Budapest: 5°C
HUF/EUR: 330.57
szechenyi
Oktatás, könyvtár » Online kiadványok » Részletek

Hogyan alakítsunk szakszervezetet?


Figyelem! 2012-ben a jogszabályi változásoknak megfelelően módosultak a szakszervezet alapítás szabályai! Kiadványunk frissített változata letölthető itt: Szakszervezet alakítás 2012


Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az egyesülési jog alapján bárki létrehozhat másokkal szervezeteket vagy közösségeket, illetve csatlakozhat ilyenekhez, és részt vehet azok tevékenységében. Mindezt elsődlegesen az Alkotmány 63. §-a biztosítja, míg a szervezetek létrehozásának részletes szabályait az egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény (Etv.) határozza meg. Amikor szakszervezetet alapítunk, vagy szakszervezetbe belépünk, egyesülési jogunkkal élünk.

Az alakulás gondolatának megfogalmazódásától a nyilvántartásba vételig azonban sok idő telik el. Bár a szakszervezet az alakuló üléstől kezdve működhet, tagokat toborozhat, előkészítheti későbbi tevékenységét, azonban valamennyi szakszervezeti jogosultságát csak a nyilvántartásba vétel után gyakorolhatja. Kiadványunk célja segítséget nyújtani abban, hogy a szakszervezet megalakulása jogszerű legyen, és a nyilvántartásba vétel mihamarabb megtörténjék. Sorra vesszük az alakulás egyes lépéseit, összegyűjtjük a szükséges tudnivalókat és a jogi buktatókat. Ezen túl olyan iratmintákat is közzéteszünk, amelyek kiállták a próbát a gyakorlatban is – mind a bíróságok előtt, mind a szakszervezet működése során.
Mint ahogy a legtöbb alapvető jog, úgy az egyesülési jog sem korlátlan, az Alkotmány és az Etv. részletesen meghatározza, milyen célok megvalósítására nincs mód az egyesülési jog zászlaja alatt. Így a társadalmi szervezetek tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására; az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Nem alapítható szervezet elsődlegesen gazdasági–vállalkozási tevékenység végzése céljából, és szintén tilos az egyesülési jog alapján fegyveres szervezetet létrehozni.
Az Alkotmányon és az Etv.-n kívül a munkavállalók szervezkedési jogát más jogszabályok is elismerik. A Munka Törvénykönyve biztosítja a szervezkedés szabadságát és a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában. Kimondja, hogy a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakíthatnak, illetve az általuk választott szervezetbe beléphetnek. Ezen kívül joguk van ahhoz is, hogy a munkaszervezeten belül szakszervezetet hozzanak létre. Szintén a szervezkedési szabadság részeként a szakszervezetnek joga van ahhoz, hogy a munkaszervezeten belül szerveket működtessen, és ezek működésébe tagjait bevonja.

Az egyesülési jog gyakorlását segíti elő az is, hogy a Büntető Törvénykönyv bűncselekménnyé nyilvánítja, ha valaki szándékosan akadályozza a szervezkedési szabadság érvényesülését, az egyesülési jog gyakorlását.
Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) Magyarország által is ratifikált 87. számú Egyezménye alapján a munkavállalók mindennemű megkülönböztetés nélkül jogosultak szervezetek létrehozására, valamint - kizárólag az érintett szervezet szabályaitól függően - jogosultak csatlakozni a maguk választotta szervezethez, előzetes jóváhagyás nélkül. A munkavállalók szervezeteinek jogukban áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységüknek megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná. E jogosítványokat az ILO egyezmény értelmében sem a nemzeti jogalkotás, sem a jogalkalmazás módja nem korlátozhatja.
Végül a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályait a 6/1989. IM. rendelet tartalmazza.
Ha szakszervezetet akarunk létrehozni, a felsorolt jogszabályokat, azok közül is elsősorban az Etv.-t kell figyelembe vennünk, a szakszervezet létrehozása ugyanis az ebben megfogalmazott általános szabályok szerint történik. A szakszervezetet mindössze célja különbözteti meg az egyéb társadalmi szervezetektől, az, hogy kifejezetten munkavállalói érdekek védelmére alakul.
A szakszervezet az Etv.-nek megfelelően bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ezzel nyeri el jogi személyiségét, ettől kezdve lesz jogképes, azaz szerezhet jogokat, és vállalhat kötelezettségeket saját nevében.
A társadalmi szervezetek, így a szakszervezetek is úgy alakulnak, hogy legalább tíz fő mint alapító tag kimondja a szervezet megalakítását a szakszervezet alakuló ülésén, elfogadja az alapszabályát, és megválasztja ügyintéző és képviseleti szerveit. Az alakuló ülés után a szervezet képviselőjének kérnie kell a szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, ehhez csatolni kell még az alakuló ülés jegyzőkönyvét, jelenléti ívét, a szakszervezet alapszabályát, a tisztségviselők elfogadó nyilatkozatát, valamint a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát. A dokumentumokat célszerű előre elkészíteni, hogy az alakuló ülésen már csak kiegészíteni, korrigálni és aláírni kelljen.

A teljes kiadvány és a szükséges dokumentum minták letölthetők a lap aljáról.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.198.111.185 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »