Nyílt háború a szakszervezetek ellen
A Kormány a szakszervezetek lassú, de módszeres ledarálásának újabb fejezetéhez érkezett. Az országos, ágazatokra kiterjedő sztrájkok és félpályás útlezárások hírére azonnal maximális sebességbe kapcsolt, és gyakorlatilag teljesen feleslegessé nyilvánította a szakszervezeteket, mely felismerés következtében a szakszervezeti tisztségviselők jogait is feleslegessé nyilvánította, és megszüntetésre ítélte.
A Széll Kálmán Terv - Magyar Munka Terv című irományban a következő sommás megállapítás szerepel:
"A szakszervezetek ezzel szemben tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés és a kifogás benyújtásának joga. Az egyenlő bánásmód követelményének részletes jogi szabályozása feleslegessé teszi a szakszervezeti tisztségviselőket megillető, a hatályos szabályozás szerinti védelmi szintet. A szakszervezeti jogosultságok megállapításakor figyelemmel kell lenni az egyes munkáltatói kötelezettségek enyhítésére is."
Ráadásul a tervezet nem csak a szakszervezeti jogok legdurvább csorbításáról beszél, de a munkáltatói kötelezettségek enyhítéséről is. Mindezt az egyenlő bánásmód követelményének állítja be annak ellenére, hogy az indoklás nélküli felmondás lehetőségének megteremtésekor is hasonló módon érvelt a jogalkotó - majd bukott el az Alkotmánybíróságon.
A LIGA Szakszervezetek szerint minden eddiginél durvább, a jogállamiságot és a fejlett demokráciákban alapvető munkaügyi kapcsolati rendszert sárbatipró módon avatkozik be a kormány a tőke oldalán a munkavállalók ellen.
Mint ismeretes, először az új kormány megalakulása után fél évvel összehívott OÉT ülésen nyilatkoztatta ki a miniszterelnök, hogy a kormány képviseli a munkaadókat és a munkavállalókat is. Utána decemberben egyéni képviselői indítvánnyal, egyeztetés nélkül módosították a sztrájktörvényt úgy, hogy - azóta már tényszerűen - lehetetlenné tették a közszolgáltatások terén a sztrájkot. Ezután nyilvánosságra kerültek a kormány szándékai a munka világát illetően, melyekről egyáltalán nem egyeztettek (illetve csak a munkaadókkal), annak ellenére, hogy szinte kizárólag a munkavállalókra nézve hátrányos intézkedésekről volt szó. Ezután a rendvéfelmi szféra szakszervezeteit bohócozta le a miniszterelnök, végül most az új egyesülési törvényben fogalamaz homályosan a szakszervezetekről, de végülis érthető okokból, hiszen a 24-én napvilágot látott Munka Terv már nemigen számol a létezésükkel.
Kapcsolódó cikkek:
- Általános, országos sztrájk helyett demonstráció - június 29.
- A kormány ajándéka a 100. ILO ülésre - megszűnik az OÉT
- A Munka törvénykönyvéről
Hozzászólások 1 hozzászólás
