facebook_36 youtube_36 twitter_36 indavideo_36 bloghu_36 linkedin_36 android_36 ios_36

Budapest: 23°C
HUF/EUR: 307.20
Hírek » LIGA » Részletek

Ez a változat a baleseteket is növelné


A Munka törvénykönyve kormány általi egyoldalú tervezett módosítása a munkavállalók egészségének és biztonságának, védelmének figyelembe vétele nélkül került a döntéshozók asztalára – állítja Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője.

A munkabalesetek számának folyamatos növekedése, a 2012. évi I. tv. „új Munka törvénykönyv” hatályba lépésétől számítottan eltelt időszakban tényszerű. Jelenlegi Mt. módosítás tervezete ellentétes az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelvében foglaltaknak.


Az állami és a magánszektorban a munkaidő szervezése és szabályozása jelentős társadalmi, gazdasági és politikai hatást fejt ki. Uniós szinten a 2003/88/EK irányelv (a munkaidőről szóló irányelv) célja a valamennyi tagállamban egységes minimum-előírások biztosítása a munkavállalóknak a túl sok vagy nem megfelelő munkaórával összefüggő egészségügyi és biztonsági kockázatokkal, valamint a nem elegendő pihenőidőből fakadó kockázatokkal szembeni védelme érdekében. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (2) bekezdése hasonlóképpen rendelkezik: „Minden munkavállalónak joga van a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.”


Az irányelvet az Európai Parlament és a Tanács az EK-Szerződés 137. cikkének (2) bekezdése (jelenleg az EUMSZ 153. cikke) alapján fogadta el, amely közösségi intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmével javítsa a munkakörnyezetet. Az irányelv az állami és a magánszektor valamennyi tevékenységi ágazatára kiterjed, ideértve az egészségügyet és a sürgősségi szolgálatokat.


Az irányelv közös minimumkövetelményeket határoz meg minden tagállamban, például az alábbiakat:
• a munkavállalók napi és heti pihenőideje (általában 11 óra megszakítás nélküli napi pihenőidő és 24–35 óra megszakítás nélküli heti pihenőidő)
• a munkavégzést megszakító pihenőidő (ha a munkanap hat óránál hosszabb)
• a munkaidő felső határának korlátozása (átlagosan heti 48 óránál nem több, beleértve a túlórát is)
• fizetett éves szabadság a munkavállaló számára (legalább évi 4 hét)
• további védelem az éjszakai munkát végző munkavállalók számára :
- a rendes munkaidő 24 órás időszakonként nem haladhatja meg (átlagosan) a 8 órát,
- a munkavégzés nem haladhatja meg a 8 órát bármely 24 órás időszakban, ha különleges veszélyekkel vagy erős fizikai, illetve szellemi megterheléssel jár,
- az éjszakai munkát végző munkavállalók jogosultak munkába lépésüket megelőzően és azt követően rendszeresen ingyenes egészségügyi vizsgálaton részt venni,
- egészségügyi problémák esetén a nappali műszakra történő áthelyezéshez fűződő jog (ha lehetséges),
- az éjszakai munkavégzést rendszeresen igénybe vevő munkáltatók számára annak előírását célzó intézkedések, hogy ezt kérés esetén jelentsék az illetékes hatóságoknak.


A Bíróság több ítéletében kimondta, hogy az irányelvnek a maximális munkaidővel, az éves fizetett szabadsággal és a minimum pihenőidővel kapcsolatos követelményei „az uniós szociális jog különös jelentőségű szabályainak minősülnek, amelyek előnyeiből [...] valamennyi munkavállalónak részesülnie kell”.


Fenti előírások figyelmen kívül hagyása tovább ronthatja a baleseti statisztikát.

Miskéri László 


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.196.101.118 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »