Budapest: 27.24°
HUF/EUR: 335.78
szechenyi
Projektek » Európai Üzemi Tanácsok » Részlet

1100 Európai Üzemi Tanács


A 2014. szeptember 22-23-án, Budapesten megtartott Európai Üzemi Tanácsok tanfolyamot Árkovics István, a LIGA Szakszervezetek gazdasági alelnöke, és Kelemen Melinda a LIGA Szakszervezetek EÜT projektvezetője nyitotta meg.

Első előadóként Bruno Demaitre az ETUI szakértője beszélt az európai Üzemi Tanácsokról. Az intézmény történeti kialakulásával kezdte, illetőleg azzal az igénnyel, amely a nyolcvanas években felmerült, először francia nagyvállalatoknál, ugyanakkor csak a kilencvenes években lett adott a jogi lehetőség létrehozni. Az Európai Üzemi Tanácsok száma ekkor dinamikusan nőtt, de a 2002-es év után megtört. A korábbi üzemi tanácsok részvevői köre az Európai bővítés nyomán kibővült, 2009/38-as direktíva „recast” directíva új lendületet adott a működésüknek.

Európában jelenleg 1100 üzemi tanács létezik, de összességében 3000 vállalatnál lehetne tanácsokat létrehozni Európában. A legnagyobb számban a hagyományos ipari vállalatoknál jellemzőek (ez az EÜT-k fele) de második legtöbb EÜT a szolgáltatóiparban jött létre. Egy átlagos tanácsban sok ország vesz részt. Az EÜT-k több mint felében 10 országnál több a résztvevő. Munkájukat három dokumentumcsoport határozza meg, a direktívák, a nemzeti törvényhozásba áttett szabályozás, és a vállalati szerződések. Ezt követően Demaitre a direktíva előírásait taglalta.

A következő előadó, dr. Gyulavári Tamás a magyar szabályozást mutatta be. Véleménye szerint az Európai Üzemi Tanács nem vált a magyar munkajog részévé. A magyar szabályozás gyakorlatilag az irányelv fordítása. (2003.évi 21. törvény, illetve a módosítása, a 2011.évi 105. tv.)

Az előadó több kérdést vetett fel, például, hogy EÜT megalakítása esetén mikor kell a nemzeti szabályokat alkalmazni; és mikor kell a központi irányítás szerinti törvényi szabályokat alkalmazni? Fontos szabály, hogy vagy akkor, ha a felek erről megállapodnak, vagy akkor, ha a kezdeményezés nyomán sem kezdődnek meg 6 hónapig a tárgyalások. A kezdeményezés után 3 éven belül nem jutnak a felek megállapodásra. De vajon el lehet-e negatív irányban térni a törvénytől? Az Mt. azt mondja, hogy nem önmagában kell értékelni a megállapodásokat, hanem a hasonló körre vonatkozó rendelkezéseket össze kell vonni! Tehát a magyar gondolkodás szerint nem lehetetlen, bár ez ellentmondhat a direktíva létrehozásának alapelveivel.

Kérdésként felmerült, hogy a központi vezetés és az ún. „irányított vezetés” között mi a különbség, hogy melyik ország jogrendjét kell az EÜT működése szerint alkalmazni, milyenek a magyar törvényben a jelölési szabályok, a munkavállalói létszám kiszámítására vonatkozó szabályok. Az előadó hangsúlyozta, egyszerre kell tájékoztatni a különböző szinteket. (Nemzeti és EU szint) „Jelentős hatású” kérdéseket lehet tárgyalni, de egyébként két országot érintő kérdések azok, amelyek az EÜT-re tartoznak. A magyar szabályozás szerint elnök, elnökhelyettes, ügyvezető bizottságból áll a testület, ám az EÜT jogi személyiségével kapcsolatban kérdés merült fel.

Andrzej Matla elmondta, az lengyel szakszervezeteknek, ha üzemi tanácsoktól félnek, a lengyel jogszabályok kimondják, nem választásokkal, kijelöléssel kapják megbízatásukat a képviselők. A kezdeményezés nyomán Különleges Tárgyaló Testületet kell létrehozni.

Ezt követően Jurgita Ziukiene a litván szociális dialógusról adott elő. A jogi alapokról szólva elmondta, hogy azokat az európai direktíva biztosítja Litvániában is. Az ágazati dialógus 3 szintes az országban, országos szinten 3 fő szakszervezet van jelen, 2 munkáltatói szövetség, akik a Litván Háromoldalú Tanácsban találkoznak. 10 százalék a szakszervezeti szervezettség. 16 nemzetközi cég van Litvániában amelyben lehetne EÜT, és a jogi szabályozás is adott, azonban nincsenek EÜT-ok Litvániában. Az előadó önkritikusan szólt arról is, hogy az érdektelenség miatt keveset tesznek a Litvánok, hogy a munkahelyeiket ezáltal is biztosítsák.

A nap kiscsoportos munkával zárult. A műhelymunka kérdése az volt, milyen problémákkal szembesülnek a szakszervezetek helyi szinten, és ezek közül melyeket lehet helyi szinten, melyeket lehet európai szinten rendezni.

Másnap Bakos Ernő a Mol Ny. Európai Üzemi Tanácsának elnöke adott elő. Vázolta a Mol Rt. fejlődésének történetét, és ehhez kapcsolódóan a 2004. júniusi dátumot, mint Magyarország első Európai Üzemi tanácsának megalakulásának napját emelte ki. Elmondta, az EÜT gazdag nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, a Mol Bányász az IndustriAll Europe és az IndustriAll Global tagja, az Olajipari Szakszervezet pedig a LIGA Szakszervezeteken keresztül ETUC tag.

A Mol EÜT ülésen 8 országból 19 tag vesz rész, valamint meghívottak, a horvátországi és szerb tagok. A vállalt úgynevezett Új Európa programokat alkot, amelyek megszabják a vállalat középtávú stratégiai tervét. A tervezet foglalkozik a Bér és jövedelempolitikával, és a Foglalkoztatáspolitikával, Képzéssel és Egészségfejlesztéssel is, valamint a munkakörökhöz megszabja az adott tevékenységeket. Az EÜT-nek állandó honlapja van, és a tagoknak közvetlen internetes kapcsolatot biztosít a vállalat. Az előadó úgy értékelte, hogy sok a 4 szakszervezet a Mol Nyrt.-n belül, de kifejezte meggyőződését, miszerint az EÜT-nek egyetlen fegyvere van, a diplomácia, a meggyőzés erejével tud hatni a vezetésre.

Mózes Tibor a MÁV Cargo Európai Üzemi Tanácsának tagja minőségében tartott előadást. A MÁV Cargo Európai Üzemi Tanácsa az osztrák törvények alapján, az osztrák szakszervezetek segítségével 2011-ben alakult meg, jelenleg Ausztria, Magyarország, Csehország küld képviselőeket az EÜT-be, amely 12 tagú. A működés során gyorsan világossá vált, hogy az EÜT nem tölti be azt a szerepet, hogy a problémákra gyorsan tudjon reagálni, ezért az EÜT alatt szekciókat hoztak létre, teherszállítás-, személyszállítás-, trakció-, műhely szekció jött létre, (trakció=vontatás). A Tanácson keresztül tudtak a képviselők érvényt szerezni például az osztrák dömping-törtvénynek, amely előírja, hogy a mozdonyvezetők ugyanolyan juttatásokban részesüljenek, mintha a munkavállalók Ausztriában lennének foglalkoztatva.

További konkrét példa az a tervezet volt, amikor a vállalat közös kocsiparkba szándékozta összefogni a tehervagonokat, aminek kapcsán az EÜT fórumon a munkavállalói képviselők sztrájkkal fenyegették meg a munkáltatót, tekintve, hogy egy-egy szállítási szezonban hiány keletkezett volna a szállítóeszközökben. Továbbá az EÜT révén a munkavállalóknak sikerült elkerülniük, hogy a profitot hozó utakat kiszervezze az új tulajdonos. Ezen példák nyomán az előadó sikeresnek mondta az EÜT tevékenységét, olyan fórumnak állítva be azt, ahol érdekvédelmi munkát is lehet végezni.

A csoportbeszámolók következtek. A munkacsoportok beszámolói sorában elhangzott, van, ahol az Európai Üzemi tanács megalakítása azért hiúsult meg, mert a jogi értelmezés szerint a szakszervezet nem munkavállalói, hanem munkahelyi érdekképviselet, ezért a szakszervezeti tisztségviselők nem munkavállalói képviselők, Így a szakszervezet önmagában nem tudja az EÜT megalakítási eljárást megkezdeni. Sajnos a munkavállalók nem merték ebben az esetben aláírásukkal kezdeményezni a folyamatot. Másik esetben az Európai Üzemi Tanács létrejött, de a központi üzemi tanács nem, mert a képviselők a vállalatcsoport két gyárában nem tudott megegyezni. Összességében az a benyomás alakult ki a résztvevőkben, hogy Magyarországon a jogok betartatásával nagyon nagy baj van, ezért néha az Európai Üzemi Tanácsok abban tudnak segíteni, hogy azokat a jogokat tartassák be, amelyeket a munkáltatónak kellene magától biztosítani. Továbbá az információk áramlásának biztosításában van nagy szerepe, mert a tulajdonosi körhöz ritkán jutnak el azok az információk, amelyek a helyi szinten keletkeztek.

Miért jó a vállalatnak, ha EÜT alakul? Bruno Demaitre elmondta, ez a munkáltatók érdeke is, és ez hasznos befektetés számukra. Fontos, hogy a vezetők a vállalat azon részeiről is visszajelzést kapjanak, akikkel nem találkoznak. Ez alternatív perspektívákat is adhat számukra, amikor stratégiai terveket terveznek, konkrét találkozók után, a felsővezetők hálásak, hogy olyan szempontokat is hallhattak, amelyekre nem gondoltak. Valójában mi történik a helyszíneken. Például ha cégek összeolvadnak, akkor az egész folyamatot végig lehet kísérni. Az előadó ezt követően áttekintést adott arról, hogy milyen praktikus trükkökkel lehet segíteni az Európai Üzemi Tanácsok megalakítását és működtetését.

Kozák László

Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.206.15.215 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »