Budapest: 5.98°
HUF/EUR: 336.79
szechenyi
Hírek » Szakértői cikk » Részletek

A szakképzési törvénytervezetről


A szakképzési törvény tervezetéről sem a társadalom, sem a szakma nem mondhatott véleményt, a tervezet csak a parlamenti beterjesztésével egy időben lett nyilvános. Kérdés, hogy hogyan hatna a jelenlegi formájában történő bevezetése a munkaügyi kapcsolatokra, a tanulókra, az oktatókra és a szakszervezetekre.

A T/4871. számú törvényjavaslat sok meggondolásra ad alkalmat, például nagyon sok elemet átvett más országok szakképzési rendszeréből, és ezeket egyéni módon illesztette össze. Ezekre a fontos részletekre itt nem térünk ki, és nem elemezzük a törvénytervezet egyéb fontos vonatkozásait sem, mint például, hogy felnőttképzés vizsgáztatási rendszere hogyan tolódik át a teljes államosítás irányába, stb. Annyit elég elmondani, hogy a törvénytervezet szerint a tanulók a technikum és a szakképző iskola közül választhatnánk, előbbinél 5 éves, utóbbinál 3 éves képzést. A technikum a szakmához szükséges tudás mellett az érettségire is felkészítené a fiatalokat, így az ötödik év végén az itt tanulók a technikusi okleveleiket és az érettségi bizonyítványaikat együtt kapják meg. (Tehát a technikum a jelenlegi, érettségi plusz 2 éves rendszert szuszakolná be az 5 éves képzésbe.)

Hatása a munkaügyi kapcsolatokra

A törvénytervezet a szakképzéssel összefüggő együttműködési rendszert a hatodik részben írja le. Ebben nyoma sincs szociális partnerségnek, vagy létező, autonóm szervezetekkel való együttműködésnek, a szöveg egyfajta hierarchiát nyilvánít ki. Leszögezi: a kormány irányít. Legfeljebb létrehoz egy „adott ágazatért felelős tag” pozícióit, akinek a véleményét a döntéseknél figyelembe veszi, de ezt is a kormányon belül. Végső soron a kormány önmagával egyeztet.

A kormány dönt – a felelős véleménye alapján – a szakképzési tankönyvekről, digitális anyagokról, a szakmai vizsga tartalmáról, az értékelési útmutatók és egyéb dokumentumainak kidolgozásáról, stb. Egyedül a képzési és kimeneti követelmények és a programtantervek véleményezéséhez vonja be a törvénytervezet (a kormányzati felelős mellett) az illetékes ágazati készségtanácsot.

Emellett a 101. bekezdésben előfordul a Szakképzési Innovációs Tanács, amely „döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevőként” segíti a miniszter munkáját. Stratégiai, hosszútávú kérdésekben javaslatokat tehet, ajánlásokat fogalmazhat meg. Összetétele nem meghatározott a törvényben.

102. bekezdés az ágazati készségtanácsoké. A testületeknek lehetősége, hogy szakvéleményt adjanak a képzések programkövetelményeiről, javaslatokat tegyenek a tankönyvek tartalmára, a képzési rendszer működtetésére, a szakmajegyzék meghatározására (?) valamint előrejelzéseket adhatnak a szakképzés „irányainak, céljainak” tervezéséhez.

Ugyanakkor konkrét véleményt, például a szakképző intézménybe történő beiskolázás irányairól már nem kér tőlük a törvénytervezet, ezt csak a gazdasági kamarák (103. bekezdés) tehetik meg. A kamarák szerepe a törvényben részletesen taglalt, a lényege a képzőhely nyilvántartás, a minőségbiztosítás, a szakmai kontroll, a vizsgakövetelmények és a szakmai követelmények meghatározása, a mesterképzés és vizsgázatás szervezése, valamint az éves nemzetközi szakmai versenyekre való részvétel szervezése.

A törvénytervezet ezen kívül még képzési tanácsokról tud, mit új és önálló intézményről, ám ezek általános képzést segítő céllal, jogosítványok nélkül, a szülők és oktatók bevonásával és csak esetlegesen hozhatók létre a képzőintézményekben.

Hatása a tanulókra

A szakképzési rendszer átalakítása gyakorlatilag munkába állítaná a 15 éves fiatalokat. (Mindez jelentősen javítaná foglalkozatási a foglalkoztatási stratégiát).

A tanulót így például rendelkezésre állási kötelezettség terhelné (ez a szakirányú oktatásban való részvétellel valósul meg), de az esetleges mulasztásoknak munkajogi jogkövetkezményei lennének.

Számára elrendelhető – igaz, hogy csak két hetes – munkaidőkeret is (!). Ez semmiképpen sem érdeke a tanulónak, a munkaidőkeret elrendelése csak a vállalakozások számára fontos.

A tanulót a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg. Ugyanakkor ez már nem biztos, hogy nyári szabadság lenne, nyáron a munkavállaló csak tizenöt munkanap egybefüggő szabadságra lenne jogosult!!!

A tanulót, továbbá fegyelmi és kártérítési felelősség terhelné… Kérdéses, hogy 15 éves korban milyen kártérítési felelősséget lehet számon kérni. A törvény nem részletezi, hogy a „munkavállalónak” milyen kártérítésre vagy a munkavédelemre vonatkozó oktatásban kell részesülnie. Annyit közöl, hogy a duális képzőhelynek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által meg nem térített károk fedezetére, a jogvitát megelőzően pedig kötelező igénybe vennie a gazdasági kamara mellett szervezett békéltető testület közvetítését.

Egyedül a közismereti oktatás időtartamára mentesül a tanuló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Vagyis a nem közismereti tárgyak oktatása munkavégzéssé válik.

Pozitív, hogy amit a 2012-es Munka törvénykönyve elvett a munkavállalóktól - a tanulmányi szabadságot (annak ellenére, hogy Magyarország aláírta az erről szóló ILO egyezményt) - , azt a szakképzési törvény tervezete visszaadja. A duális képzőhely érettségi vizsgatárgyanként három munkanapra köteles a tanulót mentesíteni a „munkavégzési kötelezettsége” alól. A szakmai vizsga előtt tizenöt munkanap tanulmányi szabadságot kaphat, amit a szakképzési intézményben kell eltölteni.

Hatása az oktatókra

A kormány a szakképzés átalakítását a 30 százalékos béremelés ígéretével tálalja a közvélemény felé. Ha megkérdezzük, miért pont éppen 30 százalékos a béremelés, azért, mert egy korábbi (februári) felmérés szerint ennyi volt az év elején az oktatók bérének elmaradása a piaci szférában dolgozók béreitől. Az intézkedés a pályaelhagyást megállíthatja, ám plusz vonzerőt nem biztos, hogy jelent. Kérdés továbbá, hogy ki garantálja a béreket, vagy melyik intézmény tudja megfizetni a valódi béralkut, ha példának okáért az adott oktató csak a jelenleg oktatásban kapható összeg kétszereséért hajlandó oktatni.

Ugyanakkor a béremelésért nagy árat kell az oktatóknak fizetniük. A törvénytervezet szerint a szakképzésben dolgozó oktatók elveszítenék jelenlegi közalkalmazotti státuszukat és a Munka törvénykönyve hatálya alá tartoznának. Mindez azt jelenti, hogy rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség, a munkáltató állás-felajánlási kötelezettsége.

A törvénytervezetből nem derül ki, hogy a szakoktatók mellett mi lesz a szakképzésben dolgozó, közismereti tárgyakat oktató pedagógusokkal és a nevelést-oktatást segítő, továbbá a technikai munkatársakkal.

A tervezett új szabályozással a pedagógus elveszíti a soros előrelépés lehetőségét, nem kap törvényi garanciát munkakörének tartalmára, csökken a pótszabadság mértéke, megszűnik a jubileumi jutalom, az 50 százalékos utazási kedvezmény.

A törvénytervezet alapján elképzelhető, hogy a szakképzésben dolgozóknak heti 40 tanórát kell majd tanítaniuk.

Hatása a szakszervezetekre

A törvénytervezet társadalmi egyeztetésének elmaradása arculcsapásként érte a szakszervezeteket; egyeztetés még az ágazati egyeztetés fórumának szánt Szakképzési Innovációs Tanácsban sem történt.

Ha a törvénytervezet megvalósul, akkor a szakszervezetek elvesztettek harmincezer közalkalmazott tagot. Ezeket újra kell szervezni, (bár taggá válásukra csökkennek az esélyek: ha az oktatók sokkal jobb helyzetbe kerülnek azért, ha pedig sérelmes számukra a közalkalmazotti védelem elvesztése, azért.)

Ugyanakkor keletkezik sok tízezernyi új munkavállaló. Ha azonban a 15 évesek munkavállalók, kárfelelősséggel rendelkezők, nyári szabadságukban korlátozottak, munkaidőkeretbe beoszthatók, akkor szervezhetők is, megilleti őket a szakszervezet alapítás joga (kérdés, hogy a bankszámlát hogyan intézik...), és megilleti őket a sztrájkjog is.

Kozák László


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.94.129.211 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »