Széchenyi Terv

Szakmai Egyeztető Rendezvény Csepelen


A LIGA Szakszervezetek „A munkáért!” TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 projektje VI. szakképzési pillérének keretében utolsó Szakmai Egyeztető Rendezvényét november 26-án tartotta a csepeli Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban.

A projekt célja – többek között – a munkavállalói ismeretek szakképzésben történő oktatásának előkészítése, mely lehetővé teszi, hogy a szakmát tanuló fiatalok felkészült ismeretekkel léphessenek be a munkaerőpiacra.
A program első részében Dr. Soós Ilona „A munkáért!” projekt szakmai vezetője és Váczi Dorottya „A munkáért!” projekt szakképzési pillérvezetője mutatták be a projekt célkitűzéseit, feladatait és vállalásait, valamint Szaniszló Anita Közép-magyarországi érdekvédelmi képviselő tájékoztatta az érdeklődőket a LIGA Szakszervetek tevékenységéről és céljairól.

Ezt követően Mayer Andrea a Klebelsberg Intézményfenntartó szakképzési elnök-helyettese tartott előadást a fiatalok helyzetéről a szakképzésben.
Mint elmondta, a közeljövőben a szakképzők és a szakközépiskolák a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartása alá kerülnek, hogy működtetésük szabadabb és rugalmasabb legyen, a változtatás célja, hogy kielégíthetőek legyenek a valós helyi- és megyei szintű munkaerő-piaci igények. Fontos feladat a szakképzés és munkaerő-piaci elvárások összehangolása és az, hogy az érettségiző fiatalok egyben OKJ végzettséget is szerezzenek. Az élet egyre inkább azt igazolja, hogy a gyerekeknek már az első szintvizsgát követően külső gyakorlati helyekre kell kikerülniük, problémát jelent azonban, hogy a cégek egy része nem kíván tanulókat foglalkoztatni. Ennek oka egyrészt a rossz tapasztalat másrészt, hogy a cégek nem ismerik a tanulói szerződések előnyeit.
A minisztérium célja, hogy növelje a külső képzőhelyek számát bevonva ebbe a körbe kkv-kat is.
Jelentős probléma, hogy az általános iskolából kikerülő gyerekek egy részének hiányosak az alapvető ismereteik. A probléma enyhítését célozza a HÍD program korszerűsítése, így gyakorlati foglalkozások keretében történik a hiányzó ismeretek átadása, ezzel kiküszöbölhetőek az esetleg előforduló magatartási problémák is.

Mudri Krisztina, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tanácsadója beszélt a kamarák szerepvállalásáról a szakképzésben. 2013 szeptemberében új időszámítás kezdődött a magyar szakképzésben. A duális szakképzési rendszer 2012. szeptember 1-től került bevezetésre, de 2013. szeptembertől vált teljessé a 8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzéssel (4-ről 3 évre csökkent a képzési idő). A képzés a 9. évfolyamon már vállalati tanműhelyben (14 éves kortól) zajlik.
Új OKJ, kerettantervi rendszer és a HÍD programok rendszere jelent meg a szakmunkásképzésben, 39 ágazati szakközépiskola jött létre, technikusképzés, gyakorlatorientált FSZ képzés került bevezetésre, tehát összességében a kamarák felelőssége, szerepvállalása növekedett.
A változtatások következtében a gyakorlati órák száma növekedett, bevezetésre került a duális képzés, tehát lehetővé vált egy életszerűbb rendszer működtetése, kialakul az üzemi képzőhely és az iskola szoros együttműködése, amellett, hogy a képzés meghatározó szerepe érvényesül (1 év tanműhely, 2 év gazdálkodónál töltött gyakorlat). Stratégiai célként fogalmazódik meg a szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése.

Dr. Birher Nándor, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács alelnöke, c. egyetemi tanár előadásában ismertette a munkavállalói ismeretek oktatásának állapotfelmérésével kapcsolatos eredményeket.
A kutatási célok közé tartozott a munkavállalói ismeretek szakképzésben- és a felnőttképzésben történő oktatása helyzetének felmérése. Az állapot- és igényfelmérés célja a munkavállalói ismeretekre vonatkozó tananyag-és módszertanfejlesztés továbbá a csatlakozó képzésfejlesztés megalapozása.

A fókuszcsoportos beszélgetés során szerzett tapasztalatok szerint minden érintett részére történt valamilyen formában ismeretátadás: pályatanácsadás, önéletrajz írás, üzemlátogatás, szakmai gyakorlat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a munkavállalói szerepre történő felkészítés elengedhetetlen része kell hogy legyen az iskolai programoknak.

A fókuszcsoportos kutatás tartalmi elemei: önismeret, kompetencia-felmérés, célja a pontos pályaválasztás.
Életre szóló praktikus ismeretek megszerzése: mindennapi ismeretek, a „jó munkaerő jegyei”. Álláskeresés, interjú, önéletrajz: közvetlen ismeretek szerzése, tantárgyakhoz köthető ismeretek: nyelvtanulás, kommunikáció, pénzügyek, csapatmunka és együttműködés.

A fókuszcsoportos kutatás során a következő javaslatok fogalmazódtak meg: a munkavállalói ismeretek rendszerben való elhelyezésének fontossága, önálló tantárgyként nem javasolt. A „döntési pontok” időszakában program jelleggel, több tárgyba beágyazva, külső szakemberek pedagógusok bevonásával, pedagógusok együttműködésével, illetve fontos a kompetenciafejlesztés.

Javasolt tartalmi elemek/munkavállalói ismeretek: önismeret, személyiségfejlesztés, családi élet, pályaismeret, pályaorientáció, munkaerő-piaci ismeretek, munkavállalással kapcsolatos ismeretek, gazdasági ismeretek, környezet- és egészségkultúra, életminőség, a munkahely megismerése, vállalkozási formák, a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatás fontossága, fogyasztóvédelem.

Gulyás József , a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógusa a munkavállalói ismeretek tananyag kidolgozásával kapcsolatos észrevételei szerint a jelenleg rendelkezésre álló óraszámok nem elégségesek a tananyag átadására, elkerülhetetlen, hogy az óraszám növekedjék a jövőben (óratervi bővítés). Olyan központi segédanyagok elkészítése szükséges, melyek a gyakorlatban használhatóak és amelyek megfelelnek az egyes tanulói csoportok igényeinek és befogadó képességének. Fontos, hogy a tananyag keretében rugalmasan alakítható modulok kerüljenek kialakításra annak érdekében, hogy legyen bennük szabadabb mozgástér a tanulói képességekhez igazodóan. A frontális képzés helyett, vagy mellett olyan szituációs gyakorlatokat kell beépíteni a tananyagba, amelyek ténylegesen használható ismereteket közvetítenek a tanulók felé. Végül módszertani továbbképzés szükséges a pedagógusok részére. Ebben meghatározó szerepet kell biztosítani a tanulói személyiség megközelítésének. A cél az, hogy a tanárok és diákok kölcsönösen megértsék egymást.

Ehhez azonban szükséges az is, hogy munkavállalói ismeretek tárgyat tanító pedagógusok elkötelezettek legyenek a feladat, illetve a téma iránt, és a képzés során a tanulókat partnernek tekintsék.

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás