Széchenyi Terv

Nem kedveznek az új jogszabályok a munkavállalóknak


A LIGA Szakszervezetek „A Munkáért!’ projektje az új Munka törvénykönyve munkaadói és munkavállalói hatásvizsgálata pillérében elért eredményekről és a lehetséges módosításokról tartott konferenciát 2015. május 13-án Debrecenben a Postás Üdülőben.

A TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 uniós projekt keretében szervezett szakmai rendezvényen a résztvevők nagy számban képviselték mind a munkavállalói (szakszervezeti), mint pedig a munkaadói oldalt. A program áttekintést adott az elmúlt másfél év munkájáról a munkavállalói és a munkaadói adatfelvételtől kezdve, a munkaszerződésekre gyakorolt hatásán át a kollektív szerződések elemzésén keresztül egészen a szükséges módosítások számbavételéig.

A konferenciát Kelemen Melinda pillérvezető nyitotta meg, majd Dr. Nádas György a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi karának egyetemi docense az új Munka törvénykönyv bevezetésétől eltelt időszak tapasztalatairól számolt be. A szakértő elmondta, hogy a törvény előkészítése során nagyon rövid idő állt rendelkezésre. Véleménye szerint az új Munka törvénykönyve sok tekintetben új szemléletet hozott a munkaviszony alanyainak kapcsolatára: nőtt a szerződéses szabadság, számos kérdés eldöntését pedig a felekre bízza, azok szerződéses megállapodására.

Ezt követően a jogász a résztvevők kérdéseire válaszolt, melyek főként a kollektív szerződések személyi hatályáról és a köztulajdonban álló vállalatoknál foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő – kedvezőtlen - szabályokról szóltak.

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának munkatársai Dr. Rúzs Molnár Krisztina egyetemi docens és Rossu Balázs egyetemi tanársegéd „A munkavállalói és munkaadói adatfelvétel eredményei” címmel tartottak előadást.

Ehhez szorosan kapcsolódott Dr. Rúzs Molnár KrisztinaAz új Munka törvénykönyve munkaszerződésekre gyakorolt hatása” című prezentációja. A kutatás során átvizsgált szerződésekkel szembeni kitétel volt, hogy valamennyi az új Mt. bevezetését követően keletkezzen, és valamennyi annak hatálya alá tartozzon, vagyis kizárt volt a közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyban kötött szerződés. A dokumentumok többségében jelentős változás nem volt tapasztalható, és az új Mt. által bevezetett újítások, például az új atipikus foglalkoztatási jogviszonyok egyáltalán nem vagy csak alig fordultak elő.

Az ebédszünetet követően Rossu Balázs egyetemi tanársegéd az új Mt. hatásvizsgálatát a kollektív szerződések elemzésén keresztül mutatta be. Az átvizsgált kollektív szerződésekről általában elmondható, hogy megfelelően alkalmazzák az új Munka törvénykönyv nyújtotta lehetőségeket, és a szakszervezetek informális jogát rögzíti, továbbá nagyrészt a Törvénykönyv szabályait veszik át. Az elemzés kiterjedt arra is, hogy mennyiben kedveznek a munkáltatóknak az új szabályok, valamint valós alkupozíciót terem-e a felek számára, képes-e megakadályozni a visszaéléseket, és mennyiben jelenik meg a munkáltatók elsöprő dominanciája.

A záró előadásban Dr. Sipka Péter a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanársegéde arról számolt be, hogy a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok előtt folyó munkaügyi perek száma drasztikusan csökkent, ami az új szabályozásnak köszönhető. „A régi Törvény hatálya alatt nagyon sok volt a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indított per, ami az új szabályozásnak köszönhetően jelentősen csökkent. Ez többek között azt is eredményezte, hogy a perek lefolyásának időtartama csökkent, ma már vidéken néhány hónap alatt meghozza ítéletét a Bíróság.” – emelte ki a jogi szakértő.

Galéria

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás