Széchenyi Terv

Szakmai Egyeztető Rendezvény Kecskeméten


A LIGA Szakszervezetek a TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 „A munkáért!” projektje VI. szakképzési pillérének keretében október 1-én került sor a projekt Szakmai Egyeztető rendezvényére a Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolában Kecskeméten.

A projekt célja – többek között – a munkavállalói ismeretek szakképzésben történő oktatásának előkészítése, mely lehetővé teszi, hogy a szakmát tanuló fiatalok felkészülten léphessenek be a munkaerőpiacra.
A program első részében Váczi Dorottya „A munkáért!” projekt szakképzési pillérvezetője mutatta be a projekt célkitűzéseit, feladatait és vállalásait, majd Zsura Brigitta Dél-Alföldi regionális referens és dr. Paróczi Tamás Bács-Kiskun megyei érdekvédelmi képviselő tájékoztatta az érdeklődőket a LIGA Szakszervetek tevékenységéről és céljairól, és nem utolsó sorban annak elérhetőségeiről.

Gibárszki Sándorné, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tanácsadója bemutatta a kamara szakképzéssel kapcsolatos feladatait, így a tanulószerződéses rendszer működtetését, a tanácsadást, a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését és akkreditálását, a szakmai gyakorlati szintvizsgák szervezését, az OKJ-s szakmai vizsgákra kamarai tag- és elnök delegálását (a kamarához tartozó 124 OKJ-s szakma esetén), a mesterképzések szervezését, a mestervizsgáztatást. Ismertette a kapcsolattartás módját és együttműködés rendszerét a szakképzés helyi szereplőivel, a felnőttképzést, a felnőttképzési szolgáltatásokat, a tanácsadást, a pályázatírást, a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és az OSZT területi szervezését, a gyakorlati oktatók és oktatásvezetők klubjának (GYOK) működtetését és a pályaválasztási rendezvények szervezését.

Musa Imre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatója előadásában a pályakezdők helyzetét mutatta be a Dél-Alföldi régióban. A kiemelt uniós célok közül megemlítette, hogy a 20-64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie, az EU célkitűzése szerint a GDP 3%-át kutatás-fejlesztésre kell fordítani. Beszélt az éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzések teljesítéséről, az iskolából kimaradók arányának 10%-os csökkentéséről, kiemelte, hogy fontos célként jelenik meg, hogy a fiatal generáció 40 százaléka diplomát szerezzen, továbbá, hogy 20 millió fővel csökkenjen a szegénység kockázatának kitett uniós polgárok száma. Előadásában elhangzott: ma Magyarország közel 10 milliós lélekszámából mintegy 6,6 millió fő alkotja a foglalkoztatottak, az inaktívak és munkanélküliek csoportját. A kormányzat célja, hogy növelje a foglalkoztatottság arányát. Ezt egyrészt a közmunka programmal és különféle atipikus foglalkoztatási formák támogatásával kívánják elérni, másrészt a munkaerőt és hozzáadott értékként a nyelvtudást, IT ismereteket igénylő iparágak erősítésével. Az inaktívak csoportjának létszáma megközelíti az 1,9 millió főt.
Az inaktív csoportok létszáma csökkentésének lehetséges módjai: a nyugdíjkorhatár emelése, valamint a különféle szociális ellátásban részesülők körének szűkítése. Fontos célként jelenik meg, ezen csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra,át- vagy továbbképzés segítségével. Örvendetes tendencia, hogy 2014-ben a 15–24 éves korosztály körében 3,9 %-al nőtt a foglalkoztatási ráta. Ez pozitív iránynak tekinthető az Európai Unió 2014-2020 ciklusra vonatkozó stratégiájának teljesítésével kapcsolatban. Szintén uniós célkitűzés, hogy az egyes országok felnőtt korosztályának legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy egy érettségizett és egy érettségivel nem rendelkező szakmunkás között meglehetősen nagy különbségek mutatkoznak az alapvető ismeretek és az általános műveltség tekintetében. Egy széles látókörű, alapvető-, vagy akár magasabb szintű műveltséggel rendelkező munkavállaló ezekkel nem rendelkező társaihoz képest előnybe kerül a munkaerőpiacon (a munkahelyen történő alkalmazkodó képességet, kommunikációt vagy akár a munkához való hozzáállást nézve is).
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának az észlelt kapcsolati jellemzőket vizsgáló kutatása szerint a megkérdezettek többsége 13 jellemzőből a partner iránti elkötelezettséget, illetve a partnerekkel való elégedettséget tartotta a legfontosabbnak.

A különféle képzéseken résztvevőknek megfelelő kompetenciákkal és készségekkel kell rendelkezniük. Fontos, hogy ezekből mit hozunk otthonról, a családból. A gyerekek megfelelő szocializációját 3 éves korig kell(ene) a szülőknek kialakítaniuk, ám sok esetben azok a szülők, akik több műszakos munkarendben dolgoznak, ezt a fajta fejlesztést nem tudják megfelelően elvégezni. Ennek hiányában a gyerekeknek, illetve a fiataloknak a későbbiekben beilleszkedési problémáik lesznek, sokszor deviáns magatartás jellemzi őket. Ezeket azonban lehet és kell is orvosolni.
Egy másik fontos problémaként vázolta a kompetenciákkal kapcsolatban, hogy a fiatalok egy része nem csak funkcionálisan nem alkalmas bizonyos kompetenciák alkalmazására, hanem alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. Az előadó által végzett felmérés keretében 330 munkavállalónak adtak instrukciókat arra, hogy egy dokumentum végén írják le olvashatóan a nevüket és ezt követően írják alá a dokumentumot. A 330 főből 270-en nem tudták abszolválni a feladatot. Nagyon súlyos problémát jelent, hogy a mai fiatalok nagyon keveset olvasnak, ezért absztrahációs képességeik nem elég fejlettek, ebből kifolyólag nehezen megy számukra a strukturált gondolkodás, ami a megfelelő kommunikáció alapját jelenti. A család szerepét illetően kiemelte az előadó, hogy annak rendkívül fontos szerepe van a fegyelmezettség, a strukturált gondolkodás, az önfegyelem, vagyis a megfelelő szocializáció kialakulásában. Az előzőek hiánya megnehezíti a munkaerőpiacra történő sikeres belépést. A kompetenciákat illetően fontos tudni, hogy azok egy része tanulható, egy másik részük viszont nem. A nem tanítható kompetenciákra fel kell készülni, gyakorolni kell azokat.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által készített felmérés adatai alapján a fiatalok jó része önbizalomhiánnyal küzd, félnek kommunikálni, ennek oka jórészt a megfelelő minták hiányában keresendő. Ezeknek a kompetenciáknak a hiánya frusztrációhoz vezethet hosszú távon. Szükséges az önismeret és az egészséges önbizalom megléte is.
A fiatalok felkészítésének meghatározó része a pályaorientáció (információ, orientáció, támogatás), miután sok esetben a szülők sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a munka világát illetően. Kapcsolatteremtő és kapcsolatépítő emberekre van szükség a munkaerőpiacon, a fiatalokat meg kell tanítani az álláskeresési technikákra. További fontos probléma, hogy a hazai közoktatásból hiányzik a tudatos pénzügyi szemlélet fejlesztése, oktatása. Vagyis a munka-erőpiaci ismeretek oktatását ki kell egészíteni a pénzügyi ismeretekkel is. Mit hiányolnak a munkáltatók a fiatalokból? A megfelelő kommunikációs képességeket, a fejlett problémamegoldó képességet, a kreativitást és az önállóságot. A munkáltatói oldalt illetően az előadó hangsúlyozta, hogy ha egy vállalat jól működik, akkor pontosan tudja, hogy egy adott álláshelyre kit keres, milyen képességekkel és attitűdökkel. Fontos felismerni a cégeknek, illetve azok vezetőinek, hogy ha egy munkavállaló nem jól teljesít, akkor nem az azonnali elbocsátás a jó megoldás, hanem a helyzet elemzésére van szükség, amennyiben nem jó személy került alkalmazásra, akkor első körben érdemes az illető munkavállalót átképezni, fejleszteni, hogy más területen alkalmazható legyen.

Ács Imre, a Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógusa fontosnak és hasznosnak tartotta az előzetes kutatást és állapotfelmérést, melyek alátámasztják, hogy a munka-erőpiaci verseny minden szempontból képzett munkaerőt igényel. Tapasztalatai egybevágnak a kutatás eredményeivel, nevezetesen azzal, hogy a mai fiatalok ismeretei és kompetenciái hiányosak a munka világát illetően. Az intézmény pedagógusai igyekeznek ezeket a hiányosságokat pótolni.

Elmondta, az iskolájukban a végzett diákok 70 – 75 %-a a statisztikai adatok szerinti átlaghoz képest rövidebb időn belül el tud helyezkedni. Ennek oka, hogy júniusban végeznek, amikor a turisztikai szezon kezdődik, a próbaidő letelte után a vállalkozók jellemzően határozott idejű munkaszerződéseket kötnek szeptembertől október végéig. A vendéglátóiparra jellemzően sokszor feketén vagy szabálytalanul foglalkoztatják a fiatalokat, a hiányos ismeretek miatt a pályakezdőket sokszor kihasználják a munkáltatók.

Hirsch Péter, projektszakértő ismertette a munkavállalói ismeretek oktatásának állapotfelmérésével kapcsolatos eredményeket. A kutatás célja egyrészt a munkavállalói ismeretek szakképzésben és a felnőttképzésben történő oktatási helyzetének felmérése, másrészt pedig az állapot- és igényfelméréssel megalapozni a munkavállalói ismeretekre vonatkozó tananyag- és módszertanfejlesztést, a csatlakozó képzésfejlesztést. A kutatás fázisai: a hazai-, és nemzetközi előzmények feltárása, fókuszcsoportos beszélgetések megszervezése, kérdőíves adatfelvétel. Következtetésként elhangzott: fontos, hogy a tartalmi ismeretek tantárgyként kerüljenek be a tematikába, mind alapfokon, mind pedig középfokon. Célszerű lenne egy olyan program kidolgozása, melyben a „döntési pontok” időszakában vehetnének részt a tanulók, a hangsúlyt a különféle kompetenciák (attitűdök) fejlesztésére kell helyezni számos gyakorlati tudnivalókkal kiegészítve. Egyfajta megoldás lehet, hogy tantárgyakba beágyazva jelenjenek meg a munkavállalói ismeretekkel kapcsolatos tartalmak.

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás