Budapest: 1°
HUF/EUR: 330.82
szechenyi
Hírek » Nemzetközi » Részletek

Jobb EU-t érdemlünk!


jobb-eu-t-erdemlunk-

Elkészült az Európai Szakszervezeti Szövetség politikai programjának magyar fordítása, amelyet a tagszervezetek a szervezet 2017. május 29-31 közötti ülésén vitathatnak meg.

Mi, európai szakszervezetek, egy együttműködésen, szolidaritáson és társadalmi igazságosságon alapuló Európai Uniót és egységes piacot akarunk, egy olyan Európai Uniót, amely képes versenyezni a világban fenntartható gazdasági és társadalmi modelljével.
Együtt erősebbek vagyunk gazdaságilag, társadalmilag és demokratikusan. Az EU nem tud mindenki számára magasabb megélhetési színvonalat elérni igazságosabb integráció és felfelé ívelő konvergencia nélkül.
Mindannyian egy jobb Európai Uniót érdemlünk az emberek és dolgozók számára.

Az EU reakciója a válságra


A gazdasági válság, magas munkanélküliség, szociális kirekesztés és elégedetlenség, a menekült vészhelyzettel, Brexittel és terrorizmussal együtt, mind az EU-val szembeni bizalmi válsághoz vezetnek a munkavállalók és dolgozók körében, de a populizmus, nacionalizmus és idegengyűlölet érzéseit is erősítik.
A fizikai és kulturális határok visszaállítása, a tagállamok közti konfliktusok és eltérések gátolják a közös projektek haladását. Európát hibáztatják az összes problémáért, amely jelenleg az embereket sújtja, habár a legtöbb felelősség a nemzeti kormányok és intézmények által hozott döntéseket terheli.
Az uniós döntéshozatali folyamata meggyengült és a gazdasági válság után bevezetett kormányközi mechanizmusok gyakran felváltották az EU szerződésekben foglalt közösségi eljárást, így megfosztva a polgárokat az európai döntések feletti demokratikus ellenőrzéstől.
Az kristály tiszta, hogy mindaddig, amíg a gazdaság helyreáll nem áll, valamint a megszorításokat és a neoliberális politikákat meg nem szűntetik, amíg a munkanélküliség, szegénység és társadalmi megosztottság nincs kezelve; a félelem, a bizonytalanság és a dolgozók közötti harag helyét nem veszi át a jobb jövő reménye.
Az Európai Unió most válaszúthoz érkezett: vagy megreformálódik és átalakul egy igazságosabb és szociálisabb Európává, vagy összeomlik.


Közvélemény-kutatások mindemellett azt mutatják, hogy a Brexit kapcsán több tagállamban nőtt az EU támogatottsága a polgárok körében. Kihívások és lehetőségek előtt állunk és együtt kell dolgoznunk a pozitív alternatíva megteremtése érdekében.


Az európai integrációs folyamat fő vívmányai (mint a béke és demokrácia – az egységes piac és gazdasági együttműködés – magas szintű oktatás, innováció, technológiai fejlődés – az emberi jogok védelme és a jól működő szociális modell – a mozgás szabadsága) tették Európát egy jól élhető hellyé: ezt az örökséget nem szabad aláásni.
A változtatásra sürgősen szükség van és az európai szakszervezeti mozgalom hozzájárul ehhez, együtt azokkal, akik törődnek Európa jövőjével.

Az EU újraindítása: szakszervezeti platform Európa jövőjéért

Az EU újjáformálása, az uniós projekt újraindítása. Ehhez különböző politikákra, másféle szabályokra és nagyobb mértékű részvételre van szükség a polgárok, a dolgozó emberek és az őket képviselő szervezetek részéről.

Ez nagyobb mértékű, a munka- és életkörülményekkel kapcsolatos felfelé mutató konvergenciát követel az országok között és az országokon belül; kevesebb egyenlőtlenséget és nagyobb gazdasági és társadalmi kohéziót. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, jobb életszínvonalat kell biztosítani az embereknek, és hatékonyabb politikákat kell bevezetni!
Akkor fogják az EU-t a dolgozók és a polgárok újra becsben tartani, ha az kézzelfogható megoldásokat talál és bocsájt a rendelkezésükre, s ha azok hozzájárulnak a minőségi munkahelyekhez és a teljes foglalkoztatáshoz, az egyenlő gazdasági és társadalmi lehetőségekhez, a szociális védelemhez, a személyes biztonsághoz és a jóléthez.
Egy új paktumot ajánlunk Európa jövőjéért, amely a fellendülésen, társadalmi igazságosságon és demokrácián alapul.

Fenntartható gazdasági növekedés a minőségi munkahelyteremtésért és a jobb munkakörülményekért
Az EU a világgazdasági válságra kizárólag állami költségvetési korlátozásokkal és az exportra való koncentrálással reagált, - szerkezeti reformokkal a munkaerő-piaci rugalmasságért; a közkiadások, a szolgáltatások és a szociális védelem csökkentésével, a bérek visszaszorításával és a kollektív szerződések lebontásával, mint a kiegyenlítés legfőbb eszközei.


Ez semmit sem oldott meg a gazdasági problémákból, ehelyett kisebb mértékű fellendülést, stagnálást és deflációt, elfogadhatatlan szintű munkanélküliséget, és bizonytalanságot, szegénységet és társadalmi kirekesztést generált.
Itt az ideje a fenntartható növekedésnek, mely mindannyiunk számára minőségi munkahelyeket, méltányos munkakörülményeket, munkaerő-piaci és társadalmi egyenlőséget, társadalmi befogadást és integrációt jelent. Jelent még egy másféle világméretű és európai gazdasági napirendet is, melynek célja a jobb élet- és munkakörülmények elérése az emberek számára. Ezek eléréséhez néhány sürgős üzenetre van szükség.
Egy rendkívüli befektetési és minőségi munkahely-teremtési tervre van szükség, melyet az ETUC az „Új út Európa számára” elnevezésű 2013-as kezdeményezésében, már javasolt. Támogatni kell az közberuházásokat, mivel ez az egyetlen hatékony módja, hogy magánbefektetések is elinduljanak. A „Juncker Terv” forrásait, különösen most, amikor annak a második üteme is bejelentésre került, azokba az országokba és szektorokba kell átirányítani, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, miközben támogatni kell az unió iparpolitikáját is, és a rendelkezésre álló állami forrásokat jelentősen növelni kell.


A tagállamok befektetéseinek érdekében, a Stabilitási és Növekedési Paktumot meg kell reformálni! A céljait felül kell vizsgálni és hozzáigazítani a jelenlegi makrogazdasági környezethez, egy stabil és átlátható „aranyszabály” bevezetésével a rugalmasságért, kizárva a hiányból és adósságcélokból a termelő humán (soft) és az intézményi (hard) infrastrukturális beruházásokat, a zöld gazdaság, a fejlesztés és kutatás, az oktatás és képzés, a szociális infrastruktúra, valamint a közszolgáltatások érdekében.

Emellett magának az Európai Uniónak is lehetővé kell tenni, hogy közberuházásokat mozgósítson transznacionális projektekre, az Európai Beruházási Bank (EBB) által kibocsátott befektetési kötvényekkel és egy önálló uniós költségvetés és Euro Kincstár létrehozásával.


Szükség van adókoordinációra, mint ahogyan az adócsalás elleni küzdelemre és az igazságos és progresszív adózás biztosítására az emberek és vállalatok számára, valamint támogatás nyújtására az EU költségvetéshez.
El kell ismerni a hatékony és befogadó közszolgáltatásokat alapvető szerepét a társadalmi igazságosság, a szociális kohézió és az igazságos és fenntartható fejlődés érdekében, és ellensúlyozni kell azt a széleskörű propagandát, ami a közberuházások, a közszolgáltatások és a közszférás munkavállalók ellen irányul.
A Gazdasági és Monetáris Uniót (EMU) illetően konkrét, emelt szintű koordináció előirányozására van szükség, az annak szerkezetét kialakító folyamat befejezésének keretében, beleértve az Euro Kincstár és a közberuházások finanszírozásával való kapcsolódást is. Továbbá felül kell vizsgálni és ki kell bővíteni az Európai Központi Bank mandátumát, céljait a teljes foglalkoztatással kiegészítve. A közös valutát felelősségteljes gazdasági és foglalkoztatáspolitikával kell támogatni, és meg kell fontolni a munkaügyi miniszterek Euro csoportjának létrehozását a már meglévő pénzügyminiszterek Euro csoportja mellé.
A globalizáció által előidézett klímaváltozást, fenntartható energia ellátást, a digitalizációt és automatizálást, valamint a szerkezetátalakítási folyamatok által támasztott kihívásokat, egy olyan “igazságos átmeneti” stratégiával kell megoldani, amely biztosítja, hogy az elveszett munkahelyek minőségi munkahelyek létrehozásával kerüljenek kompenzálásra, hogy a munkavállalók és az állampolgárok jogai védettek legyenek azért, hogy ők is előnyösen részesüljenek ebből az új gazdasági forradalomból. Továbbá, Európának szilárd iparpolitikára van szüksége, mely támogatja a hagyományos ágazatokat és azon innovációkat, melyek az igazságos átmenet felé mutatnak.
A nemzetközi kereskedelmi megállapodásoknak ugyanezt a logikát kell követniük, úgy, hogy megőrzik, sőt, továbbfejlesztik a progresszivitást és igazságosságot, valamint a szociális, környezettudatos és közjó dimenzióját. Minden szinten meg kell őrizniük a kormányok jogát és mozgásterét a jog alakítása terén, s hogy a közszolgáltatásokat a köz érdekében végezhessék; valamint a szociális partnereknek a szociális párbeszéd fejlesztéséhez, az autonóm módon folytatott munkaügyi kapcsolatokhoz való jogát.


Az igazságos kilábalás érdekében növelni kell az európai belső keresletet. Az elmúlt évek során az EU minden országában lemaradtak a bérek a termelékenység mögött, míg a megélhetési költségek nőttek, így ideje van az európai dolgozókat illető általános béremelésnek. Ezt ahol működik, a kollektív alku megerősítésével kell elérni, ahol szétrombolták, ott újra kell építeni, s ahol nem létezik, ott meg kell teremteni a kollektív alku intézményeit: ahol szükséges, a szociális partnerek kapacitásainak építése és a nemzeti jogi keretek kialakítása az eszköz a célok eléréséhez. Ahol szükséges, magasabb minimálbérekre és létminimumokra kell törekedni. A bérek konvergenciájának magasabb szintre kell irányulnia az egyes országok (különösen a kelet – nyugat viszonylatban), és szektorok között; ezt alapvető eszköznek tekintve a makrogazdasági egyensúlytalanságok, egyenlőtlenségek csökkentése (ideértve a nemek közötti bérszakadékot), és bármely bérdömping, bérdiszkrimináció felszámolása érdekében.

Az európai szociális modell újraindítása: erősebb munkavállalói jogok és szociális védelem


Az európai szociális kohézió sohasem látott válsága fejlődött ki szemünk láttára, növekvő ifjúsági és tartós munkanélküliséggel – bizonytalansággal, széttagoltsággal, a munkaerőpiacra jutás nehézségeivel – az egyenlőtlenségek, a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció növekedésével. Az Európai Szociális Modell, ami példa volt az egész világ számára, meggyengült, veszélybe került, és egyes országokban le is épült.
Európának szüksége van a Szociális Modell újraindítására és megerősítésére, elsőként úgy, hogy változtat a főáramú narratíván, ami a versenyképesség és a gazdasági növekedés akadályaként mutatja be. Tudomásul kell venni, hogy azoknak az országoknak jobb a gazdasági teljesítménye, amelyek magas bérekkel, hatékony szociális dialógussal és erős szociális védelemmel működnek.


Az Európai Unió szociális dimenziójának ugyanolyan jelentőséget kell elérnie, mint a gazdasági kormányzásának. Ideje létrehozni az Európai Szociális Szemeszter folyamatát, és biztosítani, hogy az Európai Szociális Jogok Pillére ne egyszerűen a megszorítások hatásainak enyhítésére szolgáló gyógyír, hanem az Európa jövőjét tervező stratégia része legyen. A “szociális piacgazdaságnak”, ahogyan Jacques Delors leírta azt, vissza kell kerülnie az Európai unió alapértékei közé.
Az EU-nak biztosítania kell, hogy az Európai Szociális Jogok Pillére ne puszta ígéret legyen. A dolgozóknak és a polgároknak konkrét javaslatokra van szüksége, intézkedésekre, amelyek változtatnak a mindennapi életükön, amelyek javítani képesek élet- és munkakörülményeiket.


A szociális védelem és jogok megfelelő szintjét kell biztosítani minden polgár számára a foglalkoztatásakor, munkahelye elvesztése, és a nyugdíjba vonulása idején. EU normákat kell felállítani minden ország számára, felfelé irányuló konvergenciát kell elérni, tiszteletben tartva a jelenlegi jobb körülményeket.


Minden tagállamnak hatékony és progresszív értékelést, ajánlásokat, törvénykezést és pénzügyi alapokat kell biztosítania ezen folyamat támogatására. EU/EMU szinten speciális eszközöket lehet létrehozni a rosszul működő vagy elégtelen szociális védelmi mechanizmusok és alapok támogatására nemzeti szinten, éppúgy, mint a foglalkoztatási és szociális válságok vagy megrázkódtatások esetére. Egyebek között kiegészítő munkanélküli segítség lehetőségeket és minimális-jövedelem keretrendszereket (az Ifjúsági Garancia/ Ifjúsági Foglalkoztatási kezdeményezéshez hasonlókat) kell kigondolni a legnagyobb szükségben levő országok számára, megőrizve a szociális partnerek és a már létező nemzeti rendszerek önállóságát.
EU szinten prioritást kell biztosítani egyes meghatározott beavatkozási területeknek, így az ifjúsági és a tartós munkanélküliségnek, a nemi alapú egyenlőtlenségnek és megkülönböztetésnek, a szegénységnek és a dolgozói szegénységnek, a szociális kirekesztésnek, a dokumentálatlan munkának, a képzésnek, az élethosszig tartó tanulásnak, a méltó besorolásnak, a családi juttatásoknak, nyugdíjrendszereknek, az egészségügyi és tartós gondoskodásnak, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok megkülönböztetésének, a betegségnek és rokkantságnak. Megfelelő és hatásos eszközökkel kell elérnünk, hogy mindezek a területek felfelé mozduljanak, a jobb normák irányába közelítsenek. Az “egyenlő bánásmód” elvét biztosítani kell minden EU politikában, kezdeményezésben és jogalkotásban.


Külön figyelmet érdemel a munkaerő-piaci bizonytalanság és széttagoltság, éppúgy, mint a gazdasági aktivitásnak és foglalkoztatásnak új formái, amelyek hatással lehetnek a munka jövőjére. A kiszolgáltatottság olyan régi és új formái elleni küzdelem mellett, mint a dokumentálatlan munka és a színlelt önfoglalkoztatás, a nem-szabványos alkalmazottak és az önfoglalkoztatottak kapjanak külön intézkedéseket és kereteket, amelyek garantálják a többi dolgozóval azonos jogaikat, így jogot arra, hogy tárgyaljanak juttatásaikról, élvezhessék a szociális, egészségügyi és nyugdíj jogosultságaikat, hozzáférhessenek a folyamatos továbbképzéshez, és csatlakozhassanak szakszervezethez.


A szabad mozgáshoz való jogot érvényesíteni kell, megvédve a Schengeni Szerződést, fellépve a szociális dömping ellen és biztosítva hazai és mobil munkavállalók önkéntes és igazságos mobilitását, a velük szemben alkalmazott teljesen egyenlő bánásmódot, integrációt s befogadást. Meg kell erősíteni a szociális védelem hordozhatóságát s koordinálását a határokon átívelő dimenzióban. Igazságosabb európai migrációs napirendre van szükség, ami az integrációra s egyenlőségre összpontosít. Erősebb, és humanitáriusabb menekültpolitikát kell kialakítani, ami a szolidaritáson, a felelősségvállaláson és együttműködésen alapul.
EU szintű keretet kell alkotni a szakszervezeti jogok védelmére és visszaállítására, mert ezeket az elmúlt évek során, a megszorítási politikák bevezetést követően támadások érték, akár le is bontva őket.

Demokratikusabb értékek: dolgozókat és polgárokat az európai értékrendszer középpontjába
Az európai intézményeknek demokratikusabbnak átláthatónak, elszámoltathatónak és hatékonynak kell lenniük – a munkavállalók és állampolgárok érezni akarják, hogy a döntéshozók meghallják szavaikat, és az uniós kormányzás (de a nemzeti szintű döntéshozatali folyamatok is) érthetőek és általuk befolyásolhatóak.
Az uniós munkavállalók és állampolgárok egyenlő és igazságos bánásmódot igényelnek. Helyre kell állítani az uniós munkavállalók és állampolgárok, az uniós intézmények, politikusok, szereplők, így a szociális partnerek és a civil társadalom szervezetei közötti információs, konzultációs és párbeszéd csatornákat.
Az európai választások valódi esélyt kell, hogy jelentsenek a demokratikus részvételre, lehetőséget adva az embereknek, hogy befolyásolhassák az európai politikákat, kormányzást és az Európai Bizottság összetételét. Biztos végrehajtó hatalmat kell adni az Európai Bizottságnak ezzel egy időben megerősítve az Európai Parlament demokratikus ellenőrző és jogalkotási szerepét.


Erősíteni és támogatni kell a párbeszédet a szociális partnerek között, valamint az intézményi szinten a munkavállalói részvétel és a vállalati politikák terén, annak érdekében, hogy ezek megerősödjenek, és teljes mértékben megvalósuljanak a tagállamokban, minden szektorban. Ahol arra szükség van, a jogi keretek megerősítésével és a szociális partnerek kapacitás-építését illető kötelező intézkedésekkel.


A Brexit tárgyalások és a költségvetési szigorról szóló új szerződés (Fiscal Compact) beépítése az Alapszerződésbe, annak bizonyos változásaihoz vezetnek. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a szociális partnerek és a civil társadalom bevonásával egy Konvent álljon fel, a költségvetési szigorról szóló új szerződés (Fiscal Compact) mélyreható megváltoztatására, hogy az a fenntartható és igazságos növekedés támogatásának eszköze legyen. Mindez a Stabilitási és Növekedési Paktum reformja, a Szociális Előrehaladási Protokollnak, a Szociális Szemeszternek és a Szociális Jogok Európai Pillére alapszerződésbe való beillesztése érdekében kell, hogy történjen.


A szakszervezeteket be kell vonni a Brexit referendumot követő tárgyalásokba. A szakszervezetek támogatják, hogy az Egyesült Királyság megtartsa hozzáférését az egységes piachoz, de ennek kéz a kézben kell haladnia a négy szabadság teljes tiszteletben tartásával, különös tekintettel a munkavállalók szabad mozgására, valamint arra, hogy az Egyesült Királyság tiszteletben tartja az EU szociális jogrendjét. A dolgozók nem fizethetik meg a Brexit árát!
A Brexittel kapcsolatos tárgyalásoknak, csakúgy, mint bármely, az Alapszerződést érintő változásnak, lehetőségként kell szolgálnia, hogy megerősítsük és újraindítsuk a béke, demokrácia, prosperitás, és társadalmi igazságosság európai értékeit - egy jobb és igazságosabb Európát teremtve az emberek számára.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.227.31.145 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »