Budapest: -6°
HUF/EUR: 330.57
szechenyi
Hírek » Nemzetközi » Részletek

Szakszervezeti kampányok Európában


Manapság a fiatalok körében sokszor furcsán cseng a „szakszervezet” szó, azonban néha nem árt visszatekinteni, hogy Európa szerte mennyi mindent köszönhetünk a szakszervezetek tevékenységének. Napjaink munkafeltételei nem mindig voltak adottak, sokan azonban nem is gondolják, hogy mindez a szakszervezetek áldásos tevékenysége során lett a hétköznapjaink része.

A szakszervezeti tagság Európa szerte csökken, miközben kutatások mutatnak rá, hogy Közép-Kelet Európában a szakszervezeti tagság ténye csökkenti a munkahely elvesztésének kockázatát, a szakszervezetek léte emellett csökkenti az egyenlőtlenségeket, s azok meggyengítése magasabb nettó jövedelmi egyenlőtlenségekhez vehet. Ezt a szakszervezeteket kevésbé preferáló IMF kutatásai is alátámasztják. A magasabb szakszervezeti szervezettségi szintű országokban biztosabb a szociális háló és rendezettebbek a munkaügyi kapcsolatok.


Tekintsünk azonban vissza egy kicsit a múltba. A szakszervezetek már a 19. században is küzdöttek a munkavállalók élet és munkakörülményeinek javításáért és a második világháborút követően nagy sikerekre tettek szert. Közismert térségünkben a lengyel Szolidaritás szakszervezet Gdansk-ból induló szerepvállalása, mely a kommunista rendszer összeomlásához vezető úton inspirálta más kelet-európai országok ellenzékét is a kommunizmus elleni harcban. A szakszervezetek ugyancsak kiemelt szereplői voltak a demokratikus ellenállásnak a fasizmus hosszú évtizedei alatt Spanyolországban és Portugáliában.


Az Európai Unióban az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) a munkavállalók szócsöveként, tagszervezetei együttműködésével számos intézkedéssel javították a munkavállalók munkakörülményeit Európában. Az 1989-es Európai Munkavédelmi Keretirányelv mérföldkövet jelentett a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelmében, mely minimális garanciákat nyújt minden európai munkavállaló számára. Az ezután eltelt több mint két és fél évtizedben az EU egy sor további szabályozást fogadott el ezen a területen, köztük a világelső REACH szabályozást, mely javítja az emberi egészség és környezet védelmét a vegyi anyagok általi kockázatok csökkentése révén.


A szakszervezetek kulcsszerepet játszottak az Európai Üzemi Tanácsok felállításában is, melyeket az EU-s jog 1994-ben vezetett be, a multinacionális vállalatok munkavállalóinak tájékoztatását és konzultációját segítve. Az európai szintű szakszervezetek és a munkáltatók közötti közvetlen tárgyalások eredményeként 1997-ben és 1999-ben uniós szintű törvény került elfogadásra a részmunkaidős és határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalók minimális védelmének normájáról, a határozatlan idejű, teljes munkaidőben foglalkoztatottakkal egyenlő munkafeltételeikről. Ugyancsak a szakszervezetek kezdeményezték a szülői szabadságról szóló tárgyalásokat, mely 1996-ban a szülői szabadság uniós szintű minimális szabályozásához vezetett. Ezt az irányelvet 2009-ben tovább sikerült javítani.


A szakszervezetek harcolták ki, hogy az EU minden munkavállalójának legalább 4 hét fizetett szabadság járjon, melyet a 2003-as Munkaidő Irányelv határoz meg. A szakszervezetek elkötelezett részvétele kellett ahhoz is, hogy további javulás történjen a munkaidő szabályozása terén, a maximum átlag heti 48 órás heti munkaidő, a 24 órás időszakban minimum 11 óra napi összefüggő, a hét napos időszakban minimum heti 24 órás megszakítatlan pihenőidők meghatározásához.
Inspiráló megemlíteni pár nemzeti szakszervezeti sikert a közelmúltból. A német DGB ernyőszervezet több mint 10 éven keresztül harcolt a minimálbér bevezetéséért. Követelésük 2015 januárjától nyert érvényt, melynek következtében Németországban mintegy 3,7 millió munkavállaló került kedvezőbb helyzetbe, s mindez nem vezetett munkahelyek megszűnéséhez sem a minimálbér ellenzői által vizionáltakkal szemben. Szlovák szomszédjainknál a KOZ SR szakszervezeti konföderáció kitartó követelésének hatására 6,6%-kal nőtt a minimálbér 2016-ban. A szakszervezetek célja, hogy lépésenként elérjék a minimálbér az átlagbér 60%-ára való emelését.


Spanyolországban a „Sztrájkolni nem bűn” elnevezésű szakszervezeti kampánnyal a CC.OO. és az UGT szakszervezeti konföderációk elérték a Franco diktatúra óta érvényben lévő szabályozás megváltoztatását, s így kiemelt jelentőségű sikert értek el a spanyol sztrájkjog érvényesülése érdekében. Az eredeti szabályozás következtében a teljességgel jogszerűen sztrájkot folytató szakszervezeteik százait ítélték el. Miután a lengyel szakszervezetek 2013-ban kivonultak a teljes mértékben hatékonytalanul működő nemzeti érdekegyeztetésből, két éves kampány után 2015-ben megalakult az új nemzeti szintű érdekegyeztető fórum, a Szociális Párbeszéd Tanács, mely erősebb jogosítványaival reményt ad a lengyel munkavállalók számára az érdemi és helyreállított szociális párbeszédre mind országos, mind ágazati szinteken. Emellett szintén szakszervezeti siker, hogy 2015-től az önfoglalkoztatók is szakszervezetbe szerveződhetnek Lengyelországban.


Az osztrák ÖGB szakszervezeti konföderáció 2014-ben indította kampányát az alacsony keresetűek adóterheinek jelentős csökkentéséért „A bruttó nagyobb arányban legyen nettó” címmel. Követeléseiknek érvényt szereztek és az alacsony keresetűeknek kedvező legkisebb jövedelemadó mértéket 36,5%-ról 25%-ra csökkentették. Szakszervezeti nyomásra Svédországban 680-ról 910 svéd koronára nőtt a munkanélküliségi ellátás napi maximum értéke. Ennek alapján a 25 000 koronás havi jövedelemmel rendelkező dolgozók munkanélkülivé válásuk esetén az első 100 napra bérük 80%-áig kapnak ellátást. Hollandiában az FNV kampányt indított, hogy eltörölje azt a törvényt, melynek következtében a 23 év alatti fiatalok, ugyanazon munkáért sokkal kevesebb bért kaptak. A kampány következtében 7000 fiatal csatlakozott a Young and United ifjúsági szakszervezethez és első körben sikerült elérniük a korhatár 23-ról 21 évre való csökkentését.


Ha szétnézünk magunk körül, sokszor észre sem vesszük, hogy a munkánkhoz kapcsolódó feltételeket a szakszervezetek évtizedes küzdelmeinek köszönhetjük. Hogy ez a védőháló tovább fejlődjön, ahhoz hatékonyabb szervezésre és vehemens szakszervezeti erő felmutatására van szükségünk! A fenti pár példa reméljük motiválóan hat és segít bennünket a jobb jövő építésében.


Hangonyi Adrienn

A kép felirata: Képzeld el, hogy nincsenek szakszervezetek....akkor képzeld el a munkádat a következők nélkül: hétvégék, 40 órás munkavégzés, fizetett túlóra, munkavédelmi szabályok, gyermekmunka tilalma, minimálbér, fizetett szabadság... 


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.163.19.57 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »