facebook_36 youtube_36 twitter_36 indavideo_36 bloghu_36 linkedin_36 android_36 ios_36

Budapest: 22°C
HUF/EUR: 311.65
Hírek » LIGA » Részletek

Eurobarometer-jelentés a magyar lakosság véleményéről


Az Európai Bizottság rendszeresen felméri az Európai Unió polgárainak vélekedését az Unióról és európai kérdésekről. Több mint 40 éve készül évente kétszer általános közvélemény-kutatás erről (Standard Eurobarometer) az összes tagállamban. A mai napon nyilvánosságra került jelentés összefoglalja a legfrissebb, 2015. november 7-17. között folytatott reprezentatív felmérés legfontosabb hazai vonatkozásait.

Továbbra is erős európai kötődés

Amellett, hogy Magyarországon is leginkább a saját hazánkhoz kötődünk (94%), a magyarok identitásának fontosabb eleme az európaiság, vagy az Európai Unióhoz tartozás, mint a többi EU-ország lakóinak. A magyarok 69%-a érzi magát az Európai Unió polgárának, 55% gondolja, hogy tudja, milyen jogai vannak európai polgárként és kétharmaduk szeretne többet megtudni a jogairól. A magyar polgárok erősebben érzik magukat európai polgároknak (66%), mint a többi európai ország polgárai (57%).

Az EU lehetséges tervei, fejlődési irányai közül a magyarok számára az uniós polgárok szabad mozgása (77%), és a közös energiapolitika (69%) a két legértékesebb, ezeket a közös biztonság- és védelempolitika, a közös külpolitika, a digitális egységes piac, a közös migrációs politika, valamint az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás követi egymáshoz nagyon hasonló súllyal (65-55% említette). Az EU további bővítése és az euró egységes bevezetése a két leginkább megosztó politikai cél a hazai közvélemény szerint, közel annyian ellenzik mint amennyien támogatják.

A migrációs válság a legfontosabb probléma

Az európai polgárok a terrorizmusnál (25%), a gazdasági válságnál (21%) és a munkanélküliségnél (17%) is fontosabb problémának tartják a migrációt (58%) minden országban. Fontos megjegyezni, hogy a migrációval kapcsolatosan felmerülő kérdések összeurópai kérdések, nem azokra az országokra korlátozódik, ahol személyesen is megtapasztalják. Míg az EU-országokban átlagosan 38-ról 58%-ra emelkedett azok száma, akik szerint a migráció a két legfontosabb probléma egyike, addig ugyanez Magyarországon 43%-ról, 68%-ra nőtt.

Támogatott közös energiapolitika

Az EU-tagállamok közös energiapolitikáját a magyarok többsége, kétharmada támogatja, egynegyede kifejezetten ellenzi. A fél évvel ezelőtti eredményhez képest ugyan ez csökkenés (75-ről 69%-ra), de a tagállamok zömében ugyanez a tendencia érvényesült az elmúlt hat hónapban. Az európai energiaunió lehetséges célkitűzései között a legtöbbek szerint a megújuló energia fejlesztésének kellene elsőbbséget élveznie (44%). A méltányos energiaárak biztosítását a fogyasztók számára és a környezet védelmét a válaszadók harmada nevezte meg, mint lehetséges célt (33–33%). Az energiafogyasztás csökkentését minden negyedik magyar említette, míg az energiaellátás folyamatossága is kívánatos cél 23%-uk szerint.

Kevés az optimizmus a jövővel kapcsolatban

A magyarok személyes körülményeikhez és a magyar viszonyokhoz képest az európai gazdaságot és az élet minőségét az EU-ban ugyan még mindig lényegesen kedvezőbbnek ítélik, ugyanakkor az utóbbi hat hónapban negatívabb lett a véleményük (69% helyett 59% tartja jónak az életminőséget az EU-ban; 62% helyett 53% az európai gazdaságot). Ahogy az EU 28 tagállamában, Magyarországon is a legtöbb válaszadóra a dolgok állandóságába vetett hit a jellemző, a vizsgált életterületek mindegyikén a válaszadók fele–kétharmada nem vár változást a következő egy évben. Kifejezetten pozitív várakozásai („a dolgok jobbak lesznek”) csak egy kisebbségnek vannak (kb. minden ötödik válaszadónak), míg a dolgok rosszabbra fordulását a legtöbben – akár hazai, akár európai szinten – a gazdasági életben, továbbá az életminőség és a foglalkoztatottság alakulásában várják. Kifejezetten leegyszerűsítve a kérdést, hogy „jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok itthon és az EU-ban”, a magyar válaszadók az EU-val kapcsolatban kritikusabb véleményt fogalmaztak meg, mint fél évvel korábban: bár még mindig magas a semleges állásponton lévők aránya (32%), de a legtöbben rossz irányú változásokat várnak. A fél évvel ezelőttihez képest ez nagyon jelentős negatív irányú változás Magyarországon: 41%-ról 25%-ra csökkent a „jó irányba haladnak a dolgok” véleményt képviselők aránya, míg 19%-ról 38%-ra nőtt a negatív irányú változásokat várók aránya.

Hivatkozás: http://ec.europa.eu/hungary/news/2016/20160309_eurobarometerreport_hu.htm

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.147.158.28 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »