A szakképzés fejlesztése és a munkavállalói jogok leépítése
A szakképzett és szervezett munkavállalók tanfolyamsorozatának keretén belül 2011. november 11-én szakképzési fórum zajlott le Kazincbarcikán.
Elsőként dr. Kónya Zsuzsa adott elő az új Munka Törvénykönyve tervezetéről, amely a munkavállalói és szakszervezetei jogokat jelentősen szűkíti. A tervezet a tisztségviselők jogainak eltörlésével a munkaválllaók és a jövő szakmunkásainak érdekvédelmét képviseletét szinte lehetetlenné teszi. Az előadást követő szakmai kérdések arra kérdeztek rá, jövőre a szakszervezetek hogyan szerveződhetnek, és milyen lehetőségeik lesznek a szakmai érdekvédelemre.
Ezt követően Kovács Ferencné adott elő az Észak-magyarországi régió munkaerőpiaci problémái és a szakképzés összefüggéseiről. A szakképzés problémáit azonosítva, elmondta, a szakmunkásképzés nem, vagy csak nagyon lassan reagál a munkapiac változásaira, a munkaerőpiac változó igényeire; kevesen akarnak tanulni valóban „élethosszig”, alacsony a munkavállalói korú népesség felnőttképzésben való részvételi aránya; a felnőttképzésben résztvevők egy jelentős része a szakképzésben való részvételt csak megélhetésnek tekinti. A szakmai bizonyítvány megszerzése után sokan egyáltalán nem helyezkednek el.
Ezért fontos, mint elmondta, hogy az oktatás és képzés szerkezete, tartalma jobban alkalmazkodjon a társadalom, a gazdaság szereplőinek igényeihez. Ennek érdekében az iskola befejezése és a munkába állás között az eltelt idő legyen lerövidíthető, hatékonyabb közvetítő rendszer kiépítése a képzési kínálat és a gazdaság igényei között, a nemek közötti foglalkoztatási különbségek csökkenthetők legyenek, valamint a képzés sokkal inkább igazodjon a tényleges gyakorlati igényekhez, elvárásokhoz.
A szakmacsoportok közül kiemelten foglalkozott az építőipari szakterülettel. A térségben megnőtt az építőipari szakmunkások iránti kereslet. Az RFKB felmérés arra irányította a figyelmet, hogy a jó, megbízható, megfelelően képzett szakemberek hiányát bizony többen is megfogalmazták a felmérés során. A cégvezetők egyértelműen a gyakorlatiasságot hiányolták. A szakképzésben való részvételükre kérdezve a legtöbben a tanulók motiválatlanságát fogalmazták meg.
Kozák László, a LIGA Szakszervezetek szakképzési koordinátora elmondta, a szakképzési reform eszköz lehet arra, hogy a foglalkoztatottság Magyarországon a jelenlegi 55 százalékról elmozduljon. Ezért a szakszervezetek, így a LIGA Szakszervezet is támogatja a foglalkoztatás bővítésének célját, és a szakképzés megújítását. A kamara célja, hogy a szakképzés olyan, döntően vállalatoknál megvalósított képzés legyen, amelyet az iskolai képzés kiegészít. Ugyanakkor az átalakítás iránya az kell, hogy legyen, hogy a szociális partnerekkel megbeszélik a koncepciót, erről vitát folytatnak, és egy egyeztetett koncepciót próbálnák megvalósítani. Az utóbbi időben nem ez történt, és az a hír, hogy az RFKB-k a jövőben csak javaslattevő jogokat kapnak, tovább szűkítené a szociális partnerek beleszólásának lehetőségeit.
A legfontosabb kérdés, hogy milyen képünk van a jövő szakmunkásairól. Rendelkezzenek-e olyan általános ismeretekkel, amelyek a későbbiekben lehetővé teszik a könnyű szakmaváltást, vagy egy, de csak egy szakmát tökéletesen megtanuló munkavállalókkal szeretnénk a gyors gazdasági változásokhoz alkalmazkodni. Olcsón kiképzett, kiszolgáltatott munkavállalókkal vagy több szakma alapjaihoz értő, mobil munkavállalókkal számolunk a jövőben. Elmondta, a mintául tekintett német duális modell olyan gazdasági környezetben működik, amely végén ott áll a szakmai bértarifarendszer. Tehát a szakmunkástanuló pontosan tudja, hogy az iskola elvégzése után milyen bérre számíthat, ami önmagában is ösztönző erő. Magyarországon a kiszorító hatás érvényesül, magasabb képzettséggel alacsonyabb képzettségű munkára alkalmazzák a munkavállalókat. Ebből a szempontból érthető azon szülők és diákok taktikája, hogy a szakképzettség helyett gimnáziumba vagy felsőfokú diploma megszerzéséért küzdenek.
A délutáni előadásokat Horváth József a LIGA Szakszervezetek regionális RFKB képviselője kezdte. Elmondta Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság munkája előkészítő munka, feladata a képzés hosszú távú fejlesztési irányainak és arányainak meghatározása, valamint a szakképzés szervezése. A munkáltatók a gazdaság igényeit foglalják össze. A felmérések szerint a gazdálkodó szervezhetek tervezési munkája nagyon nehéz, mivel napi szinten is nehézséget okoz a működés számukra. A Területi Integrált Szakképző Szervezetek új technikát hoztak be, mert a szempontok között erősödött a szakmaiság. Megpróbálták a változatos képzéseket kikerülni, és azt keresték, milyen képzéseket tudnak a legmagasabb színvonalon oktatni.
Összhangba kellett hozni a fenntartókat, az intézményeket és a gazdaság igényeit. Meghatározták a támogatott, a kiemelt szinten támogatott és a nem támogatott kategóriákat. 2007-ben történtek a törvényi változások, amely létrehozta a regionális rendszert. RFKB kiegészítő koordinációs testülete felméréseket végzett a gazdálkodók, a kiegészítő gazdálkodók, és később a képzők területén. A bizottságnak kellett kialakítania a döntéshozatali mechanizmusokat.
A hiányszakmák meghatározása nagyon fontos elem, mert ez a gazdálkodó szervezetek elsődleges igényeit határozták meg. Probléma, hogy a tanulók a szakma elvégzése után kikerülnek az életbe, de nem tudnak elhelyezkedni. Ezek a tanulók sokszor betanított munkás munkakörben lesznek alkalmazva. Ezután az EFKB kapcsolatrendszeréről beszélt, amely keretében a Munkaügyi Hivatalokkal, amely a képzés és a rendelkezésre álló kapacitások Pl. az észak-magyarországi RFKB korábban kiemelt támogatást adott a bolti eladóknak, mígnem kiderült, hogy elegendő számú bolti eladó van a régióban. Itt nem csak a támogatást, de a képzettek számát is csökkentette az RFKB
Migács Tibor a LIGA Szakszervezetek szakértői osztályvezetője a magyarországi társadalmi folyamatokat úgy jellemezte, hogy egy félperifériás országban a jóléti intézményeket és struktúrákat visszaigazítják a gazdasági lehetőségekhez. A magyarországi magas szintű társadalmi jogokat biztosító szabályozás nem évszázados fejlődés eredménye volt, hanem a rendszerváltás eufóriájában született. Az új Alaptörvény például nem tartalmaz olyan fogalmat, hogy társadalombiztosítás. Ebben a helyzetben a szociális jogok szűkülnek.
A szakképzésről elmondta, más országokban arra törekednek, hogy széleskörű szakmai ismeretekkel rendelkezzenek a tanuló, Magyarországon inkább annak a koncepciója látszik, hogy egy-egy munkafolyamatot, szakmát elsajátítson a szakmunkástanuló, amely kevés lehetőséget ad a továbbfejlődésre, és a későbbi átképzési lehetőségeket szűkíti. Ma a kormánypolitika mintaként a kínai típusú felzárkózási folyamatra tekint, ugyanis Kínát az mozgatja, hogy olyan nagy a szegénység, hogy az emberek hajlandóak reggeltől estig dolgozni. Ezt követően az adórendszerben bekövetkezett változásokról és egyéb gazdasági ösztönzőkről beszélt, amely meghatározza a gazdaság és az új munkaerő felvételének esélyeit is.
A képzés végén Salagvárdi Gábor a régió szakszervezeteinek további teendőiről tartott gondolatébresztő összefoglalást.
Kozák László
Hivatkozás: szakképzésHozzászólások 0 hozzászólás
