Budapest: 22°
HUF/EUR: 327.18
szechenyi
Hírek » Nemzetközi » Részletek

Hátrányos vagy előnyös a digitalizáció?


2018. június 4-én rendezte az Európai Szakszervezeti Szövetség „A munkavállalói részvétel vezet az igazságos digitalizációhoz” című szemináriumát Berlinben.

Maga a szeminárium egy 2 éves projekt egyik eseménye volt, ahol a magyar küldötteken kívül német, svájci, belga, horvát, olasz, osztrák, finn, portugál, holland, angol, litván és spanyol szakszervezetek képviselői vettek részt. Peter Scherrer, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) - többek között munkavállalói részvétel témaköréért felelős - főtitkár helyettesének, valamint Wolfgang Kowalsaki, a projekt menedzserének rövid bevezetője után két német szakszervezet képviselője kapott szót.

Thomas Fischer, az 5,9 millió fős tagságú DGB (Német Szakszervezeti Szövetség) szakértője felvázolta azokat a kihívásokat, amelyek a digitalizáció miatt a német szakszervezetek előtt állnak. Többek között beszélt arról, hogy mennyire fontos egy jól funkcionáló oktatási és képzési rendszer kiépítése, mivel a digitális kor munkavállalójának akár több, teljesen új készséget is el kell sajátítania a karrierútja során. Ennek a finanszírozásában a társadalmi partnereknek is szerepet kell vállalniuk. (Németországban hagyományosan erős a munkavállalói részvétel intézménye. A német szakszervezetek, amellett, hogy hagyományos funkciókat töltenek be – bérek megállapítása, kollektív tárgyalások folyamata, munkafeltételek alakítása -, szövetségi szinten szintén részt vesznek a különböző állami társadalombiztosítási feladatokat ellátó intézmények – állami munkanélküli ellátás, állami egészségbiztosítás, nyugdíj és baleset-biztosítás - felügyelőbizottságában a munkavállalók képviselőjeként. Ezekben a bizottságokban a szociális partnerek többséget alkotnak. A szakképzési rendszer duális, párhuzamosan folyik a szakmai képzés az iskolákban és a gyakorlati műhelyekben, a szakszervezeteknek pedig beleszólhatnak, hogy mely képzések induljanak és milyen tartalommal). Az előadó futólag kitért a munkanélküli ellátás és a munkanélküli biztosítás körül évek óta folyó politikai diskurzusra is. (A német munkanélküli ellátórendszer az elmúlt két évtizedben több reformon ment keresztül, alapvetően három részből adódik össze: állami biztosítási alapú munkanélküli ellátás, munkanélküli támogatás és szociális segély.) A szakszervezetek évek óta azt próbálják elérni, hogy a hagyományos, teljes munkaidős, jól fizetett alkalmazottakra épülő és nekik kedvező, hozzájárulásokra és befizetésekre alapuló rendszer átalakításra kerüljön olyan módon, hogy munkájuk elvesztésekor ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok sem, akik kevésbé hagyományos foglalkoztatási viszonyban végeznek munkát. A digitalizáció várható hatásai között az előadó felsorolta az önfoglalkoztatóvá válók arányának növekedését, az alkalmazotti státusz tartalmának változásait (például lehet valaki munkaszerződéssel dolgozó, de alapvetően nem helyben alkalmazott munkatárs), illetve ezek lehetséges – gyengítő - hatásait a munkaügyi kapcsolatokra és érdekérvényesítésre is.

Michael Fischer, a DGB tagszervezetének, a kb. 2 millió, a szolgáltatásokban dolgozókat tömörítő ver.di (Egységes Szolgáltatói Szakszervezet) képviselője beszédében inkább olyan témákra helyezte a hangsúlyt, mint a legális minimálbér szükségességének bevezetése ágazatonként, új munkaprofilok létrehozásának igénye.

A szakszervezeti álláspontok ismertetése után vállalati példák következtek. Michael Altenhoevel a Robert Bosch Car Multimedia GmbH üzemi tanácsának képviseletében bemutatta a német munkavállalói részvételi rendszert, valamint ismertette a vállalati kultúrát is. A digitalizáció kapcsán arról beszélt, hogy milyen kihívásokat tartogatott a helyi munkaerő-felvételi rendszer online rendszerének bevezetése. Hangsúlyozta, a munkavállalói oldalnak ugyanolyan felkészültnek és képzettnek kell lennie, mint a munkaadónak, ha a digitalizáció által előállt helyzetben nem szeretnének a már kiharcolt jogokból engedni.

Olivia Janisch, az osztrák szövetségi vasút, az ÖBB szakszervezetének egyik munkatársa egy aktuális projektet mutatott be részletesen, amelynek a célja, hogy a digitalizáció hatásait vizsgálja az ágazatban, és ennek megfelelően fejlesszék az adott, kollektív szerződés alapján megkötött csoportos (adott munkakörökre vonatkozó) munkaszerződéseket és a kollektív szerződések opcionális elemeit.

Birgit Schweer, a Kézművesek és Kisvállalkozások Német Szövetsége-től szintén újabb oldalát mutatta meg a digitalizáció kihívásainak. Ő arról adott elő, hogy a kisvállalkozásokat igyekszenek nem túlterhelni, de azért mindig tájékoztatják a tagjaikat a munkajogi. adatvédelmi változásokról. A kisvállalkozások egyébként is nehezebb helyzetben vannak, a munkaerő képzése tekintetében. A munkavállalókat pedig nehezebb szervezni, mint nagyvállalatoknál és az sem segít, hogy újabb típusú munkavégzési formák vannak elterjedőben.

Eric Nijst a holland multinacionális biztosítási cég, az Achmea korábbi üzemi tanácsi elnöke az ágazaton belül digitalizáció hatásairól beszélt. Elmondta, a vállalatoknál a munkavégzés több helyen megváltozott, gyakoribbá vált az e-mailes és online kapcsolattartás, szerződéskötés. Ennek érezhető következménye is volt az elmúlt években – vállalati szerkezetalakítás keretében több irodát is bezártak. A tapasztalatok szerint a nőket hátrányosabban érintették a következmények, mint a férfi munkavállalókat.

A nap végén a projekt keretében végzett online kutatás éppen aktuális eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot Eckhard Voss, a német WMP tanácsadó cég munkatársa. A kérdőíves felmérésben vállalati szinten 1567 munkavállalói képviselőt kérdeztek meg online. A legtöbb választ Ausztriából, Spanyolországból, Belgiumból és Lengyelországból kapták. A kiértékelés alapján a főbb eredmények között szerepelt, hogy a digitalizációt hajlamosabbak pozitívumként értékelni a válaszadók (megkérdezettek 50 %-a), mint potenciális rizikófaktornak (megkérdezettek 36 %-a). Különösen optimisták a munkavállalók Lengyelországban és Spanyolországban, még Belgiumban, Ausztriában és Franciaországban mérsékelt a lelkesedés. Portugáliában és Németországban viszont kifejezetten borúlátón látják a megkérdezettek a helyzetet. A lehetséges előnyök között az új munkahelyek teremtése (44,8 %), a munkaidő csökkentése (37,5 %) és új együttműködési formák szerepelnek az első három között (28%). A veszélyek közül a legtöbben a munkahelyek elvesztését (51,7%), a munkaidő növekedését (31,1 %) és a gyengébb munkavállalói jogok (30 %) sorolták fel.

A projekt zárókonferenciájára 2018. szeptember 18-án, Brüsszelben kerül sor, ahol részletesebben is bemutatásra kerülnek majd a felmérés eredményei.

Kelemen Melinda

Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.225.38.2 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »