Széchenyi Terv

5+1 dolog amit nem tudtál a szakszervezetekről


Sok lúd disznót győz – tartja a mondás, ami a munka világában is igaz lehet. Akik összeállnak, és együtt néznek szembe egy problémával, sikeresebben oldhatják meg azt – legyen szó esetünkben kirúgásról vagy béremelésről.

Mindenkinek alkotmányos alapjoga, hogy ne négyszemközt kelljen tárgyalnia a főnökkel. Ha a munkavállalók legalább tizen összeállnak, szakszervezetet alapíthatnak, és annak képviselőjét küldhetik be a főnökhöz, hogy mindenki számára előnyösen módosítsák a feltételeket.

Persze van, hogy a főnök hamar leszámol az ilyen kezdeményezésekkel. Erre valók a szakszervezeti szövetségek, amelyek professzionális segítséget nyújtanak tagjaiknak. A tapasztalt munkajogásszal megerősített szakszervezeti tárgyalócsoport fair alkura kényszeríti a munkaadót.

A jól felkészült szakszervezeti csapat csak addig feszíti a húrt, amíg még az a cégnek is jó, hiszen a cél nem az, hogy a céget zsebben elhordják fizetésként, hanem az, hogy a profit minél nagyobb legyen, de azt arányosan is osszák el.

Ha a munkaadó, és a munkavállalók legalább 10%-át képviselő szakszervezet tárgyalnak, akár a szabadság mértéke vagy a túlórák száma is eltérhet a törvényben leírtaktól. Mindez azonban csak akkor lehet így, ha erről kollektív szerződésben egyeznek meg.

Magyarországon jelenleg több mint 2000 kollektív szerződés van érvényben. Bankok, autógyárak, színházak, és IT cégek is kötöttek már kollektív szerződést.

Az Európai Unió legfelsőbb döntéshozó szervei is rendszeresen konzultálnak a munkaadókkal és szakszervezetekkel. Az EU 1,6 milliárd forinttal támogatja a LIGA Szakszervezetek, a VOSZ, és az MGYOSZ projektjét, amelynek célja az új Mt. vizsgálata, oktatása, és megismertetése a munkavállalókkal és a munkaadókkal is, továbbá a kollektív szerződések számának növelése.

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás