Budapest: 4°
HUF/EUR: 330.16
szechenyi
Hírek » Nemzetközi » Részletek

Változások között az EÜT


A Bizottság vállalati jogi csomagját csak akkor lehet elfogadni, ha az nem ad lehetőséget a visszaélésekre - hangzott el az Európai Szakszervezeti Szövetség Munkavállalói Részvétel és Vállalati Politikák Bizottságának 2017. december 8-i ülésén. Biztosítani kell az Európai Üzemi Tanács bevonását a menedzsment döntési folyamataiba is.

Viszonylag nagy számban képviseltették magukat a különböző nemzeti szintű szakszervezeti konföderációk, illetve európai szintű ágazati szervezetek, mint például az IndustriAll (gyártás, bányászat, energia) vagy az EPSU (közszféra).

Az ülést az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) területért felelős főtitkára, Peter Scherrer nyitotta meg, majd át is adta a szót a Vállalkozások Jogi Csomagjának összeállításáért felelős Vera Jourova európai biztos kabinetfőnökének, Renate Nikolay-nak. Az előadó elmondta, a jogi csomag egy 2017-es bizottsági kezdeményezés, hogy a digitalizációval összefüggő szabályok (regisztráció, vállalati adatbázisok, megszűnés, stb.) a vállalkozásokra azok teljes élettartalma alatt legyenek jogi értelemben érvényesek. Azt is célul tűzi ki a jogi csomag, hogy a, vállalatok használják és hasznosítsák a digitális technológiát más területeken is, ezzel is megkönnyítve és átláthatóvá téve a határon túlnyúló tevékenységek végzését, különös tekintettel az egyesülési és egybeolvadási folyamatokra.

Az Európai Bizottság három területen vázolt fel lehetséges politikai-jogszabályi döntéseket, ezek a vállalkozások teljes élettartalma alatti kötelező digitalizáció, a vállalati székhelyek Európán belüli áthelyezési folyamatának átláthatóbbá tétele, illetve a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok egyértelműsítése. Mindez a vállalkozások adatainak digitális rögzítését is jelenti, ilyen például a cégjegyzékbe való on-line regisztráció vagy bejegyzés. (Ez több országban már teljes körű, máshol részben papíron történik.)

Az európai jogszabály tervezet európai konzultációja 2017 közepén lezárult, arról, a Bizottság képviselője szerint 2018 februárjában lesz politikai döntés. Kihangsúlyozta, hogy fontos eleme lesz a tervezetnek, hogy a jogszabály ne adjon lehetőséget a különböző típusú visszaéléseknek (adózási, munkavállalói jogok, postaláda-cégek). A résztvevők részéről több kérdés és hozzászólás is elhangzott a tájékoztatás kapcsán, így például, hogy hogyan biztosítják majd az érintett vállalkozások munkavállalóinak információs és konzultációs jogait, vagy mi lesz az elfogadható indok a székhelyáthelyezésre, ha az nem gazdasági – adóoptimalizációs jellegű.

A Bizottsági képviselő távozását követően a Severine Picard az ESZSZ tanácsadója ismertette a jogi csomaggal kapcsolatos jelenlegi – egyelőre tervezeti fázisban lévő - ESZSZ álláspontot, aminek vitájára kérte fel a résztvevőket. A tervezet négy főbb üzenete, hogy szakszervezeti szempontból a vállalkozások szabad mozgása inkább fenyegetést, mint lehetőséget jelent a munkavállalói jogokra, ezért az úgynevezett postaláda-cégek alapításának lehetőségi köreit be kell szűkíteni. (Olyan cégek, amelyeknek csak egy postaládát bérelnek székhely gyanánt, és nem biztos, hogy alkalmazottaik is vannak, vagy, hogy adót fizetnek). Amennyiben a Bizottság nem szab megfelelő feltételeket a vállalkozás adminisztratív központjának és a tevékenység tényleges helyszínének összekapcsolására, akkor az ESZSZ visszautasítja a jogszabály-tervezetet.

A vita után az Európai Munkaügyi Hatóság tervezett létrehozásáról esett még pár szó, majd a délután az Európai Üzemi Tanácsok (EÜT) témakörével folytatódott. A Bizottság részéről először Adam Pokorny, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főosztályának Munkafeltételek osztályvezetőjének a helyettese tájékoztatta a résztvevőket az aktuális ügyekről. Beszédéből érezhető volt, hogy az irányelv 2009-es átdolgozását követően a téma ugyan nem került le a napirendről, de jelenleg nem élvez prioritást. Mivel még mindig jóval kevesebb EÜT került felállításra Európában, mint amennyire lehetőség lenne, ezért a Bizottság a közeljövőben három olyan tevékenységet tervez, ami elősegítené a folyamatot. Egyrészt meggyőzi a munkáltatókat a tanácsok létjogosultságáról, ezért egy tájékoztató un. Vademacum összeállítását és kiadását tervezik, másrészt az információs és konzultációs jogokra szánt keretösszeg egy részét egy EÜT-öket megcélzó transznacionális projektre fordítják, harmadrészt pedig jobban ráhatnak azokra a tagállamokra, ahol még nem került implementálásra a direktíva a nemzeti jogba (3 országról van szó).

Ezt követően Janet Williamson az angol TUC szakszervezeti konföderációtól, illetve Aline Conchon az IndustriAll tanácsadója a Brexit EÜT-ökre gyakorolt várható hatásairól osztották meg a gondolataikat. Az angol szakszervezeti oldal véleménye - és ezt egyelőre a munkaadók is osztják -, hogy az EÜT-be delegált angliai tagok jogai meg kellene, hogy maradjanak, és az angol székhelyű vállalatokat az EÜT-ök felállítására vonatkozó tagsági kritériumok közé is bele kell, hogy számítsák (EÜT azokban a közösségi szintű vállalkozásokban alapítható, ami legalább 1000 főt foglalkoztat minimum 2 tagállamban, tagállamonként minimum 150 főt). Az IndustriAll az érintett vállalkozásoknak azzal próbál segíteni, hogy álláspontot alakított ki, illetve egy iránymutatást adott ki a felmerülő gyakorlati problémákról.

Utolsó napirendi pontként az ESZSZ munkavállalói részvételt érintő projektjeiről esett szó. Wolfgang Kowalsky ESZSZ tanácsadó a „Munkavállalói részvétel mint az igazságos digitalizáció kulcsa” elnevezésű projekt aktuális eredményeit ismertette. Jelenleg a projekten belül 23 ország 730 szakszervezeti és munkavállalói képviselőjétől és munkavállalójától (köztük 180 EÜT tagtól és 160 igazgatótanácsi tagtól) kérdőíves módszerrel begyűjtött adatok elemzése folyik (az érintett vállalatok száma 330 volt). A kérdőív többek között kitért a digitalizáció és kollektív szerződések összefüggéseire, a munkavállalói részvétel intézményét célzó fő kihívásokra és a digitalizációval összefüggő jó gyakorlatokra, illetve a digitalizáció munkavégzésre való hatásaira. Az eredmények feldolgozása várhatólag 2018 év elejére megtörténik.

Az ESZSZ részéről Peter Scherrer még két, az Európai Bizottság támogatását elnyert jövőre induló projektet jelentett be, az egyik a „Fizetésképtelenség – ahogyan az ügyek aktuálisan állnak; a munkavállalók hangjának erősítése a vállalatok fizetésképtelensége esetén” illetve a másik a „Vállalati jog és a munkavállalók igazgatótanácsi Képviselete” címet kapta. Mindkét projekt esetében adott a lehetőség a tagszervezetek csatlakozására.

Kelemen Melinda


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.167.15.6 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »