Immár hivatalos: a sztrájktörvény ellehetetleníti a sztrájkot
Az Orbán-kormány munkavállalókat érintő intézkedései ellen először a LIGA Szakszervezetek szervezett országos, ágazatokra kiterjedő sztrájkot. 2011. június 29-én azonban mégsem áll majd le az egész ország, mert a tavaly decemberben fű alatt és villámgyorsan módosított sztrájktörvény végleg megszüntette a tiltakozás ezen formáját Magyarországon.
A munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit általában sértő intézkedések ellen igazán a közszférában és a közszolgáltatásokat végző vállalatoknál lehet sztrájkolni. Ezek azok a területek, amelyek közvetlenül befolyásolják a kormányzatot. 2010 decemberében még csak sejteni lehetett, ami mára már bizonyos: a sztrájk valós lehetősége megszűnt ezeken a területeken.
Azokban az esetekben, amikor a bíróságnak kellett volna kimondania a még elégséges szolgáltatás mértékét, ilyenre még nem volt példa. Ennek hiányában pedig a sztrájk nem megtartható. Ezt viszonylag könnyű elérni, hisz a munkáltatónak mindössze tartózkodnia kell az érdemi tárgyalásoktól, amire aztán a bíró kimondhatja, hogy mivel nem történt meg az előzetes egyeztetés a felek között, ő sem foglal állást.
MÁV: Üdítő példa volna a töretlen sorban, ha a június 29-ére meghirdetett vasutas sztrájkot bírósági döntés értelmében végül meg lehetne tartani. De azért ne legyenek illúzióink.
Amikor pedig a kormánynak kellene egyeztetnie, ott egész egyszerűen vagy nem teszi, vagy mint jelen esetben is, a meghirdetett sztrájk utánra ad időpontot. Ezzel egyrészt nyíltan törvényt sért – persze büntetlenül –, másrészt kényszeríti a munkavállalókat a fegyverletételre, hiszen ezek után rájuk lehetne sütni a billogot, hogy na tessék, lett volna lehetőség, de mégsem akartak tárgyalóasztalhoz ülni.
A szakszervezetek előtt most már csak egy út maradt. Aktuálisan tovább erősíteni a félpályás útlezárásokra való mozgósítást, és egy, a jelentősen megváltoztatott jogi környezethez illeszkedő új tiltakozási stratégiát kialakítani. Mert annyi bizonyos, hogy forró ősznek néz elébe a kormány, hiszen ezzel nincs vége a tiltakozásoknak.
BKV: A Fővárosi Munkaügyi Bíróság június 23-án foglalt állást a sztrájk törvényességéről, és azt állapította meg, hogy a benyújtott kérelem idő előtti, mivel nem egyeztek meg a munkáltatóval az elégséges szolgáltatásról. A szakszervezetek közlése szerint most már látszik, hogy június 29-ére nem fog jogerős határozatot hozni a bíróság az elégséges szolgáltatásról.
A szakszervezetek hangsúlyozták: az új sztrájktörvény szerint az összes jogi eljárás alkalmazása esetén hónapokba kerül, amíg egy bejelentett sztrájkról kiderül, hogy az egyáltalán megtartható-e. Ezáltal a törvény jelen formájában ellehetetleníti a munkavállalók sztrájkhoz való alkotmányos jogainak gyakorlását.
VOLÁN: Az Autóbusz-közlekedési Szakszervezetek június 23-i ülésükön úgy döntöttek: nem tartják meg a június 29-re meghirdetett 2 órás figyelmezetető munkabeszüntetést, mivel a munkáltatók nem tudtak megállapodni az elégséges szolgáltatásokról. Az elégséges szolgáltatásban történő megállapodás alapvető feltétele a jogszerű sztrájk megtartásának. A szakszervezetek bírósághoz fordulnak, hogy törvényesen megtarthassák a sztrájkot, mivel szerintük a munkáltatók szándékosan nem akarnak velük egyeztetni az elégséges szolgáltatásról.
A Szövetség utolsó kísérletet tesz arra, hogy lehetőséget kapjon az általa meghirdetett sztrájk jogszerű megtartására. A bíróság elutasítása esetén egyértelművé válik, hogy az autóbusz-közlekedésben dolgozó munkavállalók alkotmányos jogai sérülnek.
Villamosenergia és bányászat: A közös sztrájkbizottságot létrehozó két ágazati szakszervezet, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) és a Bánya-, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) hétfőn közös testületi ülést tartott, ahol két határozat született.
Az egyik szerint a június 29-ére előkészített sztrájkot - egyhangúan meghozott döntés alapján - felfüggesztik, mivel a döntéshozó testület bízik abban, hogy a kormány által kezdeményezett, július 4-én kezdődő tárgyalássorozat megállapodáshoz vezethet.
Kapcsolódó cikkek:
- Általános, országos sztrájk helyett demonstráció - június 29.
- Elkezdődött? - módosulhat a sztrájktörvény és az Mt. szakszervezetekről szóló része
- Hogyan lehetetlenítené el a kormány a szakszervezeteket?
- A sztrájktörvény korlátozásáról
Hozzászólások 5 hozzászólás
Az orbánt idézem pár évvel ezelőtről, hogy a népnek igenis joga van elüzni a kormányt ha az mást csinál mint amire megválasztitták!
Amikor még fiatal voltam,
Erdőbe vittek ahol vígan kóboroltam.
Üztem én a nagy és kis vadat,
Jutott nekem mindig néhány apró kis falat.
Régen volt!
Az évek jaj, szép lassan teltek,
Míg loholtam én, mások vígan pihentek.
A lábam szívem már nem fiatal,
Az ígéretekből maradt egy dal.
Egy kiöregedett vadászkutya,
Vonyítva ül a kátyúba.
A hüséget én nemcsak mutattam,
Emlékezz rá, érted mennyit ugattam.
Ti kiöregedett vadászebek,
Csont helyett jött a nyugdíj rendelet,
Értetek a szívem majdnem megszakad.
Hogy hittem én, én ifjú állat,
Jó lesz nekem majd mindenkor tenálad.
Hisz a gazda mindig úgy kényeztetett,
Csak gyomorrontáskor éheztetett.
Egy kiöregedett vadászkutya,
Vonyítva ül a kátyúba.
A hüséget én nemcsak mutattam,
Emlékezz rá, érted mennyit ugattam.
Ti kiöregedett vadászebek,
Csont helyett jött a kamatadó rendelet,
Értetek a szív majd megszakad.
De a rosszban jó, hogy ugatni már szabad,
Hogy ugatni már szabad,
Hogy ugatni még szabad!
Nem tudom én mit hozz a holnap,
Az új kutyák mind frissen csaholnak.
Nem tudok én mást vonyítani.
Az igazságból elveszett...
Az igazságból elveszett...
Az igazságból elveszett az "i"!
Elgondolkodtató: Mikor volt igazán demokrácia, vagy legalább nagyobb "szabadság"?
Mert a jólét nagyobb volt, tudom mindig azt mondják, hogy milyen áron, meg tönkretették az országot.... lehet... viszont megélt mindenki a fizetéséből, és aki nem itta, szórta el a pénzét, annak lett lakása könnyen fizethető kölcsönből, autója a megtakarításaiból, ha nem is új, de 3-6 évesre 1-2 év alatt összejött a pénz.
