Budapest: 5°C
HUF/EUR: 326.37
szechenyi
Hírek » Nemzetközi » Részletek

Nemzetközi együttműködés az eredményesebb ágazati kollektív tárgyalásokért


Az utóbbi időben az Európai Unió is elismerte a szociális partnerek kapacitásépítésével, a szociális párbeszéd erősítésével és a kollektív tárgyalásokkal kapcsolatos fellépések megerősítésének és kiterjesztésének szükségességét. 

A szociális párbeszéd új kezdetéről szóló négyoldalú európai megállapodás hangsúlyozza a nemzeti szociális partnerek kapacitásépítésének fontosságát, valamint az ágazatközi és az ágazati szociális párbeszéd előmozdításának elkötelezettségét minden szinten.A szociális jogok európai pillére is a kollektív szerződések tárgyalására és megkötésére ösztönöz.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) – amelynek a LIGA Szakszervezetek is aktív tagja – több tevékenységet is végez annak érdekében, hogy segítse, támogassa az országos szintű tagszervezeteinek kapacitásépítését. Ennek része például az a kampány, amelyről a LIGA honlapján is már hírt adtunk – „Fizetésemelést Európában” – amely tárgyalásos úton kiharcolandó béremelésekre és megfelelő minimálbérekre szólít fel. A kampány célja az uniós országok, ágazatok és vállalatok közötti felfelé irányuló bérek konvergenciájának elősegítése. Ugyanakkor az ESZSZ azt is fontosnak tartja, hogy az ágazati tárgyalások rendszere az összes európai országban működjön, mivel az ágazati szint az, amely hatékonyan biztosítaná a munkavállalók jobb védelmét, a bérek növekedését, az előállított vagyon igazságos(abb) újraelosztását stb.


A probléma, hogy a legtöbb EU-országban a kollektív szerződések által lefedett munkavállalók számának csökkenését mutatják a statisztikai adatok az elmúlt 30 évben. A helyzet nem ugyanaz minden országban természetesen. Az OECD 2017-es Foglalkoztatási Körképe szerint hagyományosan magas és a csökkenés esetére is viszonylag magas maradt a kollektív szerződések által lefedett munkavállalók száma az északi országokban és azokban az államokban, ahol az un. Ghent rendszer (a szociális partnerek - szakszervezetek aktív részt vállalnak a szociális ellátórendszer működtetésében) működik. Ide tartozik Belgium, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország, ahol 70 % feletti lefedettségről beszélünk. Változó de azért még mindig magas az arány olyan fejlettebb országokban, mint Ausztria, Németország, Luxemburg, Hollandia és Svájc (50-100 %). Szintén 70 % vagy afelett beszélhetünk Európa déli részét tekintve Franciaországról, Olaszországról, Spanyolországról, Portugáliáról és Görögországról. A két utóbbiban 2010-et követően meredeken zuhant a lefedettség, de így is 50 % felett vagy akörül maradt az arány.
Sajnos a kelet – közép európai és később csatlakozott országok ennek a mezőnynek is a legvégén kullognak. Litvániában alig 10 % a lefedettség aránya, Csehországban pedig a legmagasabb (kb. 50 %). Magyarországon csökkenő a tendencia, jelenleg kb. 30 % körül mozgunk.


Mindezt talán nem kell bővebben magyarázni – magasabb kollektív szerződési lefedettség magasabb bért és jobb munkafeltételeket biztosít. Európán belül nagyon eltérőek a rendszerek, mások a kollektív tárgyalások meghatározó szintjei (pl. Norvégiában centralizált, amit országos szinten eldöntenek, az megy végig a rendszeren lefelé), más a koordináció foka. Nem azonos a társadalmi partnerek – munkaadók és munkavállalók – tagsága, szervezettsége vagy érdekérvényesítő képessége. Nem mindegy az sem, hogy mekkora szerepet vállal az állam, mennyire avatkozik be a folyamatokba, jogi szabályozással vagy egyéb úton (van olyan ország, ahol a kollektív szerződések alapját a társadalmi partnerek megegyezése formálja elsősorban és nem a rendelkezésre álló jogi szabálykeret).


Az ESZSZ tudatában van a nemzeti rendszerek különbözésének, és annak is, hogy többek között ezért sem létezik minden ország számára egyformán működő megoldás. Ugyanakkor hisz abban, hogy tapasztalatcserével, egymástól való tanulással elősegítheti a kollektív tárgyalások és megegyezések számának növelését a partnerek (tagszervezetek) kapacitásbővítésének támogatása által. A projektjeit is ennek megfelelően tervezi, és technikai segítségnyújtást kínál azoknak az országos szintű tagszervezeteknek, ahol erre igény van.

Az ESZSZ a fentiekből kifolyólag koordinálja azt a projektet, amely elsődleges célja az ágazati kollektív tárgyalások és szerződések rendszerének erősítése elsősorban azokban az országokban, ahol ez a rendszer gyenge. A projekt 2018-ban indult, az érdeklődő szakszervezeteknek (konföderációknak) a bevonásával. A projekt tevékenységei nem merülnek ki jó gyakorlatokat kicserélő és tanulást segítő workshopokban és konferenciákban, de konkrét cselekvési terv kidolgozására is sor kerül annak igénye esetén.

Ennek a projektnek volt az egyik első állomása a 2018. július 5-én és 6-án, az olaszországi Montepulcianóban tartott 2 napos konferencia. A konferencián hozzávetőlegesen 20 résztvevő volt jelen, többek között svéd, norvég, belga, román, lengyel és magyar szakszervezetek képviseltették magukat tisztségviselőik vagy szakértőik által. Az amerikai szakszervezetek egy ernyőszervezetének képviselője is jelen volt. A 2 napos esemény elég intenzívre sikerült. Felszólalt Esther Lynch, az ESZSZ kollektív tárgyalásokért (is) felelős szövetségi titkára, Marco Cilento, a területért felelős ESZSZ tanácsadó, akik az ESZSZ fentebb ismertetett céljairól beszéltek.

Az ágazati kollektív szerződések és általában az ágazati szint megerősítésére tett erőfeszítéseiket mutatta be két nagy ágazati Európai gyűjtőszervezet képviselője is. Luc Triangle az IndustriAll (több ágazatot is magába foglaló globális szakszervezet) elnöke azt fejtette ki, hogy a kollektív tárgyalás egy jó eszköz, ha azok megfelelően koordináltak (a koordináció kifejezés amúgy is gyakran előkerült a két nap folyamán). Erre jó példának hozta fel a multinacionális vállalatok esetében a transznacionális megállapodásokat (TNCAs). Szervezési stratégiájukról és több dolgot mondott el, és kiemelte, hogy a az országos ágazati szakszervezeteknek jó dolog Európai szintű szakszervezethez is tartozni. A szervezési stratégia kapcsán megemlítette, hogy nyomást kell gyakorolni a multinacionális vállalatokra (nem elfogadható például. hogy egy vállalatnak van szakszervezete az egyik országban, a másikban pedig nincs), segíteni kell a kapacitásépítést (bár kevés pénz áll rendelkezésre, de azt elsősorban tagok szervezésre kellene fordítani.) Ennek érdekében kifejezetten európai vállalatokat is megcéloznak.

Oliver Roething az UNIEuropa (szolgáltatási szektorban aktív, 7 millió főt képvisel) regionális igazgatója szintén a szervezete szervezési és kapacitásépítési stratégiájáról beszélt. A szervezet próbál jogi és politikai szinten is fellépni, de alapvetően ők is a szervezésben látják a fejlődés kulcsát. Elsősorban a vállalati szintet tekintik meghatározónak, erősítendőnek, mert az alapozza meg az erős ágazatot. Kifejezetten fontosnak tartja ezt a közép-kelet európai országokban, Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot emelte ki hozzászólásában.

Ezek után a nagyobbik bolgár szakszervezeti konföderáció, a CITUB elnökének, Plamen Dimitrovnak a hozzászólása egy kisebb fajta kontrasztot jelentett. Ő kifejtette, hogy bár Bulgáriában sor került kapacitásépítésre az elmúlt 10 év során, projektek, képzések, szervezési tevékenység és kampányok formájában, de ha nincs politikai támogatás mögöttük, a szervezők eredménytelen munkát tudnak csak végezni. Ugyanakkor a szakszervezetekről a társadalomban élő képet is szükséges lenne megváltoztatni.

A felkért hozzászólásokat követően kis létszámú, országtól függetlenül vegyes részvevőjű munkacsoportokra került sor. Ezeknek az eredményét a résztvevők a konferencia végén osztották meg egymással, amelynek a lényege, hogy több problémával is szembesülnek a szakszervezetek, akik fejlődni szeretnének e téren. Ezek közül a legfontosabb a szervezettség alacsony vagy csökkenő szintje, a vállalati szintű kollektív tárgyalások koordinációjának hiánya, a jogi szabályozás problémái, a kollektív tárgyalásoknál az információhiány, de említésre kerültek olyan tényezők is, mint a munkáltatói oldal vagy akarat hiánya és a munkaerőhiány.

A projekt következő workshopjaira várhatólag Rigában és Bukarestben kerül sor az ősz folyamán.


Kelemen Melinda

Cimkék: Melinda Kelemen

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.81.195.140 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »