Szakképzés 2011 Változások előtt a szakképzés
2011. március 31-én a LIGA Szakszervezetek találkozóra hívta a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság tagjait a LIGA irodába. A találkozó egyrészt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett szakképzési projekt érdek-képviseleti szerepvállalását pontosította, másrészt ismertette a LIGA képviselők előtt azokat a változásokat, amelyek ez évtől lépnek életbe annak érdekében, hogy Magyarországon a duális szakképzés bevezetésre kerüljön.
A szakmai kérdéseket a kamara előadója, Szabó Bálint előadása világította meg. Az előadó az első témához kapcsolódóan kifejtette, a szakmai szervezetek feladata, hogy az ágazati szervezetek bevonásával hozzájáruljanak az egyes szakképesítések sajátosságainak feltárásához, segítsék a képzőket és a fenntartókat a képzési irányok és beiskolázási arányok kialakításában. Továbbá a szervezetek szervezzenek szakképzési szakmai fórumokat, hogy elősegítsék a régiókban a szakképzés szereplőinek párbeszédét, valamint készítsenek szakértői interjúkat. Mindezek mellett a korábban általuk tanulmányozott szakmák tekintetében javaslatokat állítsanak össze - a kistérségek sajátosságainak figyelembevételével - a képzési és beiskolázási szerkezet alakítására.
A második témához kapcsolódva az előadó ismertette azokat a változásokat, amelyek abból adódnak, hogy a kamara a korábbi 25 helyett 125 szakma tekintetében átvette a felügyeletet. Az ok, hogy át kívánnak térni az úgynevezett duális képzésre. Ehhez radikálisan növelni kell a gyakorlati ismeretek óraszámát, az elméleti - és főleg a társadalmi - ismeretek oktatásának rovására.
Versenyképes gazdaság versenyképes szakképzettek nélkül nem létezik. Ezért a kamara célja, hogy a szakképzés olyan, döntően vállalatoknál megvalósított képzés legyen, amelyet az iskolai képzés kiegészít. A folyamatokat a gyakorlati képzésnek kell meghatároznia. Mindez eszköz lehet arra, hogy a foglalkoztatottság Magyarországon a jelenlegi 55 százalékról 70 százalék közeli szintre kerüljön.
A kamara gondot fordít arra is, hogy a vizsgáztatásba gyakorlati szakembereket vonjon be, valamint, hogy a jelenlegi, sokszor 6-8 napos vizsgáztatást lecsökkentse maximum 3 napra. Szabó Bálint elmondta, ma 8000 cég foglalkozik tanuló neveléssel, ennek 20 000 fölé kell nőnie a közeljövőben. Ehhez először az érdekeltségi rendszert kell megteremteni. Fontos az is, hogy a jövőben a szakképzési hozzájárulást vissza lehessen forgatni a szakképzésbe: ne történjen az meg, ami ma jellemző, hogy mindenféle célra, például határokon túli kulturális célokra adjuk ki.
Az előadást követő vitában a LIGA RFKB képviselői kifejtették, a szakképzés átalakításának irányával egyetértenek, de a határidők és a folyamat kevéssé megtervezettsége problémákat vet fel. Valóban tenni kell valamit a gyenge alapfokú ismeretekkel belépő tanulókkal, és azért is tenni kell, hogy a szakképzés piacképes tudást biztosítson a fiataloknak. Ugyanakkor a szakképzési rendszer átalakítása a szakképző intézmények általános tárgyakat oktató tanárainak foglalkoztatásánál problémákat okozhat. Kérdésként merült fel, hogy lesz-e továbbra is a régiók számára felhasználható decentralizált alap, amelyet a vállalatok és az iskolák eszközfejlesztésére használhatnak. Felmerült az is, hogy az iskolarendszerű szakképzés átalakítása mennyire lehetséges a felnőttképzés és az alap- és felsőfokú képzés legalább kisebb mértékű átalakítása nélkül. Végezetül felmerült a pályaorientáció egyre fontosabb szerepe, és ebben az érdekképviseleti szervezetek felelőssége.
A találkozó végén Horváth Lajos az RFKB képviselők számára az országos érdekegyeztetésről és a gyakorlati tevékenységről szóló tájékoztatást adott. Elmondta, a rendszer változik, de még sok a nyitott kérdés. Maguk a Regionális Fejlesztési és Képzési Tanácsok sem lehetnek biztosak további működésükben, hiszen az új kormány a tagjai megbízatását csupán 2011 augusztusáig hosszabbította meg.
Kozák László
Hozzászólások 0 hozzászólás
