Budapest: 13.53°
HUF/EUR: 333.94
szechenyi
Hírek » Szakértői cikk » Részletek

Trend a járulékcsökkentés


Beszámoló az Eurofound Foglalkoztatás és Változás Tanácsadó Bizottságának második félévi üléséről.

2016. szeptember 28-án került sor az Eurofound Foglalkoztatás és Változás Tanácsadó Bizottságának második félévi ülésére Brüsszelben.

Juan Menéndez-Valdés, az Eurofound igazgatója a résztvevők üdvözlése és bemutatkozása után ismertette, hogy az Eurofound aktuális négy éves munkaciklusa 2016 szeptemberében véget ér. Ez nem csak a munkaprogramban eredményez változásokat, hanem a szervezet is változik. Az egyik legjelentősebb változás, hogy négy kutatási főosztály helyett három működik majd a következő évtől, ez a tanácsadó bizottságok összetételét és munkáját is befolyásolja majd. A következő napirendi pont, az előző féléves tanácsadó ülés jegyzőkönyve ellenvetés nélkül elfogadásra került.
Ez első kutatási beszámolót John Hurley és Raul Ramos, az Eurofound kutatási menedzserei tartották. „A nem – bér jellegű munkaerő költség csökkentése pozitív hatással van-e a foglalkoztatásra?” elnevezésű kutatási projekt elsődlegesen már rendelkezésre álló információk újrafeldolgozása alapján tekintette át szisztematikusan 2008-tól azokat a tényezőket, amelyek jobb munkaerő-piaci (foglalkoztatási) eredményekhez vezethetnek. John Hurley ismertette a kutatás hátterét: az adók a vizsgált időszakban a legtöbb tagállamban emelkedtek, az Európai Szemeszter segített koordinálni a különböző nemzeti politikákat, ugyanakkor egy 2011-es tanulmány azt mutatja, hogy a munkaerő-piaci eredményeket az adópolitika csak korlátozott mértékben befolyásolja. Az Eurofound négy éves munkaprogramja többek között arra fókuszál, hogy szintetizálja azokat a kutatásokat, amelyek munkahelyek teremtését eredményezik. A kutatás módszertanát illetve a kutatók felhasználták az Eurofound megfigyelő partnereinek a beszámolóit, az Európai Bizottság egyes adatbázisait (pl.. LABREF, TAXUD), valamint egyéb szakirodalmat (összességében kb. 400 dokumentumot). Az eredmények szerint: az adórendszer vizsgálatánál azt találták, hogy a legjellemzőbb kormányzati adópolitikai trend a munkaadók munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási járulékainak csökkentése, azonban ez elsősorban az alacsonyabb keresetű munkavállalók utáni kifizetéseket érintette. Általában jellemző az is, hogy az elmúlt időszakban sokkal fókuszáltabbá vált a kedvezménnyel érintett célcsoportok meghatározása, nem csak a „sérülékenyebb” csoportokat érintette az adó könnyebbítés pl. alacsony keresetű, fiatalabb munkavállalókat, tartósan munkanélküliek, de egyéb csoportokat, pl. kezdő vállalkozókat, K&F területen dolgozókat is. Raul Ramos részéletesebben is ismertette az eredményeket: a kutatók a vizsgált esetek 60 %-ban találtak pozitív munkaerő-piaci hatásokat. Az adópolitikák vizsgálatánál a társadalombiztosítási járulékok/adók változtatása erősebb pozitív hatással volt a foglalkoztatásra, mint bármi más adóelem változtatása. Az is kimutatható volt, hogy a szakpolitikák hatékonyabbak, ha munkavállalói csoportokra fókuszálnak és nem cégcsoportokra, valamint olyan politikák is hatékonyabbak, amelyek az időszakos jellegű foglalkoztatás ellenében a tartós foglalkoztatást célozzák meg.

Irene Mandl, kutatási menedzser a 2015-ben befejezett „A foglalkoztatás új formái” kutatás folytatásaként felfogható új kutatási projekt eredményeiről beszélt, ami a „stratégiai munkavállaló megosztás” („employee sharing”) koncepciót vizsgálta. Ezt a foglalkoztatási formát 5 országban nézték meg közelebbről: Franciaország, Németország, Magyarország (több munkáltató által létesített munkaviszony), Ausztria és Belgium. Ennek a foglalkoztatásnak elsősorban az a jellemzője munkaadói szempontból, hogy nem a várható profitra összpontosít (mint például a munkaerő-kölcsönző cégek) és a munkáltatók megosztják a felelősséget egymás között. A munkavállalót egyszerre foglalkoztatják állandó és határozott időtartamú munkaszerződéssel. Többnyire formailag csak egy munkáltatója van a munkavállalónak, de több cégbe delegálja azt. A munkavállalót az állandó munkavállalóval megegyező bérek és jogok illetik meg. Franciaországban 5600 munkaadói csoport és 100 000 vállalat, illetve 35 000-40 000 munkavállaló (0,2 %-a a teljes munkaerő-állománynak) érintett. Belgiumban jóval alacsonyabbak a számok: 7 munkáltatói csoport, 230 résztvevő vállalat, valamint 220 munkavállaló. Magyarországon 14 000 érintett munkavállalóról beszélhetünk. Németországban és Ausztriában a modell fejlődését akadályozza az elégtelen jogi háttérszabályozás. Felmerül a kérdés, hogy miért is jó az ilyen típusú foglalkoztatás? Az interjúk eredménye több választ is adott. A cégeknek kedvező, mert rugalmasan biztosítja a szükséges humán erőforrást és hatékonyan támogatja a munkafolyamatokat. A munkavállalóknak egyfajta bevételi, foglalkoztatási biztonságot nyújt hagyományos munkaszerződés keretében, egységes jogokat kapnak, ugyanaz a munkáltatójuk (kivéve Magyarország), lehetőséget szakmai fejlődésre, változatos. Hátrányai is vannak – nem való minden munkavállalónak, és ha a munkaadó nem megfelelően alkalmazza a modellt az túlórákhoz és fokozott stresszhez vezethet – ugyanakkor szakszervezetek sem feltétlenül tudják ezeket a munkavállalókat képviselni.

Ezt követően Sylvie Jacquet az Eurofound disszeminációs tevékenységét, illetve a közeljövőben várhatóan megjelentett kiadványokat ismertette. Elmondta, hogy az Eurofound nagy hangsúlyt fektet az eredmények publikálásra, ennek érdekében felhasználja a klasszikus és modern médiát is, rendszeresen monitorozza és közli az Eurofound eredményeinek, kiadványainak média megjelenéseit, kutatási eredményeinek hivatkozásait európai uniós szakpolitikai anyagokban. Az utóbbi időben havonta egyszer kiválaszt egy saját kiadványt és annak publikálására, disszeminációjára kiemelten figyel, például a szokásosnál több nyelvre fordítja azt le.

A disszeminációs kitérő után Juan Menéndez-Valdés bevezette az Európai Szerkezetváltási Monitor (ERM) éves beszámolóját, majd Donald Storrie és John Hurley, a Foglalkoztatás és Változás Osztály vezetője részletesen is beszélt az aktuális eredményekről. A legfrissebb trendek szerint a foglalkoztatás növekedése közeledik a válság előttihez, a legtöbb tagállamban csökken a munkanélküliség. Ugyanakkor megfigyelhető trend a munkaerő idősödése is. A leginkább fejlődő szektorok: információ kommunikáció, szakmai szolgáltatások, magán egészségügy és oktatás, adminisztrációs szolgáltatások, idegenforgalom, szálloda. A másik véglet a gyártás és az építőipar, valamint a mezőgazdaság. Az adatok szerint a kereskedelem, ami a legintenzívebb szerkezetváltozáson megy keresztül, amihez hozzájárult nagy kereskedelmi láncok hirtelen összeomlása, pl.: a BHS-é Angliában vagy a Marinopoulos–é Görögországban. A munkahelyvesztés mellett jelen van a munkahelyteremtés, az Amazon 2015 óta egyedül 13 000-al több munkatársat foglalkoztat, mint korábban (összesen 40 000 főt Európában). Az autógyártás is változik, továbbra is jellemző a nyugatról kelet felé tartó elmozdulás. Az adatbázis a tevékenységek kiszervezéséről („offshoring”) is ad adatokat, 2003 óta 900 ilyen esetet rögzítettek. A trend csökkenő, ennek több oka van: a bérek kezdenek közelíteni vagy legalábbis emelkedni, a gyártás intenzitása csökken és minőségi kérdések is felmerülnek. Elsősorban azokban az országokban alkalmazzák a kiszervezést, ahol alacsonyabb a rendelkezésre álló munkaerő, pl. Írország. A legismertebb offshore eset Európában a Nokia. Az előadók az adatbázistól függetlenül is ismertettek eseteket: Flextronics, GE stb. A folyamat nem egyirányú, előfordul, hogy az egyszer már kitelepített tevékenységeket visszatelepítik („re-shoring”) a cégek. Ennek oka többes, például a szállítási költségek csökkentése vagy a termék minőségének javítása.

Az ebédszünet utáni szekció az Európai Szerkezetváltási Monitor (ERM) konceptuális kérdéseivel folytatódott. A rendszeres, longitudinális adatgyűjtésére alapozott adatbázissal kapcsolatosan több kérdés is felmerült az elmúlt időszakban. Donald Storrie ismertette az adatbázis eredetét: a kora kétezres évektől folyamatos elvi és pénzügyi támogatást élvezett az adatbázis és hosszú évek alatt érte el a mai formáját. Az ERM Európai Szerkezetváltási Monitor adatbázisa a gazdasági jellegű munkahelyvesztéseket követi, nem csak kizárólag a kollektív elbocsátásokat. Az adatbázis onnantól követi az eseményeket, hogy a hír megjelenik a médiában, egészen addig, hogy a munkavállalók önkéntesen felmondanak, vagy a kollektív elbocsátások hivatalos eljárása megkezdődik (adott esetben korai nyugdíjazás, álláskeresés). Az ERM adatai azokat az eseményeket követik, ahol az elbocsátások legalább 100 főt érintenek éves szinten vagy 250 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégeket ahol az elbocsátások a munkaerő legalább 10 %-át érintik. Az információk a médiahírek napi szintű figyeléséből származnak. Az adatbázis Európában egyedülálló, gyors, név szerint elérhetőek az esetek és a minősége is biztosítva van. Ugyanakkor az adatok nem egységesek (pl. a gyártás szektora felülreprezentált), és nem mindegy, hogy Máltáról vagy Németországról van szó 100 fő leépítése esetén. Az adatbázis általában véve nem reprezentatív. Hasznosságot tekintve az adatok értékes információt közvetítenek – például előre jelezhetik a következő válságot.

Az adatbázis jelenleg több mint 20 000 esetet tartalmaz. Az évek során több külső és belső értékelésen is keresztülment az adatbázis és az Európai Bizottság is elismeri. Az előadást követő hosszadalmas vita elsősorban arról szólt, hogy érdemes-e fenntartani továbbra is ezt a rendszert, mivel költséges, viszont nem reprezentatív, ugyanakkor hiánypótló, egyedülálló adatbázis.

Az Eurofound adminisztratív igazgatótanácsának ülésére 2016. november 10-11 én kerül sor Dublinban, ahol a jelen ülésen elhangzottak is összefoglalásra és felhasználásra kerülnek majd.

Kelemen Melinda


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.88.156.58 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »