Széchenyi Terv

„A gazdasági kiszolgáltatottság mellé bejön a jogi kiszolgáltatottság”


A LIGA Szakszervezetek TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 uniós projekt keretében 2015. május 4-én Szegeden megrendezett konferenciát Kelemen Melinda pillérvezető nyitotta meg. A bevezetőben elhangzott, hogy az adatfelvételt a Medián Közvélemény- és Piackutató intézet kérdezőbiztosai, az elemzéseket pedig a Szegedi Tudományegyetem munkatársai – 3 jogász és 2 szociológus – végezték.

A kutatás klasszikus hatásvizsgálat, vagyis azt elemezte, hogy az érintettek mit tapasztaltak. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a munkaadói és munkavállalói oldal véleménye közt párhuzamot vonva, hasonló a kép. A hatástanulmány mindenki számára elérhető, ingyenes kiadványként 2015 nyarán jelenik meg.

A 2012. július 1-jén lépett hatályba új Mt. jelentős változásokat hozott a munka világa szereplőinek viszonyába. Dr. Lőrinczi János, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa ezzel kapcsolatban a munkavállalói és a munkaadói adatfelvétel eredményeit mutatta be. „Az új Mt. nemzeti jogalkotói termék, bizonyos értelemben azonban van nemzetközi összefüggése is, az Európai Unióban ugyanis törekvés van arra, hogy a gazdasági növekedés és teljesítés szempontjából változás következzen be. Ezzel az a cél, hogy a tagországokat ösztönözzék a vállalatok alkalmazkodóképességének növelésére, valamint arra, hogy rugalmasan éljenek a piaci lehetőségekkel. Magyarország deklarált célja ezzel összefüggésben az, hogy bővüljön a foglalkoztatás, valamint sikeresebbek és eredményesebbek legyenek a vállalatok.” – hangsúlyozta a szakértő.

Dr. Dabis Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem címzetes főiskolai docense ”A bírósági gyakorlatok elemzése az új Mt. tükrében” című előadásából az derült ki, hogy az elmaradt munkabérek kifizetésével kapcsolatos perek a leggyakoribbak. „A gazdasági kiszolgáltatottság mellé bejön a jogi kiszolgáltatottság, a munkavállaló felkészületlen, nem ismeri a jogait, nincs jogi képviselője, így sok esetben saját magát képviseli a per során.” – állapította meg a jogásznő.

Rossu Balázs, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje „Az új Mt. hatásvizsgálata a kollektív szerződések elemzésén és értékelésén keresztül” című előadásában kiemelte, hogy egyelőre nem észlelhető komoly változás, kivárási tendencia látszik kibontakozni, sok esetben a régi Mt.-t hivatkozzák a felek. Az előadás során felmerült a kérdés, hogy vajon a munkavállalói kapcsolatok felválthatják-e a munkaügyi kapcsolatokat, a kollektív érdekvédelmi eszközöket? „A cél, hogy legyen tényleges alkupozíció a felek között, mindenki tudjon ajánlani valamit a másiknak.” – vetette fel az előadó.

Az új Mt. munkaszerződésre gyakorolt hatását Dr. Rúzs Molnár Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense ismertette. 150 munkaszerződés szolgált a vizsgálat alapjául, ezeket földrajzi és munkáltatók méretének megoszlása szerint, valamint a munkáltatók tevékenységi köre alapján is vizsgálták. Az előadás főbb témakörei a munkavégzés helye, az atipikus foglalkoztatás megjelenése és a kártérítési felelősség általános alakzata volt. Ezeket vizsgálta az előadó a törvényváltozás, hatás és javaslat viszonylatában.

Kelemen Melinda a konferencia lezárásaként megköszönte a hallgatóság részvételét. A következő regionális konferenciára 2015. május 11-én, Székesfehérváron kerül sor.

Galéria

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás