbért érintette, vagyis a pótlékok, és a 13. havi bér is emelkedett! Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy ez a béremelés csak kis mértékben járult hozzá a vállaltnál lévő bérkategóriák átalakításához, nagyon különbözik a helyzet a cég váci és makói telephelyén. Az a bér, amely Csongrád megyében kimagasló, Vácott – a Samsung közeli terjeszkedése miatt – egyáltalán nem elégséges a munkaerő megtartásához.

A Jabil Circuit Hungary Kft.-nél 2019. januárjában 8-10 százalékos differenciált béremelés történt, júliusban ezt egy újabb 8-10 százalékos béremelés követte. A magas százalékot egyrészt a munkaerő összetétele magyarázza (sok a minimálbéren dolgozó, akiknek a bérét fel kellett emelni), másrészt a munkaerőpiaci folyamatok. Itt az éves emelés 18 százalékot tesz ki, ehhez képest a munkáltatóknak adott 2 százaléknyi teherkönnyítés eltörpül.

A miskolci volt Takata, ma Joyson Safewty Systems Kft-nél még tartanak a második félévre vonatkozó tárgyalások, nincs információ a béremelés mértékéről, mindenesetre tavaly a szakszervezetünk bérmegállapodást kötött, amely szerint 11-12 százalékos béremelést kaptak erre az évre a dolgozók.

Mátészalkai Szerelvénygyártó Kft. forráshiányos helyzete miatt az év elején egyáltalán nem adott bérfejlesztést, most differenciáltan emelt bért. Ez alkalommal az adminisztratív dolgozók kaptak, egyrészt mivel a gépiparban nehéz megtartani a jó szakembereket, másrészt, mert a fizikai dolgozóknak legalább tavaly volt béremelése. A béremelés augusztus elsejétől járt.

A Dohányipari és Dohánykereskedelmi Dolgozók Szakszervezeténél (DDDSZ) a vállalatok versenyhelyzete határozza meg a béremelést. Az Országos Dohányboltellátó Kft. + 4 nappal növelte a kiadható szabadságnapok számát – ugyanakkor néhány alapszervezetnél semmilyen pozitív előrelépés nem történt, sem bérben, sem az egyéb kedvezmények területén. Ahol mégis, ott átlagosan 2-3 százalékos a béremelés. Úgy tűnik, hogy a munkáltatók nem bérekkel, inkább bónuszokkal, vagy végkielégítések ígéretével próbálják a céghez kötni a munkavállalókat. Gyakori a prémiumfeladat kiadása, és az ehhez kötött juttatások.

Jellemző a cégeknél a bérfeszültségek és a munkaerő-megtartás különböző prémiumokkal, bónuszokkal, juttatásokkal való kezelése. A szegedi Thermo-Star Kft.-nél a szochocsökkentést nem bérben kapták meg a munkavállalók, hanem a munkáltató egyéb, új típusú juttatásain keresztül.

Szegedi Vízmű Zrt., bár a szakszervezetek 10 százalékos emelést szerettek volna elérni az év elején, csak 5 százalékot adott oda a dolgozóknak. A járulékcsökkentés után azonban újra a tárgyalóasztalhoz ültek a szakszervezettel, és minden munkavállalóra kiterjedő, szeptembertől hatályos, további 3 százalékos emelést biztosító megállapodást írtak alá.

A Kingspan Kft.-nél szintén folyamatban vannak a tárgyalások a szochocsökkentés bérben való érzékeltetéséről. A cég a járulékcsökkentéssel úgy számol, hogy így megnőtt a bérkeret, és ezt a megnövekedett bérkeretet tudja felosztani az eljövendő béremelés és a juttatások között).

BPW Hungária Kft. az idei évben a járulékcsökkentést a bérfejlesztésbe beszámolta, megelőlegezte. Így lett átlagosan 7 százalékos a béremelés.

Egy építőipari ágazatban működő vállalat igencsak feltételes vállalást tett a 2 százalékos szociális hozzájárulás csökkentés továbbadására: „ha a jogszabály módosítása megtörténik, és a vállalati mutatók is úgy alakulnak, akkor év közbeni béremelésre is sor kerül”. Itt még sok tennivalója van a szakszervezetnek, hogy ebből érzékelhető béremelés legyen! Egy másik, az infokommunikációs szektorban dolgozó munkáltató a 2 százalékos szochocsökkentést az év végi jutalomba szándékozott beépíteni, de időközben kiderült, hogy létszámot kell leépítenie, így a tervezett intézkedés kérdésessé vált.

A sajtóban megjelent nyilatkozatok is hasonló képet mutatnak. Egy felmérés szerint a munkáltatók harmada fordítja béremelésre a szochócsökkentésből származó megtakarítást, és és ezen cégek jó része is bónuszként gondolt a növekmény kiadására. (Forrás: Napi.hu).

Információink szerint számos vállalatnál semmilyen emelés nem valósult meg, és nem is folynak évközi bértárgyalások, illetve bőven látunk arra is példát, hogy nem a 2 százalék a döntő, mert más munkaerőpiaci hatások olyan erősek, hogy a vállalatoknak lépniük kell a munkaerő-megtartás érdekében.

A VKF megállapodásból következik, hogy 2020-tól további 2 százalékpontos csökkenés várható. Itt ki kell térni arra, hogy a LIGA Szakszervezetek a jövőben nem a nyugdíj, vagy az egészségügyi járulékot szeretné csökkenteni; ahol csökkentési lehetőséget lát – tekintetbe véve a munkaerőpiaci folyamatokat –, az a munkavállalók által fizetett munkaerőpiaci járulék jelenlegi 1,5 százalékos szintjének csökkentése.

kozák-

Megjegyzés:

2019. július 1-jétől hatályos a szociális hozzájárulási adót szabályozó 2018. évi LII. tv. (Szocho tv) módosítása. Ennek megfelelően 2019-ben az adó 19,5-ről 17,5 százalékra csökkent. (A megállapodás szerint, ha a bérfolyamatok továbbra is kedvezőek lesznek, ezen adónem a későbbiekben a 2016-os szint felére is csökkenhet).


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.204.189.171 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »