Budapest: 5°C
HUF/EUR: 326.77
szechenyi
Hírek » Nemzetközi » Részletek

Az Eurofound kutatásokról


2018. március 27-én, az Eurofound Munkaerőpiaci – változás Tanácsadó Bizottságának első féléves ülésén elsősorban a digitalizációról, a vállalati átalakulásokról és a megélhetési bérekről szóló kutatásokról számoltak be a szakértők.

Az Eurofound Munkaerőpiaci – változás Tanácsadó Bizottságának dublini ülésén a szervezet alapvetően hat, munkavállalókat érintő kutatási területre fókuszált: munkafeltételek és fenntartható munka, életminőség és közszolgáltatások, munkaügyi kapcsolatok, munkaerő-piaci változások, az EU-n belüli konvergenciák nyomonkövetése és a digitális kor kihívásai. (Az alapítványon belül három kutatási osztály foglalkozik ezekkel a területekkel, a Munkaerőpiaci változások Tanácsadó Bizottság a „B” elnevezésű kutatási osztály munkájának figyelemmel kíséréséért felelős. A Bizottságba a munkaadói oldal, a munkavállalói oldal és az Európai Bizottság delegál tagokat, valamint 2017-től két, külső független szakértő is a bizottságok részét képezi.)

Erika Mezger, az Eurofound aligazgatója üdvözlete után a „B” kutatási osztály kutatási vezetője, Irene Mandl tájékoztatta a jelenlevőket a kutatási osztályhoz tartozó négy nagyobb témakör aktuális projektjei állásáról. A közelmúltban két nagyobb projekt fejeződött be és került publikálásra, az egyik a tartósan munkanélküli fiatalokról, a másik pedig a migráns munkavállalók munkaerő-piaci integrációjáról szólt.

Összefoglalóan a folyamatban levő projektekről:

1. Jól működő és befogadó munkaerőpiac:

  • a munkaerő-piaci szegmentálás és az ez ellene fellépő szakpolitikák vizsgálatának projektje elkezdődött
  • leépítések után alkalmazott munkaerőpiaci eszközök vizsgálata szintén folyamatban van
  • az un. „living wage”, vagyis a megélhetéshez elegendő bér kérdésének vizsgálata (erről bővebben később).

2. Strukturális változások követése és kezelése: folytatódik az Európai Állásmonitor (EJM) és az Európai Szerkezetátalakítási Monitor (ESZM) adatfelvétele és elemzése. A rendelkezésre álló adatokból elkezdődött a vállalati átalakítások utáni munkafeltételek vizsgálata (erről bővebben később).

3. Innováció és vállalati munkahelyteremtés: a 4. Európai Vállalati Felmérés adatainak elemzése mellett az innovációt elősegítő intézkedések értékelésére, vállalatnagyság és a munkahelyteremtéseinek összefüggéseinek vizsgálatára és a munkahelyi gyakorlatok és az adott vállalaton belüli foglalkoztatási szint összefüggéseinek elemzése megkezdődött. Új projekt a munkahelyteremtés a szociális vállalkozásokban és a szociális szövetkezetekben.

4. A digitális kor kihívásai: több projekt van folyamatban, az un. csapatfoglalkoztatás („crowd” employment) jellemzőinek és az európai platform gazdaságának a vizsgálata, a digitalizáció és a digitális munkahelyek jellemzőinek vizsgálata és az internet alapú és távmunkások munkafeltételeinek vizsgálata (erről bővebben lásd alább.)

A jelenlevő kutatási menedzserek a már korábban bevált szokás szerint három kutatásról adtak bővebb tájékoztatást.
John Hurley és Sara Riso kutatási menedzserek a vállalati átalakítások után – elsősorban a vállalatnál maradt munkavállalók - munkafeltételeinek eddigi vizsgálati eredményeit foglalták össze. A kutatási projekt kezdő lökése az volt, hogy a vállalati politikák a leépítések esetén elsősorban az elbocsátott munkavállalókra fókuszálnak, ugyanakkor a megmaradó munkaerőre is hatással vannak a folyamatok, ezért holisztikusan kell megközelíteni a leépítések folyamatát és eredményeit. A kutatók különböző szervezeteket és munkafeltételeket vetettek össze. Három évvel korábbi adatokat elemezve a megkérdezett munkavállalók válaszai alapján általában csökkent a vállalati átalakítások száma (2010: 37 %, 2015: 20 %), ugyanakkor jelentősen magas maradt az északi országokban (Finnország, Dánia) és csökkent a déli és különösen a kelet-európi országokban (így Magyarországon is). Az adatokat és válaszokat elemezve az egyik legjelentősebb eredmény az volt, hogy a szervezeti átalakítások jelentős része – 27 %-a nem járt munkaerő-elbocsátással és csak az esetek 44 %-ban került sor munkavállalók leépítésére.

Az elsődleges eredmények alapján elmondható, hogy azokon a munkahelyeken, ahol leépítésekre is sor került, a megmaradt munkavállalók gyakrabban számoltak be „tanuló szervezetekről”, jobb csapatmunkáról, jobb képzési lehetőségekről ugyanakkor magasabb munkaintenzitásról, nagyobb fokú munkahelyi bizonytalanságról és negatív egészségügyi – elsősorban mentális, pszichoszomatikus - következményekről is. A kutatás esettanulmányokkal és az eredmények helyi szakértőkkel való megerősítéssel folytatódik tovább.

Irene Mandl az információs – kommunikációs technológiákra (ICT-based) alapozott munkavégzés munkavállalóinak munka, és foglakoztatási körülményeinek körülményeit vizsgáló kutatás jelenlegi eredményeit ismertette bővebben. Elsősorban azokat a munkavállalók körülményeit vizsgálták, akik bizonyos kritériumoknak megfeleltek (alkalmazottként vagy vállalkozóként személyesen, a munkáltató telephelyén kívül vagy távmunkában végezték a munkát). A kritériumok alapján széles szórást találtak a különböző országokban, Olaszországban és a kelet-közép európai országokban – köztük Magyarországon is - az összes munkavállalók között 10% vagy az alatt mozog az ICT-alapon munkát végzők aránya, még az északi országokban – Dániában és Svédországban - valamint Hollandiában ez 25% felett van. Elsősorban a pénzügyi és ingatlan tevékenységek esteében magas ez az arány, még a mezőgazdaságban (érthető módon) a legalacsonyabb. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy ez a munkavállalói kört nagyobb mértékben érintik olyan egészségügyi problémák, mint a stressz, alvási problémák és kiégés. Ugyanakkor nem mindegy, hogy mennyi időt tölt ilyen típusú munkavégzéssel a munkavállaló, mert például akik otthonról dolgoznak, azoknak általában jobb a munka-magánélet egyensúlyuk. A nagyfokban mobil munkavállalók (heti 25 óra felett) viszont már romlik az egyensúly és nő az egészségügyi következmények kockázata. Az alkalmankénti távmunka viszont kifejezetten kedvező hatásokkal bír.

A jövedelmi viszonyokat kis mértékben negatívan, a munkahelyi előremeneteli lehetőségeket - az elköteleződés miatt – pozitívan befolyásolja ez a típusú munka.

Végül a talán a magyar szakszervezeti szempontból a legrelevánsabb kutatási beszámolót John Hurley és Carlos Vacas tartották az európai országokban vizsgált megélhetési bérekről. A kutatás még kezdeti fázisban van, a kutatást korábbi, jövedelemkülönbségekről, dolgozói szegénységről és minimálbérekről folyó munkák inspirálták. A megélhetési bér alatt olyan bért értenek, amely lehetővé teszi a minimálisan elfogadható életszínvonalat és a társadalomban való részvételt (a minimumbér kérdésköre nem tartozik ide). Az európai hétteret illetve az Európai Uniónak nincsen jogalkotói kompetenciája a bérek terén, de a Szociális Jogok Európai Pillére kimondja, hogy a munkavállalóknak joga van olyan tisztességes bérezéshez, amely lehetőséget biztosít egy decens életvitelhez. A kutatók áttekintették az országokat és azt keresték, hogy mely országokban vannak ezzel kapcsolatos párbeszédek, szakpolitikai álláspontok. Azt találták, hogy egyáltalán nem általános az ezzel kapcsolatos szakmai-politikai párbeszéd, viszont egyre több helyen kerül előtérbe a megélhetési bér kérdése, különösen közép-kelet Európában és kicsit más összefüggésben („megélhetési órabér”), az északi országokban. Európában az egyetlen rendszer Angliában működik, amelyhez a munkáltatók önkéntes alapon csatlakozhatnak, jelenleg 4000 munkáltató alkalmazza és fizeti minimum azt a bért, amely alapos módszertan alapján megfelel a megélhetési bér kritériumainak. Az összeget évente újraszámolják, a számítás olyan költségeket vesz figyelembe, mint pl. lakhatás, rezsi, háztartásban egyéb felmerülő költségek, ruházkodás, közlekedés, étel és ital, szociális és kulturális részvétel és egyéb költségek.

A megélhetési bérek kapcsán a kutatók több kérdésre keresik jelenleg a választ, így felmerült például, hogy a megélhetési bérnek az egyén vagy a háztartás költségeit kell-e fedeznie, teljes vagy részmunkaidőre is legyen ilyen számítás, milyen munkaintenzitású háztartásokra legyen számolva és milyen gyakran legyen felülvizsgálva? Az eredmények publikálása 2018 második felére várható.

A kutatási beszámolókat követően az ülés utolsó napirendi pontjaként Irene Mandl a 2019 és a 2020-as terveket ismertette.
Az Eurofound adminisztratív igazgatótanácsának következő ülésére előreláthatólag az év második felében, Brüsszelben kerül sor.

Kelemen Melinda


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 23.20.223.212 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »