Budapest: 8.18°
HUF/EUR: 321.30
szechenyi
Hírek » Érdekegyeztetés » Részletek

Szakszervezeti szövetség is köthet majd kollektív szerződést


A törvényjavaslat tartalmazni fogja, hogy tagszervezeti felhatalmazása alapján szakszervezeti szövetség is köthet kollektív szerződést – mondta a Magyar Nemzetnek a munka törvénykönyve átmeneti rendelkezéseiről adott interjújában Czomba Sándor.

– Alig egy hónap és hatályossá válik az új munka törvénykönyve. Sajtóhírek szerint mégis nagy a bizonytalanság, úgymond még bármi változhat, sőt akár csúszhat is a hatálybalépés.
– Múlt szerdán került a kormány elé az átmeneti rendelkezések tervezete, ami át is ment, így hétfőn megkezdődhet a parlamentben az általános vita. Az átmeneti rendelkezések és a módosítások részeként hatvanhat olyan törvénybe kell belenyúlni, amelyekre a munka törvénykönyve hivatkozik. A főszabály az, hogy az új törvény július elsejétől él, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol ez problémát jelentene. Ilyenek például a szabadságok kiadása, a távolléti díjak számítása vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Ezekre vonatkoznak az átmeneti rendelkezések, így az adminisztráció csökkentése és a világos joggyakorlat érdekében december 31-ig fenntartjuk ezek hatályát, majd csak ezután lépnek életbe az új szabályok. Csúszni nem fogunk, én azt látom, hogy határidőre minden munkát elvégzünk.

– Tény, hogy a közelmúltban több érintett érdekcsoport is régi-új igényeket jelentett be a már elfogadott munka törvénykönyvével kapcsolatban. Ilyen a vasárnapi munkavégzés ügye, vagy hogy az Audi is jelezte, rugalmasabb foglalkoztatási körülményeket szeretne.
– Jeleztük, hogy amennyiben szükséges, úgy az átmeneti intézkedéssekkel párhuzamosan készek vagyunk pontosabbá, világosabbá tenni a munka törvénykönyve egyes rendelkezéseit még a hatálybalépés előtt. Strukturális változtatások viszont nem lesznek. Az egyik ilyen pontosításra, egyértelműbb megfogalmazásra szoruló ügy a pótszabadság kérdése. A sajtóban megjelent, hogy a munkavállaló elbukhatja a tíz nap pótszabadságot, de ez nem igaz. Itt arról van szó, hogy a munkaszerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni, kollektív szerződésben adott esetben viszont a munkavállaló kárára is. Kíváncsi lennék, hogy meddig maradhat meg egy szakszervezet, amely beáldozza a tíz nap pótszabadságot. Ez életszerűtlen. Olyan lehet, hogy erről lemond a szakszervezet egy nagyon komoly ellentételezés, például radikális béremelés fejében. Mivel ez sem túl életszerű, úgy módosítunk, hogy a pótszabadság kérdésében munkaszerződésben és kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára lehet majd eltérni. Fontos elem végül, hogy jelezték, az EU is vizsgálja az új munka törvénykönyvét. Emiatt szakértői szintű egyeztetéseket folytattunk Brüsszellel, amelyek után az apróbb értelmezési különbségeket tisztáztuk, ezeket átvezettük. Azt azonban hangsúlyoznám, hogy eredetileg sem volt semmi olyan probléma, ami nemhogy kötelezettségszegési, de bármilyen eljárás megindítását indokolta volna.

– Az MSZP szerint viszont a kormány azért titkolódzik az átmeneti rendelkezésekről, mert még az utolsó pillanatban is a munkavállalók helyzetét rontó javaslatokkal fog előállni.
– Szó sincs erről! Ezek a pontosítások, módosítások a munkavállalók érdekeit szolgálják. Folyamatosan tárgyalunk a szakszervezetekkel, így kilencpontos javaslatukból pár pontot részlegesen átvezetünk, illetve pontosítani fogunk. Így például elfogadtuk, és a törvényjavaslat tartalmazni fogja, hogy tagszervezetei felhatalmazása alapján szakszervezeti szövetség is köthet kollektív szerződést.

– Munkaadói oldalról is érkeztek ilyen igények?
– Írásos formában ők nem kerestek meg minket, ettől függetlenül például a vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatos problémát meg kell oldani. A most hatályos szabályozáshoz képest az új munka törvénykönyve alapján valóban az a helyzet állhat elő, hogy a hipermarketek nyitva lehetnek vasárnap, a hazai kis boltok viszont nem. Több javaslatot is tettünk a kormánynak és az tűnik jó megoldásnak, hogy a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatók számára pótlékfizetési kötelezettség mellett biztosítjuk a rendes munkaidő vasárnapra történő beosztását, ami lehetőséget ad a vasárnapi nyitva tartásra a kis üzleteknek. Nem reprezentatív felmérés szerint a vasárnap jelenleg is dolgozók kétharmada kéri ennek a lehetőségnek a fenntartását a pluszjövedelem miatt. A vasárnapi munkavégzésért ugyanis bérpótlékot kell fizetni. A környező országokban ráadásul nincs korlátozva a vasárnapi nyitva tartás és munkavégzés, így félő, hogy ha túl nagy nálunk a szigor, komoly versenyhátrányba sodorjuk ezt a szektort. Értjük és megértjük azt a javaslatot, hogy a kereskedelmi dolgozók is pihenéssel, családjukkal tölthessék a hétvégéjüket, jómagam is osztom ezt, de a válság közepén, ilyen gazdasági és foglalkoztatottsági helyzetben nagyon fontos, hogy akik tudnak és akarnak vasárnap dolgozni, illetve vásárolni, azoknak adjuk meg erre az esélyt. A munka törvénykönyve ugyanakkor rögzíti, hogy vasárnapi munkavégzés esetén is egy hónapban legalább egy pihenőnapot vasárnap kell adni a munkavállalónak.

– Most indult be a negyedik nemzeti konzultáció, amely több, a munka világát érintő kérdéssel is foglalkozik. A konzultáció eredménye hathat-e később a munka törvénykönyvére?
– Gyakorlatilag nem. Azon túl, hogy a munka törvénykönyve júliustól hatályos, a konzultáció pedig eleve augusztus végéig tart, a konzultáció kérdései nem mennek szembe a munka törvénykönyve alappilléreivel, akár igennel, akár nemmel válaszolnak rájuk.

– Pedig közös pont a minimálbér kérdése, amivel kapcsolatban felvetődött a regionális, területi minimálbér megállapításának lehetősége. Továbbra a fenntartják ezt az elképzelést?
– A munka törvénykönyvében egy mondat valóban rögzíti, hogy a mindenkori kormány felhatalmazást kap arra, hogy különböző gazdasági és más helyzetekre való tekintettel van lehetősége a minimálbér eltérítésére. Ez az intézmény tizenhat uniós tagállamban létezik, igaz, a területi eltérítéssel senki sem él, mert ez a lehetőség nemcsak közgazdaságtani, hanem súlyos politikai kérdés is. Bizonyíték erre, hogy amint ez nálunk felvetődött, az ellenzék azonnal durva támadásba lendült. Pedig az OECD évek óta javasolja a területi eltérítést a tagállamoknak, Magyarországnak pedig különösképpen, hiszen ezzel a hátrányos helyzetű régiókban munkahelyeket lehet megtartani, illetve munkahelyeket teremteni. Politikai vonzata miatt azonban a magyar kormány asztalán sem szerepel ez a lehetőség, inkább másfajta eltérítésben gondolkodunk. A pályakezdő fiatalokat sajnos katasztrofális foglalkoztatottsági adatok jellemzik, egyrészt mert a végzettségük nem harmonizál a munkaerő-piaci igényekkel, másrészt mert nincsen munkatapasztalatuk. Csak akkor fogják őket alkalmazni, ha az általuk nyújtott teljesítmény és a nekik fizetett pénz összhangban van egymással. Számos uniós országban, így Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is bevett gyakorlat, hogy a pályakezdők minimálbére el van térítve. Ezzel a módszerrel sikeresen tudják munkához segíteni a pályakezdő fiatalokat az érintett tagállamokban, ezért ezt a lehetőséget a következő évekre vonatkozóan nekünk is érdemes megvizsgálni.

A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.


A LIGA Szakszervezetek örömmel fogadta a tárgyalások során kialakuló eredményeket, de - ahogyan azt Czomba Sándor államtitkár úr is megjegyezte -, még a parlamenti vita közben is várjuk a tárgyalások folytatását. 

Hivatkozás: http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/minden-munka-el-lesz-vegezve-hataridore-1080755

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.204.52.4 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »