Budapest: -3°
HUF/EUR: 330.57
szechenyi
Hírek » Érdekegyeztetés » VKF » Részletek

Gaskó arculcsapásnak tartja az ajánlatot


Továbbra sincs egyetértés a jövő évi minimálbérről és a garantált szakmunkás-minimálbérről – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs ­Fóruma (VKF) pénteki ülésén. A munkáltatói oldal három százalékot javasol, ami azonban messze van az érdekképviseletek – a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok – elképzeléseitől. A kormány egyelőre nem mondott semmilyen számot, de talán a következő fordulóra – tehát a jövő hétre – előáll valamilyen javaslattal - írja a Népszabadság.

A munkáltatók által felvetett három százalék bizonyosan elfogadhatatlan – jelentette ki kérdésünkre a tárgyalásokat követően Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) elnöke. Az érdekképviselet bruttó 114 és fél ezer forintos minimálbért, illetve 133 ezer forintos bérminimumot javasolt, míg a munkaadók 108 és 125 ezret ajánlottak a jelenlegi 105 és 122 ezerrel szemben. A MASZ jövőre – majd a következő két esztendőre – kilencszázalékos emelést akar, a különbség tehát 2016-ra vonatkozóan hat százalék.

A Munkástanácsok a 2016-os évet foglalkoztatási és inflációs oldalról egyaránt kedvező időszaknak tartja arra, hogy érdemi elmozdulás történjék a bérfelzárkóztatás érdekében, azaz a legalacsonyabb keresetek kerüljenek közelebb a létminimumhoz, amiben a munkavállalókat képviselő három konföderáció között különben egyetértés van. Ehhez a bruttó minimálbérek kilenc-, illetve a szakmunkás-bérminimum 13 százalékos növelésére lenne szükség jövőre.

A minimálbérből élők arculcsapásának minősítette a három százalékot Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke. Az elnök lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy számukra is a hároméves bérfelzárkóztatási program a cél. Addig tehát a minimálbért nagyjából 25 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy az elérje a létminimumot. Gaskó meglebegtette, hogy ha nincs elmozdulás, tiltakozó akciók várhatók.

Három éve kezdeményezte a LIGA Szakszervezetek, hogy a szociális partnerek kössenek olyan középtávú megállapodást, amelynek eredményeként a mindenkori minimálbér érje el a létminimumot – emlékeztet Gaskó István, a konföderáció elnöke. Elfogadhatatlan ugyanis – hangsúlyozta –, hogy sok százezer ember annyi pénzért dolgozik napi nyolc órát, amennyi a megélhetéshez is kevés. Úgy gondolja, ideje, hogy ez megváltozzék.

A LIGA konkrét számokról az eddigi egyeztetéseken nem beszélt, mert Gaskó szerint az elvekről kellene elsőként megegyezni. Tehát arról, hogy a tárgyalófelek – a kormány, a vállalkozói és a munkavállalói oldal – egyetértenek-e abban, hogy a minimálbért legalább középtávon, tehát három éven belül kössék a létminimumhoz, s állapodjanak meg valamilyen ütemtervben. Szerinte azonban a munkaadói érdekképviseletek akadályozzák, hogy elvszerű megállapodást kössenek.

A LIGA elnöke azonban úgy látja, a vállalkozók kapzsisága a gazdaság működőképességét veszélyezteti. A mesterségesen alacsonyan tartott bérek miatt ugyanis egyes ágazatokban súlyos munkaerőhiány alakult ki, és a nyári idegenforgalmi szezonban már a Balatonon sem volt elég ember a vendéglátásban – hozta fel példaként a LIGA-elnök. 
Szerinte ezt hosszú távon nem lehet elviselni, és beteges gondolkodásra vall – jelentette ki –, ha a munkaadók a profit érdekében minden más szempontot háttérbe szorítanak. Úgy gondolja, hogy ehhez jó ideje a kormány is asszisztál, miközben senkinek nem lehet az az érdeke, hogy a dolgozók a jobb élet reményében tömegesen kivándoroljanak.
Gaskó maga tapasztalta, hogy egy nemzetközi benzinkúthálózat alkalmazottja az osztrák határ közelében átenged valamennyit a borravalóból a munkáltatójának, hogy az kifizesse a járulékokat. Néhány kilométerrel nyugatabbra viszont ugyanez a cég akár 1500 eurót is ad az alkalmazottjának, és persze semmit nem követel tőle vissza. Az elnök szerint ez így nem mehet tovább.

A munkaadói oldal képviseletében Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum háromszázalékos emelése – a személyi jövedelemadó jövőre tervezett egyszázalékos csökkenésével együtt – a keresetek nettó értékének 4,4 százalékos növekedését jelentené, ez pedig a makrogazdasági adatok fényében kedvező változás. Az érdekképviseletek álláspontja viszont az, hogy miután a minimálbér vásárlóértéken 2010 óta talán ezer – nominálisan pedig alig több mint nyolcezer – forinttal nőtt, ideje a dolgozók reálpozícióját érdemben javítani.

Végül ennél ajánlhat többet a kormány. Kordás szerint reális esély van arra, hogy segítséget nyújt a bérfelzárkóztatási ­programhoz. Ehhez arra lenne szükség, hogy a minimálbért terhelő adókat és járulékokat csökkentsék. Kérdéses, hogy a kormány hajlandó-e belemenni az adócsökkentésbe, hiszen ehhez a jövő évi költségvetés számait át kellene írni. Mivel a közszférában van legalább 180 ezer minimálbéres, ha az ő fizetésüket jelentős mértékben emelni kell, annak költségvetési vonzata lenne. A következő – vélhetőleg utolsó – tárgyalási fordulóra jövő csütörtökön kerül sor. Ha nem lesz megegyezés, a kormány dönt majd.

Hivatkozás: http://nol.hu/belfold/gasko-arculcsapasanak-tartja-az-ajanlatot-1577415

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.163.19.57 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »