Budapest: 26.74°
HUF/EUR: 333.53
szechenyi
Hírek » Érdekegyeztetés » Részletek

Megmaradnak-e az állások a rezsicsökkentés után?


Ágazati tanfolyam az energia-termelőkkel és szolgáltatókkal
A norvég projekt keretében 2013. május 31-től június elsejéig rendezte meg a LIGA Szakszervezetek első ágazati szemináriumát. A jelenlévők különböző ágazatok tisztségviselői voltak, de már az első nap lefolytatott bemutatkozás során kiderült, problémáikban sokkal több a közös, mint ami elválasztja őket.

A víz, gáz, bányászati és villamos-energia szektor munkavállalói megállapították: a közvélemény úgy tekinti az ágazatokhoz tartozó cégekre, mint ahol „extraprofit” képződik, ugyanakkor nagyok a kintlévőségek, és az extraadókat kell fizetniük. A „Robin Hood adó”, a közműadó és a rezsicsökkentés drasztikus hatást gyakorolt a cégekre, például a gáz üzletágban 12 milliárdot vont el ez az utóbbi kormányzati intézkedés, ugyanakkor a felújításokhoz nagyjából ilyen mértékű pluszforrásra lett volna szükség…

Az is közös a megjelent tisztségviselők cégei között, hogy ezek a cégek monopolhelyzetűek, szolgáltatásban és termelésben működnek. A cégeket az állami adók mellett nagymértékben sújtja a környezetvédelmi előírások szigorodása is. Azok kívül a munkavállalók sztrájkjoga korlátozott, sőt az utóbbi példákból kiindulva néhány esetben lehetetlenné is vált. Továbbá a rezsicsökkentésnek foglalkoztatási hatásai vannak, a munka törvénykönyve meggyengíti a munkavállalói és szakszervezeti pozíciókat, a nyugdíjrendszer változása pedig lerontotta a korábbi munkavállalói vívmányokat. Sajnos a kormány a versenyszférára is ráerőlteti a közszférás szabályokat, de az ágazatokban dolgozókat nagymértékben érinti a dolgozói, úgynevezett “C tarifa”, az állami tarifakedvezmény változása is. A kormányzati intézkedések következtében a megjelentek több helyen tapasztaltak bércsökkenést, a tisztségviselői védettség megszűnését, a bérpótlékok erodálódása. A szolgáltató ágazatokban lévő munkáltatók kiadták a feladatot: a termelési színvonalnak nőnie kell, ugyanakkor a létszámot mindenhol csökkentették. Mára megnőtt a fluktuáció, és nem csak az ügyfélszolgálati munkatársaknál, de a szakembereknél is.

Délután Dr. Kiss Mihály a Munka Törvénykönyve módosításairól beszélt, Az előadó – lévén több mint egy évtizedig a PADOSZ elnöke, ezernyi saját példát hozott fel a jogi szabályozás bemutatására. Az előadás jórészt az egyéni munkajogra koncentrált, a munkaszerződés és munkaviszonnyal összefüggő szabályozásra, de a kérdések során a munkajog szinte teljes vertikumát érintette az előadása.

Eközben az infopont-felelősök részére kiscsoportos megbeszélés folyt. Elhangzott, az infopontosok megbízása mögött folyamatos, mérhető és ellenőrizhető munka kell, hogy álljon. A létrejövő a projekt partnereket megjelenítő tisztségviselők elmondták, számunkra az a feladat, hogy ágazati szinten tegyék tartalmassá a szociális dialógust. A jelenlévők elmondták, az ágazati szervezetek és munkavállalók milyen körét tudják bevonni a munkába (hatókörtérkép). Elhangzott, az ágazatok között nem sok jelentősége van, hogy ki melyik konföderációhoz tartozik, ami számít, az az elvégzett munka. Elhangzott, a szervezetek saját információs rendszere megfelelő alapot ad, hogy ebbe további partnerek is bekapcsolódhassanak. Elhangzott, hgoy az információs pont felelősöknek kapcsolatba kell lépniük az Ágazati Párbeszéd Bizottságokkal, és ott (gázipar), ahol nincs ilyen képződmény, mindent meg kell tenni, hogy a párbeszéd létrejöjjön. A partnerek megállapodtak abban, hogy az egyéb, szociális partnerséget célzó eseményekről és megbeszélésekről is informálják a kollégákat, például a kecskeméti üzemi tanácsos konferenciáról.

Másnap Kovács Géza, a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat vezetője adott elő az alternatív vitarendező eljárásokról, Elmondta, ezekben az esetben nem jogi természetű, de érdek alapú a vitáról beszélünk. A Polgári Törvénykönyv közvetítésről, döntőbíráskodásról és a békéltetésről beszél, de a Munka Törvénykönyve is hivatkozik a vitarendezés intézményére.  

Magyarországon 1996 óta működik a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat, ennek keretei között működnek a közvetítők. Ezt a Szolgálatot az Érdekegyeztető Tanács hozta létre. Küldetése, hogy közreműködjön a munkaügyi viták hatékony rendezésében, a konfliktusok lehető leghamarabb történő megoldásában.

A munka világának meghatározó szereplői között mindennaposak a különböző viták, konfliktusok. A viták azonban nem károsak, ha segítségükkel tisztázódhatnak a nézetek, megalapozottabbá válhat a felek közötti együttműködés. A menedzsment szempontjából sem közömbös, hogy a döntések végrehajtásához megszerzi-e a munkavállalók támogatását. Ha a viták kezelhetőek és lezárhatóak, segítik a feleket abban, hogy kapcsolatuk, a jövőben is működőképes maradhasson. A viták, konfliktusok megelőzésének és kezelésének számos módja van. A Kollektív Szerződés hozzájárulhat ahhoz, hogy a felek rögzíthessék az együttműködés szabályait, a legfontosabb jogokat és kötelezettségeket, de több esetben érdemes közvetítőt is igénybe venni.

Magyarországon az alternatív vitarendezés kimaradt a Munka Törvénykönyv szabályozásából, de seregnyi más területen alkalmazzák. Ilyen a fogyasztóvédelem, az egészségügy, oktatás, közösségi konfliktusok rendezésében, bírósági mediáció, polgári vitás ügyekben, pl. gyermekelhelyezés (2005. évi 5. Tv alapján a polgári ügyek mediációját igénybe lehet venni). Az MKDSZ csak kollektív ügyekben vállal mediációt, így fontos, hogy a szakszervezetek tisztába legyenek ennek az eszköznek a lehetőségeivel.

Ezt követően Kozák László mutatta be a norvég projekt honlapját, majd kommunikácós gyakorlatokra került sor. A tanfolyam zárásaként a résztvevők megfogalmazták véleményüket és ajánlásaikat a szociális párbeszéd hatékonyabbá tétele érdekében. Elhangzott, például az osztrák vízműveknél a 98 százalékos szerezettség része a cégkultúrának. Ilyen irányban jó lenne Magyarországon is elindulni. Elhangzott, a szakszervezet jó lenne, ha szakáganként a szakembereket nyilvántartaná, így egyrészt enyhíthetné a szakemberhiányt, másrészt munkaközvetítő tevékenységet folytathatna tagjai számára. Ezzel a rendszerrel az is kiküszöbölhető, hogy a tagok a munkaviszonyuk megszűnése után elhagyják a szervezetet. A vitában elhangzott, a szakszervezetek „munkahelyeket védenek”, nem egyes személyeket, hiszen, ha hibáznak, nem lehet őket megvédeni. Felmerült az ágazatonként létrejövő gyűjtőszakszervezet létrehozásának igénye is. Elhangzott, közösen kell fellépni a rezsicsökkentés közműadó terhei miatti kompenzáció kidolgozása érdekében, és azért, hogy az intézkedés miatt ne szűnjenek meg további munkahelyek.

Kozák László


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 52.23.234.7 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »