Budapest: 8.18°
HUF/EUR: 321.30
szechenyi
Kik vagyunk » Regionális irodák » Dél-dunántúli » Cikk részlet

Szakmai egyeztető rendezvény Szekszárdon


A nyári szünetet követően a szakképzési pillér Szekszárdon folytatta rendezvénysorozatát, 2014 szeptember 10.-én, a Szt. László Szakképző Iskolában. Az első programpontban Váczi Dorottya szakképzési pillérvezető bemutatta a projekt célkitűzéseit, feladatait és vállalásait.
Majd Lantai Balázs Tolna megyei érdekvédelmi képviselő tájékoztatta az érdeklődőket a LIGA Szakszervetek tevékenységéről és céljairól és nem utolsó sorban annak elérhetőségeiről.

Őt követően Szűcsné Dr. Füredi Szilvia, a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója „A munkaerő-piaci helyzet alakulása Tolna megyében, a munkaügyi központ által megvalósított foglalkoztatási programok” című előadásában elmondta, hogy a hogy a Tolna megyei nyilvántartott álláskeresők száma 2000 és 2010 között növekvő tendenciát mutatott, s ismertette, hogy a Munkaügyi Központ milyen munkaerő-piaci programokkal (a TÁMOP 1.1.2-11/1. számú „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása” elnevezésű kiemelt program és a TÁMOP 2.1.6.-12/1 „Újra tanulok” kiemelt projekt) próbál ezen a tendencián változtatni és bemutatta a Virtuális Munkaerő-piaci Portált is. Tájékoztatott a munkáltatók által igénybe vehető munkaerő-piaci foglalkoztatást elősegítő adókedvezményekről is.

Tóth László, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetője a szakképzés és a pályakezdők helyzetéről és a kamarák szerepvállalásáról beszélt. Elemezte a gazdaság, foglalkoztatás és a szakképzés kapcsolatát: A gazdaság és a szakképzés szorosan összefügg. Ahol ipar van, oda szakember is kell – jó szakember. Tehát az oktatás nem csak foglalkoztatáspolitikai, tanügyi, hanem nemzetgazdasági kérdés is. A kormány kiemelt célja a szakképzés megerősítése. Ezzel összefüggésben 2010-től egyre meghatározóbbá válik a kamarák szerepe.
Az ipar azonnal alkalmazható szakembereket igényel. Jelenlegi problémák: A felsőoktatás erősen elméleti, az oktatók csekély ipari tapasztalattal rendelkeznek, kevés a szakember az ipari oktatásban, tantervek, tantárgyak nem illeszkednek az ipari igényekhez, valamint infrastrukturális problémákkal is számolni kell. (Korszerűtlen, hiányzó eszközök).

Igény mutatkozik több gyakorlati ismeretre és tapasztalatra, csoportmunka alkalmasságra, készségfejlesztésre, a nyelvismeret erősítésére. A Németországban már sikeres duális képzés modell tapasztalatai azt mutatják, hogy a teljes képzés sokkal rugalmasabb, csökken az „iskolapadban” eltöltött idő, a hallgató „kézzel fogja azt, amit tanul”. Ez a képzési forma vonzó a hallgatóknak és az iparvállalatoknak egyaránt. A költségek megoszlanak: a termelő cég is részt vállal egy diák oktatásában (már csak azzal is, hogy a saját termelőüzemében oktatja). Összességében: A duális képzés sikere egy ország sikere. A folyamat tehát komplex, de sikeres végrehajtása mindenkinek érdeke.

Őt követte Marokity István a Szt. László Szakképző Iskola pedagógusa, aki az oktatáspolitikai változásokról, majd a munka világába belépő fiatalok felkészítésének eddigi iskolai kereteiről számolt be. (munkavédelem óra, osztályfőnöki, általános vállalkozásismereti órák, munkajogi óra, munkaügyi központok tájékoztatói). Minthogy ez nem bizonyul elégségesnek, javaslata szerint egészen más, korszerűbb megközelítésben kellene a felkészítést megközelíteni. Álláspontja szerint a következő tematikában és témakörökben lenne szükség a munkavállalói ismeretek tanítására:


A „Foglalkoztatás I.” mint tantárgy egy idegen nyelvi blokk bevezetését foglalná magába, 4 fő témakörrel, 10-10-24-20 óraszámmal. Cél: szakmai bemutatkozás, idegen nyelvű utasítások végrehajtása, formanyomtatvány kitöltése stb.

  • Témakör 1: nyelvtani rendszerezés 1 (10 óra): Külföldi állásinterjún mennyire fontos, hogy jelen, jövő vagy épp múlt időt használunk?
  • Témakör 2: nyelvtani rendszerezés 2 (10 óra): módbeli segédigék megfelelő alkalmazása,
  • Témakör 3: nyelvi készségfejlesztés (24 óra): 4 altéma (bemutatkozás, munka, napi tevékenység, étkezés szállás)
  • Témakör 4: Munkavállalói szókincs (20 óra): korábban az iskolákban bevezetett szakmai idegen nyelvhez hasonló, szakmai ismeretanyag segítségével egyszerű, de szakmai mondatok alkotása.

A „Foglalkoztatás II.” tantárgy (16 órában) amelynek célja: tanuló felkészítése álláskeresési technikákkal, munkavállaláshoz szükséges alapismeretek átadása, 4 fő témakör (4-4-4-4 órában)

  • Témakör 1. munkajogi alapismeretek (4 óra): munkavállalói jogok és kötelességek, munkajogi alapfogalmak (pl: munkaviszony, megbízás, vállalkozás, közalkalmazott, stb.) munkaviszony szüneteltetése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, szabadságolások, stb., távmunka, bedolgozás, munkaerő-kölcsönzés, stb., vállalkozási formák
  • Témakör 2. munkaviszony létesítése (4 óra): munkavállaláshoz szükséges dokumentumok, minimálbér, érdekképviselet, a munkaszerződés formai és tartalmi kritériumai, adózási feltételek, járulékok
  • Témakör 3. álláskeresés (4 óra): önismeret (mobil, flexibilis, „röghöz kötött, stb.), digitális lehetőségek, külföldi munkaközvetítők
  • Témakör 4: munkanélküliség (4 óra): jogok, kötelezettségek, költségtérítések, juttatások, közfoglalkoztatás, átképzési lehetőségek

További lehetséges témakörök: munkahelyi egészség és biztonság, munkavédelmi és egészségvédelmi anyag, munkavédelmi törvény, munkavégzés személyi feltételei, biztonságos munkaeszközök, munkavédelmi jog alapismeretek, osztályfőnöki, osztályközösség-építő foglalkozások.

Fontos, hogy az egyes tananyag részeket mindenképpen fel kell tölteni olyan tartalommal is, ami a tantárgyat oktató munkáját segíti. Az is szükséges, hogy a csoportfoglalkozásokhoz egy gyűjtemény, ajánlás kerüljön szerkesztésre, kiadásra. Ebbe a gyűjteménybe különböző típusú tréningfeladatokat, gyakorlatokat, teszteket kellene összegyűjteni, ezzel is segítve a munkát. Egyéb, alternatív tematikákat tartalmaz az az előadásanyag, amelyet mellékeltünk weboldalunkon.
A pedagógusi előadást követően Keresztszeghy Fruzsina, projektszakértő „A munkáért!” projekt munkavállalói ismeretek oktatásának állapotfelmérésével kapcsolatos kutatás eredményeit.

Kifejtette, hogy a kutatás célja kettős volt. Egyrészt el kellett végezni a munkavállalói ismeretek szakképzésben és a felnőttképzésben történő oktatásának állapotfelmérését. Másrészt pedig erre támaszkodva került megalapozásra a tananyag- és módszertan- és képzésfejlesztés. Az érdeklődők továbbá tájékoztatást kaphattak a hazai és nemzetközi előzményekről, fókuszcsoportos interjúk és kérdőíves lekérdezés eredményeiről és az ezekből levonható következtetésekről. A kutatás első, körvonalazódó konklúziói szerint a tartalmi ismeretek tantárgyként kerüljenek be az iskolákba, mind alapfokon, mind pedig középfokon. Célszerűbbnek látszik egy olyan program kidolgozása, amelyben a „döntési pontok” időszakában vehetnének részt a tanulók, a hangsúlyt a különféle kompetenciák (attitűdök stb.) fejlesztésére kellene helyezni számos gyakorlati tudnivalóval kiegészítve.


Letölthető állományok:

A_munkaert_tanari_eloadas.pdf (15811 kb)
Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.204.52.4 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »