Széchenyi Terv

Szakmai Egyeztető Rendezvény Székesfehérváron


A LIGA Szakszervezetek TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 „A munkáért!” című projektje VI. szakképzési pillérének keretében október 8-án került sor a Szakmai Egyeztető rendezvényre a székesfehérvári Árpád Szakképző Iskola és Kollégiumban.

A projekt egyik kiemelt célja a munkavállalói ismeretek szakképzésben történő oktatásának előkészítése, mely lehetővé teszi a szakmát tanuló fiatalok számára, hogy kellő ismeretekkel rendelkezve léphessenek be a munkaerőpiacra.
A program első részében Váczi Dorottya „A munkáért!” projekt szakképzési pillérvezetője mutatta be a projekt célkitűzésit, feladatait és vállalásait.

Tóthné dr. Szeiler Judit, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának szakmai igazgatóhelyettese előadásában a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzéssel kapcsolatos feladatai közül kiemelte a kapcsolattartást a kis- és középvállalkozásokkal, a szakképző intézményekkel. Feladataik közé tartozik még a vállalkozások munkaerő-igényének és az iskolák képzési lehetőségeinek összehangolása, a szakmai szintvizsgák bonyolítása, a tanulószerződések gondozása, a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, nyilvántartása a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen történő részvétel szervezése, a pályaválasztással kapcsolatos információk nyújtása, illetve a mesterképzés.

A kiemelt szakképzési tevékenységek közül megemlítette a szakmai bemutatókat, az üzemlátogatásokat, az osztályfőnöki órákat, a pályaválasztási klubot, a képzési tanácsadás szervezését és a tanulófoglalkoztatás népszerűsítését. Az előadó beszélt az ún. hiányszakmákról, ezek a következők: ács, hegesztő, kőműves és hidegburkoló, gépi forgácsoló, központi fűtés- és gázhálózat rendszer szerelő, szerszámkészítő, villanyszerelő, szociális gondozó és ápoló, húsipari termékgyártó, ipari gépész (géplakatos).

A 2009-2012 közötti szakiskolai kutatási program több mint 10 ezer fős adatbázisából tudható, hogy a tanulók többsége az internetről, illetve családtagjaitól szerzi be a szükséges információkat. Ugyanakkor elmondható az is, hogy a tanulók többségének családjában illetve az osztályfőnöki órákon már szóba került a pályaválasztás. A felmérés eredménye szerint a szülők többsége azt szeretné, hogy gyermeke olyan szakmát szerezzen, mellyel szívesen foglalkozik, illetve mellyel megfelelő jövedelem érhető el. A szülők iskolai végzettsége gyakran meghatározza a fiatalok által megszerezhető iskolai végzettség szintjét, a szülők a szakmaszerzést és a diplomaszerzést egymást kizáró továbbtanulási utaknak gondolják.
A gazdálkodó szervezeteket illetően elmondható, hogy az elmúlt egy évben a szakmunkás végzettségű pályakezdőket alkalmazó szervezetek aránya 32 % volt. A munkáltatók leginkább a pályakezdők technikai, feladatspecifikus képességeivel voltak elégedettek. Ezzel szemben a megkérdezett munkáltatók a pályakezdőknél a pontosság, az általános tudás, a készségek, a motiváció, és a kezdeményezőkészség hiányát jelölték meg problémaként.
Az elképzeléseknek megfelelő szakmát tanultak 48%-a, míg a nem megfelelő szakmát választóknak csak 33%-a dolgozott a kérdezés időpontjában, a gyakorlati képzést külső cégnél elvégzők – a cégekkel tanulószerződést kötők – is könnyebben tudtak elhelyezkedni. A férfiaknak és a gépészeti szakmát tanultaknak is nagyobb esélyük van a 9 hónapon belüli elhelyezkedésre.

A következő előadó, Takács Andrea, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képzési tanácsadója volt. Előadásában elmondta, a megyei foglalkoztatási szint emelkedő tendenciát mutat, a 2014. első két negyedévi mutatók kedvezőbben alakultak a megelőző évi adatoknál, a foglalkoztatás szintje elérte az 56 százalékot. A gazdaságilag aktív népesség egyre kisebb hányada nyilvántartott álláskereső, a nyilvántartott álláskeresőkön belül a pályakezdők száma - májust kivéve - fokozatosan csökkent, míg arányuk az előző évinél alacsonyabb szintű.
A TÁMOP 1.1.2. projekt keretében 6 hátrányos helyzetű célcsoport elérése történt meg, így az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőké, a pályakezdőké és a 25 év alatti álláskeresőké, az 50 év felettieké, a gyesről, gyedről visszatérőké, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultaké, illetve a tartós munkanélküliségtől veszélyeztetetteké.
A 2014. júniusában meghirdetett diákmunka programba a minimálisan elvárt 313 fővel szemben 847 diák került bevonásra. A célcsoportot a leghátrányosabb helyzetű (alacsony iskolai végzettségű, tartós álláskereső) fiatalok alkotják. A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében a foglalkoztatás esetén igénybe vehető adókedvezmények a 25 év alatti, az 55 év feletti, szakképzetlen és tartósan álláskereső, kisgyermekes munkavállalókra vonatkoznak.

Huszár László, az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium pedagógusa előadásában hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a hazai munkaerő-piaci igények valamint a kormányzati célok indokolttá teszik a munkavállalói ismeretekkel kapcsolatos tananyagfejlesztést. Jelenleg sem a közoktatásban sem pedig a felsőoktatásban nincs átfogó, egységes eszköz a munkavállalói ismeretek oktatására. Hiányoznak a témával kapcsolatos egységes szerkezetű, az egyes iskolatípusoknak megfelelő tankönyvek és az ezeken alapuló képzések. További jelentős probléma a tanulói kompetenciák hiánya, legyen szó a kommunikációról, nyelvismeretről vagy akár az alapvető műveltségről. Továbbá fontos bővíteni a leendő tananyagot a technikai kompetenciákkal, így a munka-, baleset-, tűz-, környezetvédelmi, vállalkozói és gazdasági ismeretekkel, továbbá a marketinggel.

Czudar Dániel projektszakértő bemutatta a munkavállalói ismeretek oktatásának állapotfelmérésével kapcsolatos eredményeket.
A kutatási célok közé tartozott a munkavállalói ismeretek szakképzésben- és felnőttképzésben történő oktatásának helyzetfelmérése, ezt követte a munkavállalói ismeretekre vonatkozó tananyag- és módszertanfejlesztés igényfelméréssel történő megalapozása, a csatlakozó képzésfejlesztés.

A kutatási kérdések közül az egyik legfontosabb, hogy szükség van-e a köznevelési rendszer intézményeiben arra, hogy a tanulókat a munkavállalói létre elő-, és felkészítő tantárgy/modul oktatása bevezetésre kerüljön? Amennyiben igen, akkor ez milyen keretek között jelenhet meg? Melyek legyenek egy ilyen jellegű program tartalmi elemei? Kik lehetnének azok a személyek, akik az oktatásban szerepet vállalhatnak?

A javasolt tartalmi elemek közé tartoznak a munkavállalói ismeretek, így az önismeret, a személyiségfejlesztés, a családi élet, a pályaismeret, a pályaorientáció, a munkaerő-piaci ismeretek, a munkavállalással kapcsolatos ismeretek, a gazdasági ismeretek, a környezet- és egészségkultúra, az életminőség, a munkahely megismerése, a vállalkozási formák bemutatása, a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatás, továbbá a fogyasztóvédelem.

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás