Széchenyi Terv

Interjú Suhajda Attilával, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnökével, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagjával az új Munka törvénykönyvének hatásairól a munkaadók szemszögéből


Október 15-én, kedden megrendezésre került a TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 "A munkáért!" projekten belül, az új Munka törvénykönyvének országos hatásvizsgálatára irányuló kutatási pillér első szakmai fóruma.
Ennek kapcsán interjúkat készítettünk az előadókkal, melyeknek célja az új Munka Törvénykönyvével (továbbiakban új Mt.) kapcsolatos véleményük, tapasztalataik megismerése. Jelenlegi interjú- alanyunk Suhajda Attila a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja, aki a munkaadók szemszögéből világított rá az új Mt. problémaköreire.

Összefoglalná röviden mint munkaadó, milyen pozitív, illetve negatív tapasztalatai vannak az új Munka törvénykönyvének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?


Ahogy már az előadásomban is utaltam rá, még nincsenek olyan mérhető tapasztalatok, amikből általánosítani lehetne. Vannak egyéni vállalati tapasztalatok, vannak benyomások, de korai lenne tényeket mondani. Nagyon sok a felmerülő kérdés, a problémás pont, ezek a bírói joggyakorlat alapján fognak tisztázódni. Vannak a törvényben olyan pontok, amiket még finom hangolni kell, ezek feltehetően változni fognak. Egyébként pedig nagy vívmánynak tartjuk azt, hogy az új Mt. lehetőséget teremt arra, hogy a felek egymás közötti megállapodása jogi keretek között valósuljon meg. Úgy gondoljuk, azzal, hogy a rugalmas foglalkoztatási formákat bevezette, a magyar gazdaság jövője szempontjából egy fontos jogi keretet teremtett meg és az biztos, hogy amikor majd beindul a gazdaság és a beruházások, akkor ennek kiemelkedő szerepe lesz.


Egyéni vállalati tapasztalatok már láthatóak. Mondana egy példát, hogy mit takar ez?


A szolgáltató szektorral van szorosabb kapcsolatom, itt azt tudom elmondani, hogy az üzleti szolgáltató szektor - a legfrissebb felmérés alapján - körülbelül 16-17%-kal fog növekedni Magyarországon. Ez hozzávetőlegesen 5000 új munkahelyet teremthet 2 éven belül. Az új Mt.-nek nagy szerepe lesz ebben a fejlődésben. Ezen vállalatok egy része 7/24 órában dolgozik, más részük pedig a külföldi partnereikhez igazodva, olyan időbeosztásban, ami eltér az itthoni gyakorlattól. Az ő számukra nagyon fontos volt, hogy a munkaidő keretet rugalmasabban tudják beosztani és ezeket a rugalmas foglalkoztatási formákat széles körben már használják is. Készítettünk egy felmérést 24 vállalatnál, ők körülbelül 14.000 embert foglalkoztatnak, közülük 57%-ánál van jelen az otthoni munkavégzés. Már léteznek eszközök és bevezetett technológiák arra, hogy otthonról is lehessen dolgozni. Emellett a megkérdezett vállalatok 60% -ánál van rugalmas foglalkoztatás.
A munkaadók nézőpontjáról beszéltünk eddig. Érdekelne a véleménye, Ön szerint a munkavállalókat milyen szinten érinti előnyösen vagy hátrányosan az új Mt. bevezetése?


Szent meggyőződésem, hogy a magyar gazdaság csak akkor lesz versenyképes, hogyha az egyének szintjén versenyképes munkavállalóink lesznek. Ez nem azt jelenti, hogy a dolgozó csak szakember, hanem azt, hogy mikor belép egy munkahely falai közé, akkor felelős munkavállalóként tisztában van azzal, hogy az ő teljesítménye, az ő magatartása milyen módon járul hozzá munkáltatójának sikeréhez. Eddig ezt a fajta együttműködést, ezt a tudatosságot nem láttam. Tudomásul kell venni, hogy verseny van a vállalatok között és verseny van az egyének szintjén. Ha ebbe a versenybe nem száll bele a munkáltatóját támogatva egy munkavállaló, akkor a munkáltatója nem lesz versenyképes és elveszti a piacát és elveszti az ügyfeleit. Én úgy érzem, hogy a szigorítások, amik a szakszervezetek által éles kritikát kapnak, talán pont arrafelé mennek el, hogy tudatosuljon a munkavállalóban ez a fajta attitűd.


A kutatásunk célja, hogy megnézzük egyes régiókon belül, különböző gazdasági szereplőknél - szakszervezetek, munkaadók, jogászok, bírók - milyen tapasztalatok vannak az új Mt.-vel kapcsolatban. Ezt szeretnénk összegyűjteni egy kutatási anyagba, valamint egy tanulmányt és egy javaslattervet összeállítani. Véleménye szerint lesz-e egy ilyen országos szintű kutatási anyagnak hathatós eredménye?


Én nagyon bízom abba, hogy lesz eredménye. Fontosnak tartom, hogy vizsgálja meg ez a kutatás azt is, hogy az új Mt. jelenlegi formájában hogyan segíti a gazdaság fejlődését, versenyképesség javulását és a munkahelyt teremtést és mutasson rá arra, hogyan tudjuk ezt - munkaadók és munkavállalók - közösen és eredményesen alkalmazni. Még egy jelentős dolog van ezzel kapcsolatban, meg kell találni azokat a piaci szereplőket akiknél ténylegesen jelen vannak a foglalkoztatottak. Ezek a kis- és középvállalkozások. Magyarországon a munkavállalók 60-70%-a olyan cégeknél dolgozik, ahol nincs személyzeti osztály vagy HR-es. A munkaadó jó esetben a könyvelőjére hallgat vagy arra sem. Tehát nagyon fontos azt megnézni először, hogy hol vannak a munkavállalók, a munkahelyteremtői kapacitás és arra fókuszálni. Tudom, hogy nagyon nehéz eljutni ezekre a helyekre, a magunk részéről igyekszünk ebben az ügyben mindent megtenni és segíteni, hogy egy eredményes kutatás valósuljon meg.

Köszönjük szépen az interjút!

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás