Budapest: 20.56°
HUF/EUR: 335.32
szechenyi
Hírek » Tagszervezeti » Részletek

Az akadémiai dolgozók menete a tudományért


2019. március 21-én az Akadémia kutatóintézeti hálózatának dolgozói tüntettek azért, hogy megmaradjon a munkahelyük és a munkafeltételeik. A tüntetésről a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete beszámolóját közöljük.

A tüntetés előzményei a tavalyi országgyűlési választásokig nyúlnak vissza. A választások után felálló kormányban alakult egy új minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Palkovics László miniszter irányításával. Úgy tűnik, az új miniszter legfőbb programja, hogy maga alá gyűrje az MTA kutatóhálózatát. Az 1994-es, máig érvényes törvény a Tudományos Akadémiáról elismeri az Akadémia autonómiáját, és az MTA feladatául szabja a kutatóintézetek irányítását. Az országgyűlés által elfogadott költségvetésekben az Akadémia önálló fejezet, amit egészen a 2018 nyarán benyújtott 2019-es költségvetésig a kormány az Akadémiával folytatott egyeztetés után fogadott el. Tavaly nyáron az Akadémia költségvetésének jelentős része érdemi előzetes egyeztetés nélkül átkerült az ITM-hez. Ennek értelme ősszel vált nyilvánvalóvá, amikor Palkovics közölte az Akadémia elnökségével, hogy a továbbiakban ő kívánja átszervezni és irányítani a kutatóhálózatot. Az MTA decemberi közgyűlése nagy többséggel úgy döntött, a kutatóhálózatnak az MTA alatt kell maradnia. Büntetésül Palkovics januártól visszatartotta a kutatóhálózat költségvetésének jelentős részét. Januárban megpróbálta szembefordítani a kutatóintézetek vezetőit az MTA elnökséggel, megosztani őket egy pályázat keretében juttatott pénzzel.

Január 24-én három kutatóközpont szakszervezeti csoportja, alapszervezete közösen rendezte meg az Akadémiai Dolgozók Fórumát, ahol a jelen levő több száz dolgozó nyilatkozatban követelte az akadémiai kutatóintézetek helyzetének normalizálását, az MTA költségvetésének helyreállítását. Az MTA intézeteitől elvont pénz kicsit több mint 20md forint, ami 5000 dolgozó megélhetését biztosítja, és ami csak apró töredéke a minisztérium 1400md forintos költségvetésének, így az akció nyilvánvalóan nem a pénzről, hanem az akadémiai intézethálózat ellehetetlenítéséről szólt. Ezért néhány nap alatt az akadémiai kutatóhálózat intézményeinek többsége csatlakozott a nyilatkozathoz. Az Akadémiai Dolgozók február 7-i 2. Fórumán hozott nyilatkozat egyértelműen elutasította a pályázatban való részvételt, a több, mint 400 résztvevő közül egyetlen ellenszavazattal. A nyilatkozat megerősítésére az Akadémiai Dolgozók Fórumaként (ADF) megszerveződött mozgalom titkos online szavazást tartott az MTA kutatóhálózatában. A szavazásban részt vevő több, mint 2000 dolgozó 97%-a utasította el a minisztérium tervét, aminek hatására az MTA elnöksége érdemi garanciákhoz kötötte a pályázatban való részvételt. Az MTA elnöksége február 12-én tárgyalt arról, benyújtsanak-e az akadémiai intézetek pályázatokat. Az ülés időpontjára az ADF demonstrációt szervezett az Akadémia székházához: a 2-3 ezer tüntető többszörös élőlánccal vette körül azt. Úgy tudjuk, a dolgozók határozott kiállásának, és a látványos demonstrációnak jelentős szerepe volt abban, hogy az Akadémia elnöksége végül lényegében elutasította a pályázatban való részvételt. A pályázat ezután lekerült a napirendről; a miniszter 2018 nyara óta először érdemi tárgyalást kezdett az Akadémia vezetésével.

A minisztérium újabb ötletként azt dobta be, hogy az akadémiai kutatóhálózatot egy érdemi vagyon nélküli vagyonkezelő alapítvány alá kellene rendelni. Az akadémiai dolgozók ez ellen is tiltakoztak. Az MTA elnöksége nyilvánvalóvá tette a terv kivitelezhetetlenségét.

Március 8-án a miniszter kierőltetett egy szándéknyilatkozatot Lovász Lászlótól, az Akadémia elnökétől, ami rögzíti, hogy a minisztérium az Akadémia kutatóhálózatát el kívánja venni. Az Akadémia elnöksége pár nappal később a dolgozóknak írt levélben tette világossá, hogy ezzel a szándékkal továbbra sem ért egyet. Az elmúlt 9 hónap folyamán a miniszter semmilyen érdemi tervet nem mutatott be arra, hogy mit is akar kezdeni a kutatóhálózattal. A szándéknyilatkozat kinyilvánítja, hogy a minisztérium mégsem veri szét az intézeteket, ámbár a fogalmazás nagyon homályos. (Kérdés, hogy akkor mire kell neki.)

Március 21-én az MTA elnöksége tárgyalt az kutatóintézetek jövőjéről, és ebből az alkalomból tartottuk meg a mostani demonstrációt. Az MTA székházánál Kamarás Katalin (fizikus, akadémikus, Wigner Fizikai Kutatóintézet) elemezte az akadémiai intézetek körül keltett zűrzavart, majd Bicskei Éva (művészettörténész, az Akadémia Művészeti Gyűjteményének vezetője) mutatta be, hogyan képviseli Akadémia székházának szimbólumrendszere a tudományt. A beszédek után az addigra jó 2 ezer fősre duzzadt tömeg átvonult a Lánchídon Budára. A Lánchidat teljesen megtöltötték a tüntetők.

A Fő utcán keresztül az Innovációs és Technológiai Minisztérium székházához vonult a menet. Itt két újabb, személyesebb beszéd hangzott el: Orosz Ferenc (enzimológus, az MTA TTK tudományos tanácsadója) beszélt arról, mit is jelent számára a kutatóintézet, ahol egész munkás életét töltötte, majd Mende Balázs (antropológus, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa és laborvezetője) egy Ezópusz stílusában költött mesével zárta beszédét. A demonstráció végén az akadémiai dolgozók piros lapot mutattak Palkovics László miniszternek.

Kőrösi Gábor
Az MTA KRTK
TDDSZ csoport bizalmija

Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.232.124.77 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »