Széchenyi Terv

A jogalkotók a gazdasági racionalitást helyezték előtérbe


A LIGA Szakszervezetek TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 uniós projekt keretében Az új Munka törvénykönyve hatásvizsgálatának eredményei és a törvénykönyv lehetséges módosításai címmel rendezett országos konferencia-sorozat ötödik helyszíne Budapest volt.

2015. május 20-án a Múzeum utcai Kossuth Klubban (Muzikumban) tartott szakmai rendezvényen elsősorban munkavállalói képviselők, szakszervezeti tisztségviselők voltak jelen.  Az eseményt Kelemen Melinda pillérvezető nyitotta meg, majd röviden ismertette a „A Munkáért!” projekt pillér tevékenységeit, és az új Mt. hatásait vizsgáló kutatást.

Dr. Feleky Gábor a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének tanszékvezető docense a nyitóelőadásban a hatásvizsgálat munkavállalói adatfelvételének eredményeiről számolt be. Indításként egy sajátos értelmezési keretet ismertetett, amely az összes munkaszervezetre érvényes: minden társadalomban két elv küzd egymással, a gazdasági racionalitás és szociális racionalitás elve, ez tekinthető a mérleg két nyelvének. „Ezt a kettőt kellene egyszerre megvalósítani, egyensúlyba hozni, azonban ez nagyon nehéz, így minden kormány megpróbálja megtalálni azt a pontot, aminek nincs nagy szociális ára. A magyar kormány úgy döntött, hogy lényeges módon újraszabályozza a munka világát. Ez egyfajta prioritásváltás is, valamint újrarendezték a munka világának hatalmi kérdéseit a gazdasági racionalitás előtérbe helyezésével.” – jegyezte meg a szakértő. Kiemelte, hogy elsősorban a bérezés, a munkaidő és a munkaszünetek kiadásával kapcsolatos gyakorlat és a szabadságok területén volt leginkább érezhető a hátrányos hatás. Az új szabályozás elsősorban a rosszabb szociális helyzetű, gyengébb érdekképviseleti erővel, képességgel rendelkező, egészségügyi problémákkal küzdő, a munkaszervezetben gyengébben beintegrálódó munkavállalókat érintette markánsabban. A jogász hangsúlyozta, hogy a partnerségi viszonyok megteremtésével lehet feloldani ezt a konfliktust, vagyis akkor, ha tárgyalunk egymással.

Ezt követően Dr. Lőrinczi János, a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének tudományos munkatársa munkaadói adatfelvétel eredményeit mutatta be. Megállapította, hogy a vizsgálat alapján alapvetően nem tapasztalhatóak drasztikus változások, azonban általánosságban véve a munkaerő rugalmasabb foglalkoztatása tekintetében nem éreztek a munkaadók erőteljes pozitív elmozdulást. A foglalkoztatás bővítésről is ugyanez mondható el. A szakember kiemelte, hogy munkaadók úgy látják, az új Mt. bevezetésének céljai nem szolgálják a fent megjelölt területeken történő javulást, ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a válaszadók többnyire kis cégek voltak.

Dr. Dabis Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem címzetes főiskolai docense ”A bírósági gyakorlatok elemzése az új Mt. tükrében” című előadása arról tájékoztatott, hogy a munkaügyi perek száma nem nőtt, és leginkább a munkabérekkel kapcsolatos perek fordulnak elő. A jogász szakértő többek között hangsúlyozta, hogy jelen körülmények között egy munkavállaló kétszer is meggondolja, hogy érdemes-e a bírósághoz fordulnia a panaszával.

Rossu Balázs, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje „Az új Mt. hatásvizsgálata a kollektív szerződések elemzésén és értékelésén keresztül” címmel arról beszélt, hogy, a rendelkezésére álló kollektív szerződések vizsgálatából az rajzolódott ki, hogy nem észlelhető komoly változás, kivárási tendencia látszik kibontakozni. „Sok esetben a régi Mt.-t hivatkozták be az aláíró felek. Viszonylag kevés vállalatnál történtek azonnal, de akár az elmúlt két és fél évben is, komoly változtatások a kollektív szerződésekben.” – tette hozzá. Véleménye szerint a munkavállalók ismereteik meglehetősen hiányosak, általánosságban hiányzik belőlük a szolidáris, kollektív gondolkodás. Ennek hátterében pedig a munkavállalói képviseletek és érdekképviseleti szervek hiánya áll. A munkahelyek közel 75%-nál nem működik sem szakszervezet, sem üzemi tanács. A témakörben a szakember javaslatot tett néhány jogszabályi módosításra is.

Az utolsó előadó Dr. Rúzs Molnár Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense volt, aki az új Mt. munkaszerződésekre gyakorolt hatását kutatta. Ismertette, hogy a kutatás alapjául szolgáló 150 szerződést földrajzi megoszlás, munkáltatók méretének aránya és a munkáltatók tevékenységi köre szerint is vizsgálták. Az elemzés tanulságaként a jogász elmondta, hogy a vizsgált szerződések egy része a „Hogyan ne írjunk munkaszerződést” iskolapéldája.

A tanácskozás folyamán több kérdés is felmerült a hallgatóság részéről, ezek elsősorban a sztrájkhoz, a szakszervezeti szervezettséghez, eszközökhöz kapcsolódtak.

Galéria

Főoldal | Kollektív szerződés | Szakképzés | Új Munka Törvénykönyv | Vállalkozás