facebook_36 youtube_36 twitter_36 indavideo_36 bloghu_36 linkedin_36 android_36 ios_36

Budapest: 3°C
HUF/EUR: 316.37
Hírek » Nemzetközi » Részletek

Munkahelyi stressz


A REST@work nevű, a munkahelyi stressz felmérését és kezelését célzó nemzetközi projekt zárókonferenciájára 2017. május 12-én került sor Rómában. Érdemes évente foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra menni.

Az olasz kereskedelmi kamara épületében megrendezett konferencián a projekt partnerek a projektért felelős munkatárssal és két, a munkavédelemhez értő szakemberrel képviselték magukat. Magyarországról az eseményen a LIGA Szakszervezetektől Miskéri László, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének munkavédelmi tagozatának tagja és a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője, Borhidi Gábor, a MEDOSZ munkavédelmi szakértője, valamint Kelemen Melinda projektmenedzser vett részt.

Silvana Roseto, az UIL szövetségi titkára felolvasta az olasz munkaügyi miniszter üzenetét, majd egy rövid bevezetőt tartott a munkahelyi stresszről. Hangsúlyozta, mindez nem személyes probléma, hanem minden, a munka világában érintett fél problémája. Valamivel több, mint 10 éve került be a köztudatba a munkahelyi stressz fogalma, amikor is az európai társadalmi partnerek keretmegállapodást írtak alá a munkahelyi stresszről. Az UIL a jelen projekt keretében felvállalta a projekt koordinációját és az európai stratégiai partnerek munkájának összehangolását. 2015 végén indult a projekt, a közösségi irányelv nemzeti implementációját és vállalati szintű alkalmazását vizsgálta.

Fulvio d’Orsi az olasz Fondazione Brodolini (ITAL-UIL) kutatóintézettől bemutatta a projekt eredményeit. Elmondta, szükséges a munkahelyi stresszel fontos foglalkozni, mivel ez befolyásolja a munkahelyi teljesítményt is. Ugyanakkor egy keretmegállapodás nem elég a munkahelyi stressz kezelésére, ehhez a nemzeti joghoz és körülményekhez alkalmazkodó törvények kellenek, azon belül is olyan törvények, amelyek megsértése szankciókhoz kötött. Több országban is vannak a stressz kezelésére alkalmas eszközök: figyelemfelhívó kampányok (PT, HU, RO, LT), speciális képzések (IT, FR), kollektív szerződések (ES, LT). Egyre nagyobb hangsúlyt kap a legtöbb országban a munka és a magánélet összehangolásának kérdése.

Christian Nardella (Fondazione Brodolini, ITAL-UIL) a projekt kérdőíves felmérésének eredményeit ismertette. Az érintett országok: Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Románia, Magyarország, Litvánia és Görögország. Országonként összesen 200 fő került megkérdezésre, munkaadók, munkavállalók és munkavédelmi szakemberek, vegyesen az állami és verseny szektor képviselői különböző iparágakból és a vállalatméret szerint is minden 250 fő alatti kategória képviseltette magát (összesen 1310 fő.) A 2004-es keretmegállapodás ismerete általában véve alacsony, a munkavállalók között pedig a legalacsonyabb: a megkérdezettek 70%-a soha nem hallott róla, és a túlnyomó többség nem tud arról, hogy lett volna a munkahelyi stressz felmérését és kezelését célzó intézkedés. A munkavállalók 46 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem vonták be őket a munkahelyi stressz felmérésébe. A munkaadók 16 százaléka nyilatkozta azt, hogy a munkavállalókat képzések megszervezésével vonták be a felmérésbe. Érdekes adat, hogy Olaszország esetében a megkérdezett munkaadók 90 százaléka nyilatkozta azt, hogy bevonták a munkavédelmi szakembereket a felmérésbe, ugyanakkor a megkérdezett munkavédelmi szakemberek kevesebb, mint 30 százaléka nyilatkozta úgy, hogy bevonásra kerültek. A kérdőíves felmérés kitért a munkahelyi körülmények szubjektív értékelésére is.


Feliciano Iudicane a fókuszcsoportos kutatás eredményeit foglalta össze. (A fókuszcsoportok eredményeit a korábbi beszámoló részletezi).


Gabriela Galli a projekt tudományos bizottságának részéről a kutatás konklúzióit foglalta össze. Elmondta, hogy szerették volna megérteni, hogy mi történik a KKV-kben a témakörben. A felmérés különböző szintjein keresztül több kritikus pontot is sikerült azonosítani, ezek közül a leglényegesebb, hogy ami eddig csak sejthető volt, az most konkrétan bizonyítható, hogy a különböző országokban nagyok a különbségek, eltérő eszközöket használnak, eltérő a stresszkezeléssel kapcsolatos hozzáállás, így az Európai Uniónak erre jobban oda kell figyelnie. Általában véve elmondható, hogy a stressz felmérése kevés helyen történt meg, megelőző intézkedések elvétve történnek, képzések nem jellemzőek és a munkavédelmi képviselők száma elmarad a kívánttól. Nagyon fontos lenne, hogy megfelelő, célzott és folyamatos figyelemhívó kampány valósuljon meg, mert nem egyszeri dolgokról van szó, hanem magatartás- és szemléletváltásra van szükség a munkahelyi stressz csökkentése érdekében.
A napirend következő pontján panelbeszélgetés szerepelt, amelynek a témája a „Újonnan felmerülő és új típusú munkahelyi kockázatok: „Hogyan kezeljük ezeket?” Marco E. Romero (Munkahelyi Egészségvédelmi és Környezetvédelmi Szövetségi Titkárság, Spanyol Munkások Általános Szövetsége), a panelbeszélgetés moderátora köszöntette a panelbeszélgetés résztvevőit.

Sergio Lavicoli (Orvostudomány, Járványtan, Munkaegészség és Biztonsági Osztály igazgatója- INAIL, Olaszország) elmondta, hogy forradalom várható a munka világában, a technika fejlődése és a munkaerő demográfiai változásának következtében. Egyik jelentős probléma, hogy nagyon nehéz a meglévő kompetenciákat átadni az újabb generációnak.
Malgorzata Milczarek (EU OSHA) szerint fontos, hogy az új típusú kockázatokat új típusú megoldásokkal kezeljük. A megváltozott munka világában veszélyeztetettek azok a munkavállalók, így jobban ki vannak téve a munkahelyi stressz kockázatának, akik hagyományos eszközökkel, elmaradt informatikai eszközökkel dolgoznak. Az új technológiák másrészről újabb típusú kockázatokat hoznak, például valaki számára az is stresszfaktor, ha nem tudja a munkahelyi e-mailjeit leellenőrizni szabadidejében.


Barbara Gatto (CAN, Olaszország) Olaszországban is cél a foglalkoztatottság növelése, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a munkavédelmi kérdéseket. A munkaadónak nagy szerepe van a munkahelyi biztonság megteremtésében, de ehhez eszközöket kell biztosítani a számára. A szakszervezeteknek is jóval nagyobb figyelmet kellene szentelni a kockázatok felismerésének. Természetszerűleg a kisebb cégeknek nehezebb a helyzete a megfelelő munkavédelem kialakításában.
Natassa Betziou (görög munkavállalókat képviselő ernyőszervezet, INE-GSEE, Görögország) emlékeztette a közönséget, hogy a görög munkaerő-piaci helyzet rendkívül nehéz, különösen a nők számára. Bizonyos munkajogi szabályok eltörlésre került az elmúlt években. Nincsenek érvényes kollektív szerződések, a munkaszerződések is igen kezdetlegesek sok esetben. A görög munkavállalók már annak is örülnek, hogy egyáltalán állásul van, más a prioritási listájuk, így nem tudnak objektíven felmérni a helyzetüket és arra a kérdésre, hogy stresszesek-e, nem is tudnak választ adni az előbbiek miatt. A szociális partnereknek ezért fontos feladata, hogy minél szélesebb körben tájékoztató kampányokat folytassanak a témakörben. Léteznek stresszkezelésre lépések, például segítőhálózatot hoztak létre munkahelyi stresszel érintett nők részére.

Kristina Krupavičien? (LPS "Solidarumas", elnök) a litvániai tapasztalatokról számolt be. Az elsődleges cél a helyzet javítása volt, illetve a munkavállalók felkészítése a technológiai változásokra. Litvániában ugyan valamivel magasabbak a bérek mint például Ukrajnában, de így sem sokkal jobb a helyzet, mivel magas az elvándorlás, nincsenek klasszikus 8 órás munkakörök. Például ha egy munkavállalótól elvárnak heti 48 + 12 óra munkavégzést, ezt jogilag úgy oldják meg, hogy ugyanazzal a személlyel 2 különböző szerződést kötnek. Nincsenek vállalati szintű kollektív szerződések, alacsony a szolidaritás szintje a munkavállalók és a szociális partnerek között. A munkahelyi stressz létező jelenség, bírósági döntésekkel elismert jelenség.

Corneliu Constantinoaia (szociális osztály vezető, CNSLR-FRATIA, Románia) bevezetésként elmondta, hogy a hivatali és szakpolitikai környezet nem igazán támogatja a munkahelyi stresszkezelésről való diskurzust. Különösen fontos lenne a fiatalok védelme, mivel ők aktív felhasználói az új technológiának, de nincsenek tudatában a veszélyeknek. Első körben fontos a probléma elismerése, majd az érintettek közötti párbeszéd elkezdése, a munka és magánéleti problémák integrált kezelése (a munkahelyi stressz kihat a magánéletre és fordítva is). Fontos lenne a gyakorlati problémamegoldás, mert egyelőre még csak hangzatos kijelentések vannak a téma kapcsán.

A második panelbeszélgetést – „Egyszerűsítés vagy a munkavállalók jogai” - Dr. Pierre Thillaud, (helyettes gazdasági vezető, INRS - francia Kutatási és Biztonsági Intézet) moderálta. A bevezetőjében elmondta, hogy szükséges lenne egy újabb európai irányelvre, ami elsősorban a munkahelyi stressz megelőzését célozná. A szociális partnerek feladata, hogy tájékoztassák többek között azokat a partnereket, akik feladata lenne a megelőzés, mert gyakran nincsenek tudatában a szereplők, az intézmények a felelősségüknek.


Dr Antonia Cammarota az Európai Bizottságtól kifejtette, hogy mindennek alapja az európai jogszabály-alkotás. Feladata a már meglévő normatívák, irányelvek felülvizsgálata, mivel a legtöbb ilyen jogszabály 15-20 éves és azok felülvizsgálata elengedhetetlen.


Esther Lynch (Európai Szakszervezeti Szövetség) kihangsúlyozta, hogy eleve stressztényező a munkahelyek állandó elvesztésétől való félelem és a telefonos központokat hozta fel példának. Az emberek folyamatos teljesítménykényszer alatt vannak, munkában és munka után is, és ezt már észre sem veszik (például folyamatosan bekapcsolva tartják a telefont munkaidő után is).

Cesare Damiano (az olasz parlament tagja, korábbi munkaügyi miniszter) ismertette, hogy régebben volt az iskolákban munkavédelmi oktatás, ez már ma nem jellemző. Sajnos Olaszország esetében a jogszabályok egyszerűsítése a munkavállalók jogainak csorbításával járt. A 2008-as a kormányválságot követően a jogszabályok tekintetében hátralépést jelentett a korábbi időszakhoz képest, elsősorban a szankciók enyhítése tekintetében, például megszűnt a börtönbüntetés munkavédelmi jogszabályok megsértése esetén. A jelen helyzet szerint Olaszország ellen európai uniós eljárás van folyamatban a munkavédelem területét érintő jogszabályok hiányosságai miatt. A beszélő véleménye szerint a jogszabályok egyszerűsítése nem szabad, hogy a munkavállalók jogainak csorbításával járjon, nem szabad a piaci verseny érdekében minden biztonságot feladni.

Camilla Galli da Bino (Eurofound) egy távmunkát vizsgáló kutatás eredményeiről számolt be röviden. Eszerint a távmunkát végző emberek minden országban aktívan használják a fejlett technológia eszközeit, és a munkavégzés természete miatt a magánélet és a munkaidő sokkal inkább összefolyik, mint azoknál, akik csak alkalmanként végeznek távmunkát. Az állandó elérhetőség intenzívebb stresszforrást okoz. Ami a jogszabályi hátteret illeti, 2002-ben aláírásra került egy távmunkára vonatkozó európai megállapodás, ezen kívül csak nemzeti kezdeményezések, szabályok léteznek.

Dr. Felszeghi Sára (MOSZ, Magyarország) emlékeztetett rá, hogy egy munkaadónak elemi érdeke az egészséges munkaerő, ez egyben gazdasági kérdés is. A munkavédelem kapcsán gyakran panaszkodnak arról, hogy csupán bürokratikus akadály a jogszabályok betartása, azonban ennél jóval többről van szó, mivel azok be nem tartása szélsőséges esetben a munkavállaló rokkantságához vezethet. Nem ok nélküli a magyarországi szabályozásban, hogy az egészségügyi dokumentumokat hosszú évekig meg kell őrizni, hiszen egy–egy foglalkoztatási ártalom hatására kifejlődő betegség általános „időigénye” 10 év. Évente egyszer mindenkinek érdeke elmenni egy alapos foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra.

Dr. Samuel Antunes (Portugál Pszichológiai Bizottság) ismertette, hogy Portugáliában igen fontos a munkahelyi stressz megelőzése és kezelése, mivel Portugália európai viszonylatban élen jár a munkahelyi betegségek és munkahelyi gondokkal összefüggő depresszió előfordulásának területén. A megelőzésre azért is fontos hangsúlyt helyezni, mert jóval költségesebb a már kifejlett problémák kezelése, mint a prevenciós tevékenységek. Egyes előrejelzések szerint 2020-ra a depresszió előfordulása olyan szinten fog megnövekedni, hogy minden más szervi ok háttérbe szorul majd. A megelőzésben nagy szerepe van a szociális partnereknek, így a szakszervezeteknek is, kiemelt célnak kell lennie az egészséges munkahelyek megteremtésének. Lényeges felismerni, hogy a közvélekedéssel szemben a kockázati tényezők azonosítása egyáltalán nem nehéz.

Összefoglalásul és a konferencia lezárásául elmondható, hogy még meglehetősen sok a teendő a munkahelyi stressz megelőzésével és kezelésével kapcsolatosan, és ehhez minden érdekelt fél – többek között munkaadó, munkavállaló, munkavédelmi szakember, üzemorvos – összehangolt munkájára van szükség.

A projekt honlapja (angolul):
http://www.uil.it/internazionale/rest-work.asp?menu=1
Korábbi beszámolók a projekt eseményeiről:
http://www.liganet.hu/page/316/art/9418/akt/1/html/nincs-tarsadalmi-kontroll.html
http://www.liganet.hu/page/200/art/9337/akt/1/html/nemzetkozi-stresszkutatas.html

A projekt eredményei a cikkünk alatt magyarul is olvashatóak.

Kelemen Melinda 


Letölthető állományok:

REST@Work_Handbook_Hungarian.pdf (3974 kb)
Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.162.164.86 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »