Munkaidő-csökkentéssel a leépítés ellen
A leépítések elkerülésére a munkáltató dönthet a munkaidő-csökkentés mellett is.
Ez történhet egyoldalúan, oly módon, hogy a kiesett munkaidőre állásidőre küldi a dolgozókat, amelyre őket személyi alapbérük illeti meg. Állásidő elrendelésére akkor van lehetőség, ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból (pl. anyag, megrendelés hiánya) nem tud munkát végezni. Állásidő-térítés fizethető akár egy-egy munkanapra, de egy hosszabb leállás idejére is.
Csökkenthető a munkaidő a munkaszerződés módosításával, a munkavállaló és a munkáltató megállapodásával. Munkaszerződés módosítására csak írásban, a felek megegyezésével van lehetőség, és a munkaidő csökkentése nyilván a személyi alapbér csökkentésével jár együtt.
A jogszabály lehetőséget ad arra a munkáltatónak, hogy gazdaságilag indokolt esetben a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztassa a munkavállalót. A kiesett munkaidőre a személyi alapbér jár. Ettől eltérően, munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály vagy kollektív szerződés) a díjazást másképp is meghatározhatja. Itt az Mt. arra is lehetőséget ad, hogy a szabályozás ne a munkavállaló javára, hanem hátrányára térjen el a törvényben meghatározottaktól. Így például a kollektív szerződés akár ki is zárhatja, hogy a munkavállaló a kiesett munkaidőre díjazást kapjon.
Fizetés nélküli szabadság a munkáltató által egyoldalúan nem adható. Arra csak a törvényben meghatározott esetekben van lehetőség, így például hozzátartozó otthoni ápolása vagy gyermek gondozása céljából. Egyéb esetekben csak akkor van rá lehetőség, ha a munkáltató és a munkavállaló megegyezik a fizetés nélküli szabadság igénybevételéről.
A munkavállaló rendes szabadsága is csak megkötésekkel adható ki az átmeneti nehéz helyzet kezelésére. A szabadság kiadásának időpontját ugyan a munkáltató határozza meg, de egyrészt előzetesen meg kell hallgatnia a munkavállalót is, másrészt a szabadság kiadásának időpontját legalább egy hónappal előre közölni kell. Az időpontot csak rendkívül indokolt esetben lehet megváltoztatni, de a munkavállaló emiatt felmerült kárát és költségeit meg kell téríteni. Az alapszabadság egynegyed részével egyébként a munkavállaló rendelkezik, azt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
További szabály, hogy a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Fentiek miatt nem fordulhat elő, hogy a munkáltató egyik napról a másikra, egy-egy napra szabadságra hazaküldi a munkavállalókat.
Hozzászólások 0 hozzászólás
