Széchenyi Terv

Miként látják helyzetüket a munkavállalók és munkáltatók


2015. május 11-én került sor a Közép-Dunántúlon a LIGA Szakszervezetek második, az új Mt. hatástanulmányának eredményeiről szóló regionális szakmai konferenciája. „A Munkáért!” elnevezésű projekt keretében rendezett eseménynek a Székesfehérvári Magyar Király Hotel adott otthont.

A TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 uniós projekt kutatási pillér vezetője, Kelemen Melinda köszöntötte a résztvevőket és röviden ismertetette a programot, majd az országos hatásvizsgálatából általánosan levonható következtetéseket. 

Ezt követően Dr. Kéri Ádám, jogi szakértő az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatos megállapításait fogalmazta meg, példákkal, statisztikai adatokkal támasztva alá azokat. Előadása második felében a szakember a magyarországi helyzetet a külföldön megvalósuló munkajogi törvényekkel hasonlította össze.

A konferencia következő részében Szegedi Tudományegyetem képviseletében Rossu Balázs egyetemi tanársegéd, és Dr. Rúzs Molnár Krisztina egyetemi docens a munkavállalói és a munkaadói adatfelvétel eredményeit ismertették. Részletesen kifejtették, hogy milyen eredmények születtek, külön kitérve arra, hogy a statisztikai adatok a gyakorlatban tapasztalt problémáktól sok helyen eltérnek, és megpróbálták ezen eltérés lehetséges indokait megfejteni.

Dr. Rúzs Molnár Krisztina az előadása elején kiemelte a kutatás szubjektív elemét, vagyis azt, hogy a vizsgálat tulajdonképpen azt dolgozza fel, hogy a munkavállalók, munkáltatók hogyan látják a helyzetüket. További eltérés adódott az online és a személyes kérdőívek eredményei között, így az előadó ennek okát is taglalta. 

Rossu Balázs egyetemi tanársegéd a szakszervezeti tagság kérdésével foglalkozott a munkaviszonyok körében. Álláspontja szerint egy bizonyos távolságtartás, konfliktus-kerülés és bizalmatlanság jellemző a munkavállalók részéről. Továbbá kevés az aktív tag a szakszervezeteken belül is, és minél fiatalabb korosztályt vizsgálunk, annál alacsonyabb ez a mutató. A szakember hangsúlyozta, hogy sok kérdésben a tájékozatlanság is látszik.

Majd Dr. Rúzs Molnár Krisztina az új Mt. munkaszerződésre gyakorolt hatását ismertette. Elmondta, hogy bár a szociológiai kutatás reprezentatív, azonban a munkaszerződések és kollektív szerződések vizsgálata nem, ugyanis nem elegendő mennyiségű, számú a szerződés. Így tehát tendenciaként kell kezelni az információkat, de messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőlük.

Ezt követően mutatta be Rossu Balázs a kollektív szerződések elemzésén és értékelésén keresztül az új Mt. hatásvizsgálatát. Korábbi szakmai fórumok anyagát felhasználva alkotott nyolc hipotézist, majd ezeket ütköztette a kutatás eredményével. „Nem észlelhető komoly változás, kivárási tendencia látszik kibontakozni, sok esetben a régi Mt.-t hivatkozzák a felek, a válság lehet erre kihatással.” – hangsúlyozta a szakértő.

Az aktuális kérdésekre, problémákra kívánta felhívni a figyelmet a tanácskozás befejező része. Dr. Szilágyi József, az EVDSZ elnöke az új Mt. bevezetésének tapasztalatai a köztulajdonban lévő vállalatoknál témakörben tartott előadást. Az előadó részletesen beszámolt az ehhez a körhöz tartozó vállalatoknál dolgozó munkavállalók érdekképviseletének a helyzetének romlásáról.

Végül Dr. Kun Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense vázolta fel az észrevételeit az új Mt. hatásvizsgálatának tanulmányához kapcsolódva, erősen szubjektív szemlélettel, de sok tekintetben gondolatébresztő módon. 

Galéria

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás