Széchenyi Terv

Kedvezőtlen törvényi helyzetben nem lehet munkavállaló- és szakszervezetbarát lépéseket tenni


A LIGA Szakszervezetek 2015. június 4-én Pécsen, a Hotel Makárban tartotta az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos konferenciasorozatának utolsó állomását. A nagyszámú hallgatóságot elsősorban a munkavállalói oldal érdekképviseleti szerveinek regionális képviselői és tisztségviselői alkották, a felkért eladók pedig a hatásvizsgálatból készült tanulmány két szociológus szerzője, illetve „ellenpólus”-ként a Pécsi Tudományegyetem Állami- és Jogtudományi karának tanárai voltak.

A konferenciát Kelemen Melinda, a “Munkáért!” uniós program pillérvezetője nyitotta meg. A szakember röviden ismertette a projekt szakmai tevékenységét és támogatási forrásait, valamint a kutatási pillér célját és részterületeit.

A nyitóeladást Dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető docense tartotta. A jogász professzor elmondta, hogy ugyan visszás helyzetben van, mivel az új Mt. létrehozásában is személyes szerepet vállalt, de véleménye szerint korrekt, elfogulatlan, objektív és tárgyilagos megfogalmazás jellemzi a hatástanulmányt. A szakember kiemelte, hogy e tárgyban az elmúlt 20 évben a mostanihoz hasonló volumenű és minőségű elemzés nem született. Az előadó az új Mt.-t górcső alá véve a szakszervezeti munka hatékonyságával, a kollektív jogok létével kapcsolatos hiányosságokra mutatott rá.

Az előadás kapcsán a résztvevők közül többen vitatták a szakszervezeti működés biztosításához szükséges jelenlegi törvényi háttér korrektségét. Elhangzott, hogy ellenséges törvényi helyzetben nem lehet munkavállaló- és szakszervezetbarát lépéseket tenni.

dr. Bankó Zoltán docens szintén a  Pécsi Tudományegyetemről az atipikus munkavégzésről és az új Mt. ezzel kapcsolatos főbb változásairól beszélt: „A részmunkaidős foglalkoztatás aránya nagyon alacsony a magyar munkaerőpiacon, általában a női munkavállalókat érinti. Hazánkban az atipikus foglalkoztatás körében a munkaerő-kölcsönzés korábban és jelenleg is egyik ilyen jellemző munkavégzési forma, bár a részmunkaidő, határozott munkaidő, munkaerő-kölcsönzés és egyéb speciális munkajogviszonyok is léteznek, ezekre is lehetőséget ad és szabályozza azokat az új Mt.” A szakértő alapkérdésként vette fel a szociális védelem, a foglalkoztatás-politikai célkitűzések és a nemzeti jogok eltérő megközelítéseit.

Ezután Dr. Feleky Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének tanszékvezető docense visszautalt az első előadó, Berke Gyula által nyitva hagyott kérdésekre. A szakember szerint a jogalkotásnak társadalmi egyetértésben kellene történnie. Az új Mt. azonban az akkor hatalmon lévők érdekeit szolgálta és az ő értékrendjüket tükrözi: lényegében a gazdasági társaságok rugalmasságának fenntartására való törekvés hatott az új jogszabályok létrehozására. Megítélése szerint a szociális és a gazdasági racionalitás olyan viszonyban van egymással, mint a mérleghinta két vége. 2012-ben a magyar kormány megváltoztatta a korábbi viszonyokat, munkavállalók számára kedvezőtlen módon szabályozta a munka világát. A munka világa még asszimetrikusabb lett, az erősebb fél elfordult a kétoldalú kommunikációtól.

A tanulmány szerzője elmondta, hogy a „Munkáért!” projekt 2000 fős munkavállalói reprezentatív felmérésének keretében a megkérdezettek a konkrét jogszabályok pontos ismerete nélkül nyilatkoztak a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetről, vagyis a kutatás során a válaszadók szubjektív érzékeléseit gyűjtötték össze. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a több mint 4000 fős on-line mintában sokkal több volt az elégedetlen válaszadó, mint a reprezentatív felmérésben.

Lőrinczi János tudományos munkatárs, szintén a Szegedi Egyetemről a munkaadói adatfelvétel elemzésének eredményeit ismertette. Elmondása szerint a kutatás összegzése alapján nem történt lényeges változás a munkaadók szemében a vezetés helyzete, a pihenőidők kiadása, a munkarend és a munkavállalói felelősségre vonás területén, valamint a munkaviszony létesítése és annak megszüntetése tekintetében sem, sőt még az atipikus foglalkoztatási módok sem lendültek meg látványosan az új Mt. bevezetése óta.

Gyakorlatilag egy, a hallgatóságból érkező megjegyzés kapcsán fogalmazódott meg, hogy az Mt. változtatás sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatóknak nem tett igazán jót, nem segítette elő a munka világának a működését.

Dr. Ferge Zsigmond jogtanácsos zárta a szakmai eseményt, aki a munkaügyi ellenőrzések gyakorlatáról beszélt. A szakértő kihangsúlyozta, hogy az új szabályozás fontos kérdésekben munkaügyi szempontból új értelmezési lehetőségeket, fogalmakat adott mind a munkaadók, mind a munkavállalók részére. Az előadó kitért az irányítási és a munkavégzési jogra, a munkaviszony jelentőségére – a munkaügyi hatóság a munkaviszonyt tudja csak ellenőrizni – és a munkaidő-nyilvántartásra is.

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás