Budapest: 13.66°
HUF/EUR: 339.70
szechenyi
Projektek » Szociális dialógus bővítése » Részletek

Ágazatok itthon és Európában


2013. november 15-16-án Hajdúszoboszlón került sor a Norvég projekt újabb ágazati tanfolyamára. Az eseményt Gál Rezső, az EVDSZ elnöke nyitotta meg, aki a projekt kertében lezajlott norvégiai ágazati konferenciáról beszélt, és arról, hogy a norvég tapasztalatok hogyan használhatók fel az elektromosenergia-ipari ágazati szövetségben, és általában az energetikai ágazatokban.

Ezt követően Neumann László az Európai kollektív szerződések tükrében a magyar kollektív szerződéseket elemezte. Megállapításai között szerepelt, hogy Magyarországon a decentralizált rendszer (vállalati túlsúly) a jellemző, gyenge szakszervezeti erő és gyenge a munkáltatói érdekeltség. Tartalmunkat tekintve sem erősek a megállapodások. A munkavállalói érdekek sérülhetnek, mivel a munkajog eltérést enged a „jóléti elvtől”. Ezt erősítik a Munka törvénykönyve új rendelkezései.

Az előadó rámutatott, kb. 30 ágazatban létezik európai szintű ágazati kollektív alku, és szerződések köttetnek újabban a közszférában is. Van példa olyan szerződésre, amely átnyúlik az ágazati-statisztikai kategóriákon, ilyenek például a munkaerő-kölcsönzésről szóló megállapodások. Az európai megállapodások résztvevői az európai szociális partnerek, de a tagországokból delegált tagok is tárgyalnak. A szociális partnerek közös ajánlásokat, állásfoglalásokat hoznak nyilvánosságra, amelyek befolyásolják az európai politikát, a tagállami törvényhozást és a nemzeti tárgyalásokat is. Szociális partnerek szerepe az EU jogalkotására szorítkozik európai szinten, a klasszikus béralku tagállami hatáskör. Például ajánlásokat fogadnak el a válság leküzdésére.

A magyar ágazati dialógusra rátérve az előadó értékelése szerint pozitív elem volt, hogy az ágazati Párbeszéd Bizottságokban (ÁPB) megvalósultak a képzési programok, mélyültek a nemzetközi kapcsolatok, szakpolitikai konzultáció folyt és gyakorlatilag tripartit működés valósult meg (sok esetben a kormány is részt vett a tárgyalásokon). További pozitív eleme volt az ÁPB-k-nek, hogy forrást biztosított a szociális partnereknek. Negatívumként jelezte, hogy kollektív szerződés csak ott született, ahol már korábban is volt, több kezdeményezés nem valósult meg (magánbiztosítók kollektív szerződése és kiterjesztése. Mindez alacsony reprezentativitással és sok esetben a munkáltatók visszalépésével valósult meg. Kérdésesnek nevezte, hogy az ÁPB-k helyettesíthetik-e az ágazati kollektív szerződéseket.

Az előadó végül az új Mt. Hiányosságait elemezte. Problémaként merül fel, hogy a Mt. a kollektív szerződések kiterjesztését nem szabályozza, az erre vonatkozó rendelkezések az ÁPBT törvényben találhatóak. Az ágazati szerződéskötés és kiterjesztés jogi problémái jelentősek, lévén, hogy eltérő a szabályozás az új Mt.-ben és az ÁPB tv.-ben. Pozitív példáként hozta fel a meglévő villamosenergia-ipari kiterjesztett KSZ-t. Itt az ágazati és helyi kollektív alku párhuzamosan folyik, érezhető haszna, hogy kevesebb téma vár helyi tárgyalásra. Hozzátette, új ágazati kihívásként jelentkezik, hogy az állami és magánszektor vegyesen fordul elő egy-egy szektorban, és a szabályozás is eltér. Probléma, hogy a törvény hatására a magán- munkáltatók hajlamosak lennének lefelé nivellálni az ágazati KSZ-ben.

Az új ágazati piacszabályozás (vasúti- és postai liberalizáció, dohányforgalmazás) is problémákat vet fel. A postai kiterjesztett ágazati KSZ a Magyar Posta monopóliumát is védi, a vasúti ágazati KSZ régóta hiányzik, hiszen a vegyes tulajdonosi struktúra miatt aktuális, hogy egységes szabályok legyenek a munkaidőre, pihenőidőre és a bérezésre.

Délután Bali Gábor szakértő adott áttekintést a Magyarország számára fontos energiaforrásról, a földgázról, amely Magyarország energiafelhasználásban 41 százalékot képvisel. Beszélt arról, hogy 1970-ben szakértők úgy gondolták, hogy a földgázkészletek 2000-re elfogynak, ehhez képest úgy tűnik, egyre többet lehet kitermelni. Az Európai Unió évente 500 millió m3 földgázt igényel, ehhez képest 8-10 milliárd m3 lehet az éves magyar fogyasztás.

Hoszasan ecsetelte a magyar földgáz kereskedelem egyetemes szolgáltatóinak feladatait, a földgázkereskedelem modelljeit. Ez utóbbitpiaci, kijelölt, vagy domináns nagykereskedelmi modellre osztotta fel. Elmondta, Magyarországon két cég aki szállítja a gázt, a Földgázszállító Zrt. és Földgáztranzit zrt (MVM csoport tagja), a földgáztárolók kihasználtsága a korábbiaktól eltérően 45 százalékos. Ezt vette meg az állam, így a Magyar Földgáztároló Zrt kezében az 5 nagy tároló, 80 millió m3 kapacitással.

Az Európai Unió szabályozást fogadott el, amely szerint 2004-től meg kell történnie a piacnyitásnak, 2007-től szabadpiaci kereskedő választást kell lehetővé tenni a szolgáltatóknak, 2010-től csak az 20 m3 fogyasztási helyek alattiaknak maradhatnak az egyetemes szolgáltatóknál, és 2015-re megszűnik minden szabályozás, csak a szabad a piac törvényei uralkodnak. Úgy, ahogy Amerikában az energia tőzsdei termék, és a tőzsde árazza be, és nem például az árfelügyelet.

Elmondta, ma Magyarországon a jelenlegi tarifarendszer és a jelenlegi piac működése nem kompatibilis, majd beszélt a kereskedőváltással kapcsolatos problémákról. Az előadása után a munkáltatókkal panelbeszélgetés zajlott a kormányzati politika munkaügyi kapcsolatokra való hatásáról.

Másnap Dr. Kiss Mihály adott elő munkajogi kérdésekről. Hibának nevezte, hogy a konföderációkról és az ágazati szakszervezetekről egy szó sincs a Munka törvénykönyvében. Arra is csak következtetni lehet, hogy szövetségeket lehet létrehozni, és azokhoz csatlakozni. További probléma, hogy a több munkáltatóra kiterjedő KSZ kötési jog csak szövegértelmezés útján, közvetetten következtethető ki.

Felhívta rá figyelmet, hogy a gazdaság kifehérítésének komoly eszköze lehetne az ágazati kollektív szerződések rendszere. Ezzel a szektoron belüli esélyegyenlőséget lehetne megteremteni. Az ágazati kollektív szerződés betartására valószínűleg nagyobb lenne a hajlandóság, mint a kívülről meghatározott törvények betartására.

Elmondta, korábban a szakszervezeteknek „népképviseleti hatalmi státusza” volt. Az egyesületi törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletekről elmondta, további feladatot jelentenek, például elő van írva, hogy a szakszervezetek nevében szerepelnie kell a „szakszervezetek” szónak. Ezt az Alapszabályban pótolni kell, és a bíróságra be kell adni a módosítást. A szakszervezetek csak speciális szabályok szerint képviselheti k a dolgozókat, de adhatnak munkaszerződés-mintákat a munkavállalóknak. Joghátrányok megállapítására kereteket ad a törvény, de nem szakszervezetek számára. Továbbá az előadó részletezte az  üzemi tanács, munkavédelmi felügyelőbizottság szerepét és jogi lehetőségeit. A tanfolyam kérdésekkel és vitával zárult.

Kozák László 


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.171.146.16 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »