Budapest: 1°
HUF/EUR: 330.82
szechenyi
Hírek » Nemzetközi » Részletek

A Eurofound Foglalkoztatás és Változás Tanácsadó Bizottságának 2016. első félévi ülése


Az Európai Alapítvány az Élet- es Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) Foglalkoztatás és Változás Tanácsadó Bizottság első félévi találkozójára 2016. március 3-án került sor Dublinban. Az ülésen közel 20-an vettek részt (15 férfi, 5 nő), szinte teljes létszámban képviselte magát a kormányoldal, a munkaadók, a munkavállalók, az Európai Bizottság és az Eurofound illetékes kutatási egysége.

A bizottsági ülést Donald Storrie, az Eurofound Foglalkoztatás és Változás kutatási részlegének vezetője nyitotta meg és vezette le. Donald kezdésnek röviden ismertette a napirendi pontokat és a főbb témaköröket, valamint megtörtént az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása.

Az első előadást Massimilano Mascherini és Martina Bisello tartotta a nemek közötti foglalkoztatási szakadékról. Ahhoz, hogy 2020-ra megvalósuljanak az európai uniós foglalkoztatási célok, a nők foglalkoztatási szintjének emelése kulcskérdés. A válság időszaka alatt a férfiak aktivitási rátája nagyjából stabil maradt, a nőké viszont csökkent. 2014-ben az európai foglalkoztatási ráta a nők esetében 59,6 % volt, a férfiaké 70, 1 % (Svédországban a legmagasabb, Görögországban a legalacsonyabb).   A munkanélküliségi mutatók is ennek megfelelően alakultak.

Az, hogy egyes országokban hogyan alakult a foglalkoztatás, nagyban függ az adott ország intézményi hátterétől (oktatás, tréning, szociális ellátások) és jóléti intézkedéseitől. A kutatás 5 csoportot különböztetett meg ezek alapján. A fő csoportok:

-          individualizált: Dánia, Finnország, Svédország

-          liberális: Egyesült Királyság, Írország, Szlovénia

-          államközpontú: Ausztria, Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Portugália

-          családbarát: Ciprus, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Málta, Lengyelország

-          átmeneti: Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Románia, Szlovákia

Az, hogy a nők milyen mértékben vesznek részt a munkaerőpiacon, több tényezőtől függ, ezek: kor, képzettség, családi állapot és a partner munkaerő-piaci státusza, betegség vagy fogyatékosság, gyermekek száma, gyermekellátási rendszer.

A kutatás arra is kereste a választ, hogy mekkora gazdasági hátrány származik a nemek közötti foglalkoztatási szakadékból. Ehhez gazdasági modellt állítottak fel a kutatók, amelyben az egyén adózott és nem adózott bevételeit és a közfinanszírozást vették alapul és ezeket országonként, képzettségi szintként és korcsoportonként vizsgálták. Ennek a modellnek segítségével ugyan elméleti síkon, de sikerült olyan megállapításokat tenni, ami kiindulási pont lehet a szakpolitikai vitákhoz és döntésekhez.  Ebben az összefüggésben a legmagasabb „árat” (vagyis annak költségei, hogy egy nő nem dolgozik) Málta, Olaszország, Görögország, Ciprus és Csehország fizeti, a legalacsonyabbat Svédország és Lettország. Annak az ára, hogy egy alacsony képzettségű fiatal nő soha nem lép be a munkaerőpiacra, 863 ezer euró, ugyanez egy felsőfokú végzettségű nő esetében 1,3 millió euró.

A kutatók azt is megpróbálták megbecsülni, hogy mekkora a valószínűsége a nők munkaerő-piaci részvételének a jövőben (annak érdekében, hogy a foglalkoztatási szakadék csökkenjen). Ehhez az egyáltalán nem egyszerű előrejelzéshez statisztikai adatokat és demográfiai folyamatok előrejelzéseit használták, 6 országban (Görögország, Spanyolország, Magyarország, Írország, Olaszország, Svédország). Ahhoz, hogy a férfi és női foglalkoztatási ráta közeledjen, 370 milliárd euróra lenne szükség évente az európai gazdaságokban. A vizsgált országok közül Magyarországon volt a legvalószínűtlenebb, hogy a foglalkoztatási szakadék csökkenjen közép-hosszútávon (2060-ra), Svédországban a legmagasabb.

Legvégül a szakpolitikákat vették górcső alá. A szakadék zárásához a leghasznosabb szakpolitikák: három év alatti gyermeket nevelők számára gyermekfelügyeleti intézmények biztosítása, azok minősége a nők fizetéséhez hasonlítva, azok kulturális-társadalmi elfogadottsága. Szintén befolyásoló tényező a fizetett gyermekgondozási periódus hossza és annak feltételei.   

Az előadást a résztvevők számos kérdése és észrevétele zárta.

A következő előadást Enrique Fernandez és John Hurley – szintén az Eurofound kutatásmenedzserei tartották az Európai Állások Monitora (EJM) kapcsán. A projekt – adatgyűjtés és az adatok elemzése – folyamatosan történik. Az éves beszámolóban röviden ismertették a főbb folyamatokat, a foglalkoztatási szerkezet változását országonként, szektoronként, figyelembe véve a fizetéseket és a foglalkoztatás jellegét is. A legutóbbi adatelemzés arra a kérdésre kereste a választ, hogy valójában mivel is foglalkoznak az európaiak, amikor dolgoznak? A kutatás kereteit az alábbi szempontok adták: egyrészt a munka tartalma (a munka fizikai jellege, szellemi tartalma, szociális feladatok), másrészt a munka módszerei és eszközei (munkaszervezet, technológia). A módszertani hátteret és az adatok forrását az EJM mellett olyan európai adatbázisok adták, mint az EWCs, PIAAC, ONET és az LFS.

A kutatók különböző foglalkoztatási csoportokat elemeztek, így például összehasonlították a szolgáltatás szektorban a kis és nagykereskedelemben dolgozó eladókat, a közszférában alkalmazott ügyvivőket, valamint az irodai és épület takarítókat, vagy az orvosokat-nővéreket-tanárokat de meglehetősen széles körben rendelkezésre állnak az adatok a foglalkozások elemzéséhez. És hogy miért lehet hasznos ez az elemzés? Felhasználható többek között például oktatási-képzési (tartalmi) célokra, követhető a munka tartalmának változása, esetleg pályaválasztási célokra (az eredmények publikálása 2016 májusára várható)..

Massimiliano Mascherini és Stefanie Ledermaier a NEETS 2 (NEETS=fiatalok akik nem dolgoznak, és képzésben, oktatásban sem vesznek részt) projekt aktuális eredményeiről beszélt.  A NEETS fogalma a 80-as évek végén bukkant fel Angliában, és az utóbbi időben az Európai politikai diskurzusba felkerült, azonban gyakran előfordul, hogy a fogalmat félreértelmezik, vagy nem megfelelően használják, így a szükségleteiket is nehezebb felmérni, vagy szakpolitikát alkotni.  A kutatás a NEETS-ek diverzifikált csoportjába enged betekintést. A NEETS –eket illetően, nagyobb arányban találhatóak köztük nők, és a fogalomba beletartoznak azok, akik nem tudnak vagy akarnak dolgozni (tartós munkanélküliek, átmenetileg munkanélküliek - ez a legnagyobb csoport, a munakerőpiacra újra betérők, a tartós fogyatékossággal küzdők, családi kötelezettségekkel bírók, munkavállalást nem preferálók és egyéb okok).  A NEETS-ek felsorolt csoportjainak aránya országonként változik.

Sara Riso a kezdő vállalkozók számára biztosított támogatásokról tartott előadást. A kutatás fő céljaihoz tartozott ezeknek az eszközöknek a fenntarthatóságának és alkalmazhatóságának a kiderítése, a jövőbeni politikai döntések segítése és az Eurofound szerepének erősítése a politikai eszközök hatékonyságának az értékelésében. A kutatás keretei között 9 nagy munkaerőpiaci eszközt vontak be a vizsgálatba különböző országokból. A módszertan ismertetése után az előadó megemlítette a jól ismert tényt, hogy a  fiatalok között magasabb a munkanélküliek aránya mint az idősebb korosztályokban és a kutatás nem talált bizonyítékot arra, hogy a fiatalok vállalkozói hajlama egyenes arányban állna a fiatalok jobb munkaerő-piaci teljesítményével.   A kutatás főbb eredményei és konzekvenciái között szerepelt, hogy a kutatócégek pontosabb elemzéseket adnak, mint az adott eszközt alkalmazó hatóságok (fontos a kutatócégek bevonása), nincs egyértelmű eredmény az alkalmazott eszközök hosszútávú fenntarthatóságára, fontos a kvalitatív és kvantitatív kutatási eszközök kombinálása az eszközök vizsgálatánál, az eszközöknek a valós munkaerő-piaci helyzetre kell reagálni és biztosítani kell azok pénzügyi hátterét.

A Eurofound Foglalkoztatás és Változás Főosztályának új kutatási projektjei is bemutatásra kerültek, ezek közül még 2015-ben indult az, amelyik arra keresi a választ, hogy a nem-bér jellegű juttatások csökkentése hozzájárul-e a munkahelyek fenntarthatóságához, illetve 2016-ban folyamatban lévőek:

  • jövedelmi egyenlőtlenségek és foglalkoztatási minták összefüggése Európában
  • a fiatalok tartós munkanélküliségének jellemzői
  • új foglalkoztatási formák
  • munkanélküliség, alulfoglalkoztatottság és inaktivitás.

Teljesen új projekt indult – egy ad-hoc kérdőíves felmérés eredményei alapján fog készülni az elemzés – a migráns és mobil munkavállalókkal kapcsolatosan. A főbb kutatási kérdések: miért, milyen célból költöznek európai tagállamba az emberek, hogyan találnak munkát a befogadó országban, az adott állás mennyire illik az egyén munkaprofiljába, vagy jelenleg európai állampolgársággal rendelkező munkavállalók mekkora hányada dolgozott legalább egy évtizedig külföldön (a kutatás „szépséghibája”, hogy 2014-es adatokra épít)     

Az aktuális kutatási riportok után Donalt Storrie összefoglalta a többi jelenleg folyó kutatási projektet (Európai Szerkezetátalakítási Monitor, Európai Állások Monitor) majd röviden ismertette az Előrehaladási Jelentést és a közeljövőben kezdődő nagyszabású kutatási projektet a gyártás iparág jövőjéről.

Barbara Gerstenberger, az Eurofound koordinációs elnökségéből a 2017-es évre vonatkozó tudnivalókat, munkaprogramot és prioritásokat ismertette a 2017-2020-as tervezési periódusból. Hangsúlyozta, hogy egy-egy kutatási projekt reálisan 2 - 2,5 év alatt valósul meg, de az Alapítvány elkötelezett arra vonatkozólag, hogy stratégiailag időben, pontosan szolgáltasson kutatási adatokat és eredményeket a prioritást jelentő területek kapcsán. A hat kiemelt terület: munkafeltételek és fenntartható munka, minőségi élet és közszféra, munkaügyi kapcsolatok, munkaerőpiaci változás, az EU konvergenciák monitorozása és a digitális kor hatása a munkára és foglalkoztatásra.

Végül szintén Donald Storrie a tanácsadó bizottságot érintő tanulmányok, szakmai anyagok disszeminációjával kapcsolatosan ismertette a főbb webes letöltési adatokat, az újabb kiadványokat, rendezvényeket, valamint a különböző EU-s anyagokban az Eurofound kiadványokra való hivatkozások számát.

Az ülésen bemutatott prezentációk az Eurofound extranet oldalán elérhetőek. A következő bizottsági ülésre Brüsszelben kerül sor 2016 őszén.

Kelemen Melinda


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.227.31.145 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »