Széchenyi Terv

A viták célirányosabbak lettek - Interjú Bárány Balázzsal, a VDSzSz érdekvédelmi alelnökével, a MÁV Zrt. kollektív szerződéséről


Előző interjúnkban a MÁV Zrt. kollektív szerződéséről a munkaadói oldalt kérdeztük. A kollektív szerződések úgy nevezett kötelmi jogi része a szakszervezet és a munkáltató kapcsolatrendszerét rendezi. Ezzel kapcsolatban Bárány Balázst, a VDSzSz érdekvédelmi alelnökét kérdeztük:

1. Hozott-e változást a KSZ-ben a munkáltató és szakszervezet között a korábbi helyzethez képest ebben a viszonylatban?


Lényegi változást én nem tapasztaltam, sőt – ami talán betudható a MÀV menedzsmentjének, mind politikai támogatottságukat, mind személyes habitusukat tekintve – egy sor olyan dologban meg tudtunk egyezni ami korábban nehezebben ment. A viták célirányosabbak lettek, a menedzsment nem próbál kihátrálni a teljesítés alól, felvállalják a javító elemek beépülését a kollektív szerződésbe és egyéb megállapodásokba is.
Konkrét példaként a munkaközi szünet esetét hoznám fel: A köztulajdonban lévő cégeknél a munkaközi szünet nem lehet része a munkaidőnek, kivéve ha részben készenléti jellegű a munkakör (Pl. egy 12 órás szolgálatnál 45 perccel lehetett rövidíteni a munkahelyen töltött időt, amely mondanom sem kell, növeli a szabadidőt és a létszámra is kedvező hatással bír). A munkaadó hajlandó volt bizonyos munkaköröket részben készenlétinek nyilvánítani. A másik példa a munkakörök egészségügyi felülvizsgálatát érinti. A napi munkaidő ugyanis csak abban az esetben lehet rövidebb napi 8 óránál amennyiben az egészségkárosító lenne. A munkáltató kérésünkre felkérte az általunk javasolt munkakörök felülvizsgálatára a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kht-t, valamint arra, hogy állapítsa meg, vannak-e más olyan munkakörök ahol csökkentett munkaidőt lehetne alkalmazni.
Amit viszont sérelmezek az az, hogy a munkabérek az évek hosszú során a csökkentett munkaidőre kerültek megállapításra. A törvényalkotó nem rendelkezett arról, hogy a munkaidő emelésével a béreket is arányosan emeljék.

2. Csökkent-e a védett szakszervezeti tisztségviselők a száma?


Igen, jelentős mértékben csökkent. (500 munkavállaló esetén 2 fő, 1000 munkavállaló estén 3 fő + a szakszervezeti vezető lehet, maximum 24 fő élvezhet védettséget.) A védett tisztségviselőket be kell jelenteni a munkaadó felé, a védettség a bejelentéstől kezdve él) a védelem formája változatlan maradt. A védettséget nem lehet átruházni, ha egy bejelentett tisztségviselő lemond, akkor lehet csak egy másikat bejelenteni. A védettség nem abszolút, az azonnali hatályú felmondást nem érinti és nem érintette. A munkáltató adott esetben megtalálja a módját, ha egy szakszervezet nem elég erős, hogy megszabaduljon a számára nem kívánatos szakszervezeti funkcionáriustól.

3. A szakszervezet működését tekintve érte-e anyagi hátrány az érdekképviseletet az Mt. módosítása miatt a KSZ-ben? (Munkaidő-kedvezmény megváltása pl.)


Igen, jelentős hátrány érte. Bár egy kicsit úgy van mint a mesében..”hoztam is ajándékot meg nem is.” Igaz, hogy a nem köztulajdonban lévő cégeknél a törvény a szakszervezeti tisztségviselők után járó munkaidő kedvezményt korlátozza, viszont eddig is és továbbra is a Munka törvénykönyve a szakszervezet számára erre vonatkozólag kedvező megállapodást biztosít. Pl. a Rail Cargo Hungaria Zrt. esetében a szakszervezeti támogatás feltételei talán még javultak is.
A köztulajdonban lévő cégek esetében az eltérés nem megengedett, tehát a tagok után járó igénybe vehető munkaidő csökkent és a fel nem használt munkaidő kedvezmény pénzbeni megváltására nincs lehetőség. Arra sincs mód, hogy a korábban a szakszervezeti tagok számára tartott oktatás céljára elkülönített munkaidő kedvezményt igénybe lehessen venni. És általános előírás, hogy a köztulajdonban lévő munkáltató a szakszervezetet a törvényben rögzítetten kívül egyéb formában nem támogathatja.

Szükségszerű megjegyezni, hogy az Mt. első változatai még ennél is drasztikusabb módon tettek kísérletet a szakszervezeti tevékenység ellehetetlenítésére, amely ha megvalósul, álláspontom szerint célját rövid időn belül el is érte volna. Számomra mindenképpen lehangolóan hatott, hogy a Munka törvénykönyve az amúgy is rendkívül kiszolgáltatott munkavállalók sokaságánál az érdekek érvényesítésének a lehetőségét is nagymértékben korlátozta. S a törvényt akárhogy csűrik-csavarják, az álláspontomat ebben a vonatkozásban nem tudják megváltoztatni. Sőt az eltelt idő tapasztalataimat ebbéli álláspontomat csak megerősítik. A munkavállalói jogok érvényesülése vonatkozásában belátható időn belül drasztikus javulást – a magyar társadalom jelenlegi állapotában vajmi kevés esélyt látok.

4. Összességében elégedett-e az elért megállapodással? Történt-e előrelépés vagy visszalépés az előző kollektív szerződéshez képest?


A MÀV ZRT. jelenlegi kollektív szerződése szerintem vállalható, különösen ha egyéb cégek kollektív szerződéseit figyelembe vesszük, ha egyáltalán létezik kollektív szerződés a cégeknél...
A kollektív szerződésben több helyen érvényesíteni tudtuk a jogalkotók által deklarált elvet, azaz az Mt. azon koncepciós változását, hogy tágabb teret adjon a KSZ-be fogalmazott alkuknak. (Leszámítva a köztulajdonú cégekre vonatkozó korlátozásokat). Így létrejöttek olyan elemek ahol kényszerű visszalépés történt, de több tekintetben előrelépésről is beszélhetünk.
Nem sikerült azt belefoglalni amit a törvény ( új Mt ) nem enged. A törvény megváltoztatására a jelenlegi politika kevés biztatást nyújt, hiszen a sztrájktörvény megváltoztatásával a közszolgáltatást nyújtó cégeknél a sztrájkot nevetség tárgyává tette. Èpp ezért a munkavállalót érintő pozitív változásokat inkább lobbizás útján, személyes kapcsolatok erősítésével és a szakszervezeti létszám jelentős emelkedésével tudjuk elérni, ami nem egyszerű hiszen Magyarországon a szakszervezetbe való belépés sokakban félelemérzetet kelt – álláspontom szerint oktalanul – tartanak a munkaadó bosszújától. Sajnos, van azonban olyanról is tudomásom, hogy nem egy cégnél a dolgozó belépéskor nyilatkozatban vállalja, hogy egy szakszervezetbe se lép be. Ez egyébként nemcsak a cégeket minősíti, hanem a felügyeleti szerveket is, akik a cég által az alaptörvényben rögzített jogokkal való élés tiltását nemhogy tűri, de még csak nem is szankcionálja ezt a korlátozást.


Letölthető állományok:

MAV-Zrt_KSZ_egyseges_szerkezetben_20140114.pdf (853 kb)

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás