Budapest: 0°
HUF/EUR: 330.82
szechenyi
Hírek » Nemzetközi » Részletek

Postaládacégek és az EÜT


Hogyan lehetne az Európai Üzemi Tanácsokra (EÜT) vonatkozó irányelvet javítani, mi a teendő a vállaltok fizetésképtelensége esetén – többek között ezekről a témákról tárgyalt az Európai Szakszervezeti Szövetség témával foglalkozó bizottsága 2016. november 24-én Brüsszelben.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség Munkavállalói Részvétel és Vállalati Politikák Bizottságának 2016. II. félévi ülésének levezető elnöke, Wolfang Kowalsky az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) tanácsadója köszöntette a résztvevőket és a bemutatkozó kör után átadta a szót a kollégájának, Marcus Herrera Torrez-nek, aki az Európai Üzemi Tanácsokkal (EÜT) kapcsolatos irányelv felülvizsgálatának aktuálisairól beszélt. Öt főbb területet sorolt fel, ahol – szakszervezeti szempontból, külső tanácsadó cég ajánlása alapján - alapvetően még javítani lehetne az irányelvet. Ezek:


1. Az EÜT-ok kapacitásának javítása a szerkezetátalakítási, reorganizációs folyamatok kapcsán:
• a menedzsment tájékoztatásra vonatkozó kötelességeinek betartatása,
• együttműködésre vonatkozó erősebb jogi kötelezettség, és a munkavállalókat érintő kérdésekben erősebb befolyás elérése,
• a szakszervezeti tanácsadók szerepének erősítése az átalakítások alatt.


2. Az EÜT-ok helyzetének rögzítése a munkavállalói részvétel tágabb kontextusában és az európai szakszervezeti koordináció erősítése
• az EÜT-ok együttműködése a vállalati vezetésbe delegált munkavállalói képviselőkkel.


3. Az EÜT irányelv intézkedéseinek hatékonyabb betartatása, szankciók alkalmazása
• konkrétabb és kötelező jelleggel bíró jogok,
• erősebb szankcionálási mechanizmusok,
• bírósági tiltó végzések lehetősége,
• a menedzsment döntéseinek átmeneti felfüggeszthetősége.


4. Még mindig meglévő hiányosságok és „kerülőutak”
• a tájékoztatás időbeliségének és konzultációs eljárás körülhatárolhatóbb, pontosabb megfogalmazása,
• a titoktartási záradék alkalmazására vonatkozó pontosabb kikötések megfogalmazása,
• az Irányelv módosítása annak érdekében, hogy az EÜT-oknak nagyobb hatásköre legyen képzés, készségfejlesztés és tréning terén,
• a transznacionális (határokon átnyúló) ügyek pontosabb meghatározása
• a rendszeres és ad-hoc találkozókra vonatkozóan konkrétabb iránymutatás
• a vezetői csoport („steering committee”) alapítására, szerepére, feladataira és forrásainak pontosabb körülhatárolása
• ha szakszervezeti szakértő kijelölésre kerül, az részt vehessen a találkozókon
• annak tisztázása, hogy az EÜT hogyan tájékoztassa a helyi (vállalati szintű) szakszervezeti képviseletet.


5. További EÜT-re vonatkozó szabályozás és speciális intézkedések
• alacsonyabb kritériumok megszabása EÜT alapításához
• megoldás keresése a 13. cikkely szerinti megegyezések lezárásához
• a megállapodások tárgyalásához rendelkezésre álló idő egy évre csökkentése

Ezt követően – és részben az ajánlásokra alapozva - Wolfang Kowalsky ismertette az ESZSZ álláspontját, azt az 5 pontot, amit az ESZSZ mindenképpen szeretne átültetni az EÜT irányelvbe, annak ellenére is – vagy éppen azért –, hogy az Európai Bizottság úgy tűnik, hogy a Szociális Európa Pillért építve többé nem kezeli prioritásként az EÜT-ök kérdését.

Az 5 követelés:
1. A tájékoztatásra és információra vonatkozó eljárás teljes körű betartatása: elsősorban a menedzsment döntéseinek felfüggesztéséhez való jog betartása.
2. A változások előre jelezhetőségének betartása: a munkavállalói részvétel a vállalatvezetésben jog betartása a nemzeti szabályoknak megfelelően, az ESZSZ erre vonatkozó 2016. júniusi döntésének betartása.
3. Kettős sztenderdek megszüntetése és a mozgástér szintjének biztosítása: a szabályozás 13. pontja szerinti megállapodások megszüntetése újratárgyalás vagy a kiegészítő szabályozás alkalmazása által.
4. Annak a konzultációs jognak a biztosítása, hogy egy megállapodás elérése folyamán legyenek figyelembe véve az új technológiák, online platformok és munkavállalói adatvédelmi szabályok.
5. Az ETUF-oknak (európai szakszervezeti konföderációk) jogot kell adni arra, hogy az összes EÜT tevékenységhez hozzáférésük legyen, hogy TNA-kat (transznacionális egyezményeket) írhassanak alá az EÜT képviselőkkel közösen.

A következő nagyobb témakör a vállalatok fizetőképtelensége volt. Andreas Stein az Európai Bizottság Igazságügyi Főosztályának polgárjogi osztályának vezetője az Európai Bizottság fizetőképtelenségre vonatkozó irányelvre tett javaslatát ismertette. Az irányelv az Európai Unió országaiban működő vállalkozásokra vonatkozik, létszámnagyságtól függetlenül (a pénzügyi tevékenységet végző vállalatok kivételével, amelyekre szektorális szabályok vonatkoznak) az egységes piacon egységes fellépést szolgálja és egyik célja, hogy munkahelyeket mentsen meg. A javaslat többek között arról szól, hogy egy korai figyelmeztető rendszernek kellene kiépülnie az adott ország hagyományainak figyelembevételével, a probléma kiderülésével pedig korai szerkezetváltási / reorganizációs folyamatot kell elindítani.


Rik van Steenbergen az egyik holland szakszervezeti konföderáció, az FNV képviseletében a holland álláspontot és gyakorlatot ismertette, ahol lehetősége van a cégeknek a csőd bejelentése után újra kezdeni tevékenységüket, illetve választhatják a végleges csődeljárást.


Michael Halpenny (korábban az ír szakszervezeti konföderáció, ICTU képviselője) megemlítette az önfoglalkoztatók helyzetét és a munkahelyek fenntartásának, munkavállalók védelmének a fontosságát hangsúlyozta a fizetésképtelenségi eljárások során.


Délután Tobias Wark az Európai Parlament képviseletében beszélt röviden arról, hogy a Parlament fontosnak tartja a munkavállalói részvétel intézményét, majd Olga Martinez de Briones tájékoztatta szintén röviden a résztvevőknek a kialakítás alatt álló szerkezetátalakítási minőségi keretrendszerről. A rövid intervenciókat követően minden résztvevőnek lehetősége volt hozzászólni a különböző témakörökhöz.


A találkozó végén Severine Picard néhány aktuális ügy kapcsán tájékoztatta a bizottság tagjait, ezek közül az egyik a „postaláda cégek” – kel kapcsolatos kutatás volt. Elmondta, hogy ezek a cégek azért veszélyesek, mert nem legális keretek között foglalkoztatják a munkavállalókat és gyakran a munkafeltételek sem érik el a minimálisan meghatározott normákat vagy minimálbért. Ezeket a vállalatokra egy egységes, holisztikus megközelítést kellene alkalmazni (adószabályok, jogszabályok betartatása, munkaügyi felügyelet). Az Európai Vállaltokra vonatkozóan jövőre napirendre kerül a vállalatok online regisztrációjának lehetősége és a határokon túlnyúló vállalategyesítések kérdése.

Kelemen Melinda


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.227.31.145 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »