Budapest: 0°
HUF/EUR: 330.82
szechenyi
Hírek » Nemzetközi » Részletek

V4 szakszervezeti találkozó


v4-szakszervezeti-talalkozo-

A Visegrádi négyek országainak szakszervezeti konföderációs vezetői hagyomány szerint évente legalább egy alkalommal találkoznak, hogy a régiót érintő foglalkoztatási és szakszervezetpolitikai témákat megtárgyalják. A legutóbbi találkozóra 2016. november 9-én került sor Pozsonyban.

A LIGA Szakszervezetek képviseletében dr. Szilágyi József társelnök és Hangonyi Adrienn nemzetközi referens vettek részt az ülésen. A találkozót a támogató FES Alapítvány képviselője nyitotta meg, aki hangsúlyozta a szakszervezetek küldetését egy szociális Európa megvalósulásáért, továbbá megerősítette, hogy a találkozóra szánt három téma: Európa jövője, a Kiküldött munkavállalókra vonatozó irányelv felülvizsgálata és a Szociális Jogok Európai pillére mind meghatározók jövőnk alakulása szempontjából. Daniel Reichart, a FES Alapítvány képviselője emellett megköszönte a jelen lévő régiós szakszervezeti vezetőknek, hogy hozzájárulnak a szervezeteikben aktív CEYTUN-os (CEYTUN – Közép-Európai Szakszervezeti Ifjúsági Hálózat) fiatalok nemzetközi szerepvállalásához és bemutatta a 2016 októberében, a legutolsó CEYTUN találkozó keretein belül készült kisvideót, ahol a résztvevők a digitalizáció munkaerő-piacra gyakorolt hatásait vették górcső alá.


A V4 találkozón részt vett Luca Visentini, az ETUC (Európai Szakszervezeti Szövetség) főtitkára is, aki köszöntője után bemutatta a legfőbb aktuális Európai prioritást. Az Európai Unió közelmúlt eseményei rávilágítottak arra, hogy komolyan kell foglalkozni Európa jövőjével, s ezen víziók megalkotásában a szakszervezeteknek kulcsszerepe van, melyet még az Európai Unió Bizottságának elnöke Jean-Claude Juncker is megerősített 2016. november 7-én, az ETUC Rendkívüli Végrehajtó Bizottsági Ülésén. A válságból való kilábalás, az Európa több országát sújtó munkanélküliség, a szociális kirekesztés, a szegénység, a megszorító intézkedések, a migráció és az EU-ba vetett hit megrendülése, melyet a Brexit is mutat, mind olyan folyamatok, melyekre a szakszervezeteknek válaszaik vannak, s amely válaszokat a legjobb tudásuk szerint be kívánnak csatornázni az európai döntéshozatalba.


Hogyan biztosíthatjuk azt, hogy a gazdasági növekedés pozitív hatásait igazságosan osszák el? A kérdésre több választ is felvázolt Luca Visentini. Elsődlegesen a magánberuházások mellett a közszférában megvalósuló beruházásokon keresztül. Ilyen jellegű nagy közszférás beruházást pl. Lengyelország már tervez, azonban mindenhol szükség lenne rá, mert az eddigi Juncker tervvel kapcsolatos beruházások nem a leginkább rászorult térségekben valósultak meg. A versenyszféra adatai azt mutatják, hogy míg a termelékenység mértéke Nyugat- és Kelet-Európai viszonylatban kis eltérést mutat, a Kelet-Európai bérek ezzel szemben jóval elmaradnak (pl. Lengyelországban 40-45%-kal) a két régió bérei között. S míg a Volkswagen német gyárához képes a szlovák gyárban a termelékenység mértéke 85%-os, addig a munkavállalók bére annak csupán 25%-a. Az egyenlő munkáért egyenlő bért Európa egészére kellene értelmezni a multinacionális cégek különböző országokban dolgozó munkavállalóira is! Az ETUC 2016 decemberében átfogó bérkampányt indít Európa-szerte, melynek egyik fontos eleme a bérkonvergencia lesz. A főtitkár úr nagyobb koordinációt kezdeményez a kollektív szerződések területén, hiszen az erős ágazati tárgyalások előfeltételei a bérolló bezárásának.


A Szociális Jogok Európai Pillével kapcsolatosan a szakszervezeti konföderációkkal és munkáltatói szövetségekkel Európa szerte tárgyalásokat folytattak le az EU-s külképviseletek és (remélhetőleg) a kormányok is. Cél, hogy az Európai Szemeszter és az mellé társuló ország-specifikus gazdasági ajánlások mellett a szociális dimenzió is hasonló súllyal teret kapjon és kötelező érvényű garanciákkal biztosítsa az európaiak jogait. Az ETUC üdvözli az Európai Bizottság támogatását, azonban elkötelezetten hangsúlyozza, hogy nem üres szavakat és papírra vetett ajánlásokat akar, hanem olyan szociális garanciákat, melyek szemmel látható valódi különbséget jelentenek az emberek számára. A minimális sztenderdek különböző területeken valósulnak meg, mint pl. a nyugdíj és a szociális ellátás területén. A szegénység leküzdése érdekében pedig megvizsgálják a minimálbér mellett a minimális jövedelem/ bevétel kérdését is, melyet pl. Finnországban már jövő évben tesztelnek munkanélkülieknél.


A digitalizáció és a klímaváltozás olyan folyamatokat vonnak maguk után, melyek lényegesen megváltoztatják a munkaerő-piaci körülményeket. A szakszervezeteknek pedig feladatuk, hogy lépést tartsanak a változásokkal és úgy segítsék a „tisztességes átmenetet” az új munkahelyek irányába, hogy az a lehető legkevesebb negatív hatással legyen a munkavállalókra! A képzés és átképzés kiemelt szerephez jut, s emellett a szakszervezetek tagsági bázisuk megtartása és megerősítése végett új kapukat kell nyissanak, pl. az önfoglalkoztatók, az atipikus foglalkoztatásban részesülők tagszervezése irányába.


Luca Visentini ETUC főtitkár beszámolóját a V4-es szakszervezetek rövid ország jelentése követte. Lengyelországból a nemzeti szintű szakszervezetek mindegyike, így az NSZZ Solidarnosc, az OPZZ és az FZZ is egyaránt jelen voltak a találkozón, míg Csehországból a CM KOS, Szlovákiából a KOZ SR, Magyarországról pedig a LIGA, az MASZSZ, a SZEF, az ÉSZT és Munkástanácsok képviselői vettek részt az eszmecserében.


Míg a csehek és a szlovákok jó minőségű, magas szintű tripartit egyeztetésről számoltak be, a lengyelek elmondták, hogy az év elején újonnan alakuló szociális párbeszéd fórum úgy látják, hogy hatékonyabban működik annak elődjénél. A minimálbérek emelését illetően a lengyel kormány még a szakszervezeti elképzelésnél is ambiciózusabb terveket harangozott be, mely természetesen jó hír a munkavállalók számára, azonban a szakszervezetek neheztelnek, hogy egy ilyen fontos, a munka világát érintő kérdés megtárgyalásánál nem konzultáltak velük. Lengyelországban így a mostani 1850 zlotyiról 2000-re nő a minimálbér 2017-ben, s emellett nyugdíjemelés is várható. (Jelenleg kb. a munkavállalók 13%-a van minimálbéren.) A lengyelek üdvözölték a 2016-ban bevezetett családi pótlékot, melynek keretein belül minden második és annál több gyerek után gyermekenként 500 zlotyi jár havonta, s melyet a szociálisan rászorult egygyermekes családok is megkapnak. 2017-es évben nagy változás várható a nyugdíjak területén, mivel a kormány a mindenkire érvényes 67 éves nyugdíjkorhatárt a nők esetében 60 évre, a férfiak esetében 65 évre csökkenti.


A lengyel kollégák elmondták, hogy körülbelül kétmillió ember emigrált Lengyelországból, azonban sokan érkeznek is hozzájuk a szomszédos Ukrajnából. Az ukrán munkavállalók védelme érdekében a lengyelek külön szakszervezetet hoztak létre. A lengyel közvélemény aktív mozgósítással reagál az állampolgárok életét befolyásoló tervezett intézkedésekre, így a kormány abortusztörvényt szigorító kezdeményezésének hírére is több tízezer ember vonult az utcára hangot adva felháborodásának. A megmozdulásokat hivatalosan csak az az OPZZ szakszervezeti konföderáció támogatta a szakszervezetek közül. Jelenleg a pedagógusok készülnek demonstrálni az iskolarendben tervezett módosítások miatt. A jelenlegi 6+3+3 évben meghatározott oktatási rend helyett a kormány az azt megelőző 8+4-es rendszert szeretné visszahozni, mely ellen a pedagógus szakszervezetek is utcára vonulnak. A munka világával kapcsolatos diskurzus részeként aktuálisan olyan témák is helyet kapnak, mint a lengyel adórendszer megreformálása, adócentralizáció, felvetések egy garantált minimáljövedelem bevezetésére, és a szabadkereskedelmi egyezmények (TTIP, CETA).


A cseh CMKOS beszámolója új dimenzióba repítette el a résztvevőket. A konföderáció az elmúlt két évben modernizációs folyamaton ment keresztül, a szakszervezeti imázst átformáló kommunikációs fiatalítással. Az arculat változás keretein belül még logójukat is megváltoztatták, szélesebb társadalmi köröket bevonva kibővítették a szociális média használatát (pl. twitter), munkaexpót szerveztek, valamint hangzatos kampánnyal „Az olcsó munka vége” turnéztak és tartottak talk show-kat megszólítva a cseh munkavállalók ezreit országszerte. A bérkampány keretein belül kiszámolták, hogy átlagosan éves szinten egy munkavállaló 2000 eurónak megfelelő cseh koronával keres többet és évi 6 nappal dolgozik kevesebbet, ha szakszervezeti tag. A kampány kapcsán, mely Csehországban a kollégák szerint fogalommá vált, minimum 5%-os bérnövekedésért harcoltak, de vannak olyan ágazatok is, ahol 14% béremelést sikerült elérniük. Csehországban rengeteg a multinacionális vállalat, a munkanélküliség alacsony és egyes területeken megjelent a munkaerőhiány, melyet ütőkártyaként használtak fel a szakszervezetek a munkáltatókkal szembeni a bértárgyalások során. A téma kapcsán több ízben felmerült a kérdés, hogy időszerű lenne-e Csehországnak csatlakozni az eurózónához, a szakszervezetek egyelőre azonban óvatosságra intenek, mivel a bérkonvergencia területén még mindig nagy a lemaradás. (A szlovákok elmondták, Ők nem bánták meg az euro bevezetését.)


A CMKOS sikerrel indította el szakszervezeti szervezési akadémiáját, s a kampány sikereinek egyaránt köszönhetően stabilizálta tagságát 13 000 új taggal 2016-ban. „Az olcsó munka vége” elnevezésű kampány olyan népszerű volt, hogy közvélemény kutatások szerint az utóbbi két évben 7%-kal növekedett a szakszervezetek iránti bizalom a cseh lakosság körében, ami ezzel a mutatóval meghaladja az egyházakat és a politikai pártokat. Profi fotósok dolgoztak a szakszervezetnek, hogy egyes szakmákról látványos képeket készítsenek, melyek poszter formájában hirdették: „A szakszervezetek mindig a Ti oldalatokon állnak!” A digitalizációs folyamatokra válaszul pedig meghirdették a Társadalom 4.0 szakszervezeti kezdeményezést. Hozzá kell tenni, a szakszervezeteknek jó hátszelet biztosít a munkához a szociáldemokrata kormány. Miden egyes hónapban legalább egy alkalommal 3-4 órás nemzeti tripartit fórumra hívja a kormány a szociális partnereket, mely egyeztető fórumon maga a cseh miniszterelnök jár el levezetőként. A minimálbér 2017-re 9 900-ról 11 000 cseh koronára emelkedik majd.


A házigazda szlovák KOZ SR magához ragadva a szót zárta az országos jelentéseket. Szlovákiában hasonlóan kedvező szélben vitorláznak a szakszervezetek és megpróbálják maximálisan kiaknázni a szociáldemokrata Fico kormány adta kedvező helyzet lehetőségeit. Náluk is folyamatos az egyeztetés a nemzeti tripartit érdekegyeztető fórumon, s bár a szlovákoknál az üléseket kormány részről nem a miniszterelnök, „csak” a munkaügyi miniszter vezeti le, a szociális partnereket a témák széles körében bevonják az egyeztetésekbe, mely sokszor túlmutat kapacitásukon, pláne az EU soros elnöksége idején. Luca Visentini-re reagálva Jozef Kollar KOZ SR elnök elmondta, hogy van politikai akarat arra, hogy a szlovák Alaptörvénybe a SMER kormánypárt kezdeményezésére bekerüljenek a szociális jogok (a Szociális Jogok Európai Pillérével összefüggésben).


Szlovákiában az elmúlt 2-3 évben nagy lépésekkel haladtak előre a minimálbérek emelése kapcsán (2017-ben 405 euróról 435 euróra növelik a minimálbért), a GDP több mint 3 %-kal nőtt, a munkanélküliség 9% alá ment és nőtt a 25-29 év közötti fiatalok foglalkoztatottságának aránya az Ifjúsági Garancia programnak köszönhetően. A minimálbér tekintetében elmondták, hogy az 27 euróval a létminimum felett van, azonban a cél, hogy az elérje az átlagbér 60 %-át. (A minimálbér 2016-ban az átlagbér 51%-a volt, 2017-ben 52%-a lesz). A Munka Törvénykönyve hozta negatív változásokat a szakszervezeteknek már lehetőségük nyílt korrigálni, s a munkavállalók érdekeit védő jogszabály született a kölcsönzött munkaerő vonatkozásában is, azonban eltörölték a munkaügyi bíróságokat, mely megnehezíti a munkaügyi perekkel kapcsolatos eljárásokat. Emellett csökkentették a dolgozói szegénységet, javították a munkavállalók védelmét és státuszát.
A magyar országjelentést egyeztetett közös álláspont alapján dr. Szilágyi József, a LIGA társelnöke mondta el.


A második napirendi pontban a V4 szakszervezeti tanácskozás résztvevői a Szociális Jogok Európai Pillérét (továbbiakban SzJEP) vették górcső alá és közös nyilatkozatot fogadtak el a témában. Az SZJEP-val kapcsolatos tárgyalásokat az Európai Bizottság indította el, melybe a nemzeti szakszervezeteket az ETUC-n keresztül, illetve a Külképviseleteken keresztül is bevonták. A magyar résztvevők hangsúlyozták, hogy az SzJEP ne csak az eurózónára, hanem Európa egészére vonatkozzon! A tárgyalások 2016 végéig befejeződnek.

Nyilatkozat szövege:

Az EU egésze nagyon bonyolult kihívásokkal áll szemben. A dolgozók EU iránt érzett dühe és csalódottsága nemcsak Nagy-Britanniára korlátozódik. Ez a bizalmi válság a dolgozók csökkenő életszínvonalbeli küzdelméből, a csökkenő vásárlóerőből, és a növekvő bizonytalan munkavégzésből adódik. A minőségi munkahelyek „kiüresednek”, és sok munkavállaló azt látja, hogy romlik a bére és a rosszabbak a munkakörülményeik; a bérek nem tartanak lépést a termelékenység és a profit növekedésével, az éhbér és a rossz bánásmód vált a normává túl az EU-n belül sok munkavállaló számára. Ugyanakkor a munkavállalók szabad mozgásától való félelem ugyanúgy, mint az ellátások és szolgáltatások megnyirbálása, együttesen a nagymértékű munkanélküliséggel, növelik az európaiak magukba fordulását.

A növekvő korlátok, a migráns munkavállalók bűnbakká tétele, a munkavállalók félelmeivel való játszadozás nem lehet továbbvivő út. Ehelyett az európai jogok szociális pillérének jobb szabályokat javasolva és a hiányosságok kezelésével válaszolnia kell a munkavállalók aggodalmaira. Ezeknek erős jogi kertekbe foglalt ajánlásokkal és intézkedésekkel kell együtt járnia a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítására Európa-szerte. Ideje lenne továbblépni a gazdasági kormányzástól és a szociális Európa közös álláspontját felépíteni, amely javulást hoz azokban a gazdasági és szociális körülményekben, amelyet az EU állampolgárok követelnek és melyre az EU szerződésekben felhatalmazást adtak. A Visegrád csoport szakszervezetei hiszik, hogy a szociális jogok európai pillérének ambiciózusnak kell lennie. Az elvárások magasak, és túl sok problémára kell felelniük. Az EU-nak meg kell mutatnia, hogy az állampolgárait és munkavállalóit szolgálja, és képes új politikákat bevezetni melyek megfelelnek a konkrét szükségleteknek.

Ezt a következő hét legfontosabb területet érintő konkrét javaslattal és előtérbe helyezésével lehet elérni, melyet az ETUC és a Visegrád csoport szakszervezetei határoztak meg:

1. Méltányosabb gazdaság a minőségi munkahelyek létrehozásáért
2. Béremelés a munkahelyi méltányosságért és gazdasági igazságért
3. A meglévő jogok érvényesítésének javítása és új jogok létrehozása
4. Méltányos mobilitás
5. Biztonságos munkaerő-piaci átalakulások
6. Szociális védelem és erős közszolgáltatások
7. Intézményi változás a Szociális Európa népszerűsítésének egyensúlyos hangsúlyozásának biztosítása érdekében
Az olyan fizetéseket követeljük, amelyek a munkavállalók által létrehozott nyereségek igazságos eloszlását tükrözik és megengedik a munkavállalónak a háztartásaik fenntartását. Ugyanúgy szükség van a méltányos szintű szociális biztonságra, szerződésbe foglalt munkaidőre és jövedelem-stabilitásra, a munkaviszony indokolatlan megszüntetése alóli védelemre, és az egyesülési szabadságjoghoz és kollektív tárgyalási joghoz való hatékony hozzáférésre. Azonban pont ezeket a jogokat és védelmeket riasztó sebességgel veszítik el a munkavállalók Európában. A szociális jogoknak döntő szerepe van az igazság és méltóság tekintetében egy mindinkább igazságtalan Európában, és a szociális jogok Európai pillére katalizátort nyújt ezen jogok elérésében.

Az ülés utolsó és egyben sarkalatos pontja a Kiküldetési irányelv volt. Az Európai Bizottság hosszú előkészület után 2016 márciusában terjesztette elő a Kiküldetési irányelv módosításáról szóló javaslatát, mely arra irányul, hogy javítsa a kiküldetésben dolgozó munkavállalók helyzetét és tisztább versenyt teremtsen a munkáltatók között. A javaslatnak három fő célkitűzése van: a kiküldetésben dolgozó munkavállalók bérének a helyi munkavállalók béréhez igazítása, a kölcsönzés szabályozása és a hosszú távra szóló kiküldetés reformja. Míg az európai szakszervezetek, így az ETUC is az egyenlő munkáért egyenlő bért elvén, a szociális dömping megállítása érdekében támogatja a javaslatot, több Közép-Kelet Európai kormány, így Magyarország hivatalos álláspontja szerint elutasítja a Bizottság reformjavaslatát, mivel abban a magyar vállalkozások versenyképességének romlását látja. Az európai szakszervezetek egységesen támogatják a revíziót, melyet a jelenlévő szlovák, lengyel és cseh kollégák is megerősítettek, a magyar munkavállalói oldal azonban ezzel ellentétes álláspontot alakított ki első körben, melyet azzal indokolt, hogy munkavállalók tömegei veszítenék el külföldi állásukat, ha az ottani munkaerővel megegyező bért kellene nekik kifizetni. Luca Visentini, az ETUC főtitkára szerint azonban nem kívánatos megengedni, hogy azonos pl. Németországban lévő munkahelyen a magyar munkavállaló ugyanazon munkáért a német munkavállaló bérének töredékét keresse, attól félve, hogy az elveszítheti állását, ha több bért kellene neki fizetni. Ezért van szükség az irányelv revíziójára – tette hozzá az ETUC főtitkár. Érvelésével a másik három jelenlévő szakszervezeti konföderáció is bíztatta a magyar szakszervezetek képviselőit, hogy érdemes átgondolni ezt az álláspontot.
A találkozó másnapján munkareggelire várták a résztvevőket, mely kiegészült német és osztrák szakszervezetis kollégákkal is. A munkareggeli egyik célja, hogy meghatározta a következő V4 ülés helyszínét és időpontját. A CMKOS meghívásából, a következő V4 találkozó 2017 május 4-5-én kerül megrendezésre Prágában. A másik téma az ETUC „Európa Jövője“ című dokumentumról szólt. A diskurzus keretein belül a jelenlévők újra megerősítették, hogy a Szociális Jogok Európai Pillére kapcsán lobbitevékenységre van szükség a kormányok felé is, hogy a dokumentum valós tartalommal bírjon, az az EU egészére terjedjen ki, s hogy az intézkedések végrehajtása követhető és ellenőrizhető legyen. A szociális dimenzió érzékelhetővé kell váljon az emberek számára! Az ETUC főtitkára hangsúlyozta a közszférás befektetések és az Európán belüli bérkonvergencia fontosságát.


A Szemeszter kapcsán követelmény, hogy a diskurzusba minden EU tagállamban a szakszervezetek bevonársa kerüljenek, és az országspecifikus ajánlásokban a munkavállalói álláspont is tükrözőjdön. A téma kapcsán a CMKOS elnöke megjegyezte, hogy Csehországban éppen a Nemzeti Reformprogram megvitatása van a háromoldalú érdekegyeztetés napirendjén. Az ETUC dolgozik rajta, hogy segítse a tagszervezeteket a Szemester kapcsán kapacitásuk megerősítésében. Emellett az Európai Bizottságnak forrást is el kell különítenie a strukturális apalokból a Szemeszter témára, hogy a szakszervezetek jó szaktudással tudják kezelni a témát. A Szociális apalok kapcsán az ETUC főtitkár hozzátette, azért is harcol, hogy az ESZA-n túl elkülönített európai forrás álljon rendelkezésre szakszervezeti kapacitásépítés céljára. Földiák András a SZEF képviselője megjegyezte, hogy az ESZA alapok felhasználásával kapcsolatos döntéseknél is be kellene vonni a szakszervezeteket. A DGB képviselője hozzátette, hogy a szakszervezetei saját forrásokat is szervezetépítésre és a fiatalok bevonására kellene összpontosítani, mert a közpénzek költésénél túlságosan meghatározzák az irányvonalakat.

Hangonyi Adrienn


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.227.31.145 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »