Budapest: 4.55°
HUF/EUR: 338.84
szechenyi
Hírek » Szakértői cikk » Részletek

A munkahely befolyásolja az életminőséget


Ha a munkahely és a magánélet közötti egyensúly rendben van, az a gazdaságnak is jó - állapította meg nemrég az Eurofound és az Európai Bizottság közös konferenciája, ahol egy 43 ezer interjú alapján elkészült európai munkafeltételek felmérés eredményeit mutatták be a szakemberek.

2016. november 17-én került megrendezésre az Eurofound és az Európai Parlament Foglalkoztatási és Társadalmi Ügyekért Felelős Bizottságának közös konferenciája annak a kapcsán, hogy elkészült az Eurofound legutóbbi, hatodik széleskörű, európai munkakörülmények felmérésének elemzése. A kutatás 35 országra terjedt ki és 43 850 munkavállalói interjú alapján készült el a végső anyag.

Európa minden országából érkező, több mint 200 fő résztvevőt Thomas Handel, Europai Parlamenti Képviselő, az Európai Parlament Foglalkoztatási Bizottságának elnöke és Juan Menendez-Valdes, az Eurofound igazgatója üdvözölte. Menendez-Valdez elmondta, hogy a felmérések szerint a munkaerőpiac egyre heterogénebb, egyre nagyobb arányt képviselnek például az egyéni vállalkozók (teljes európai munkaerő 1 %), illetve a mobil munkaerő, ami azt jelenti, hogy ezek az emberek heti több alkalommal nem fix munkahelyen dolgoznak (a teljes európai munkaerő 15 %-át teszik ki). Ennek következménye, hogy a munka-magánélet egyensúlya is jobban felborul esetükben. A megváltozott, heterogén munkaerőpiac kihívások elé állítja a politikai döntéshozókat, miközben a cél egy igazságos és versenyképes Európának az építése.


Az első előadó, Agnes Parent-Thirion, az Eurofound munkafeltételek és munkaügyi kapcsolatok osztályának szenior programmenedzsere bemutatta a kutatás főbb jellemzőit és eredményeit, és megpróbált arra a kérdésre választ adni, hogy hogyan lehet az emberek életminőségét javítani. Az egyik módszer a munkahelyek, munkafeltételek minőségének javítása. A több mint 43 ezer interjúra alapozott felmérés alapján összehasonlítható eredményeket kaptak a kutatók. Az eredmények alapján elmondható, hogy a munkahely minősége egyértelműen befolyásolja az életminőséget. A munkahelyek minősége több összetevőből áll, nem absztrakt jelenség, hanem konkrét dolog, ami konkrét hatással van az emberek hétköznapjaira. A kutatás során hét mutató került kidolgozásra és azok alapján öt munkahelyi profilt azonosítottak a szakemberek. A profilképzésnek elsősorban a foglalkoztatáspolitika célzottabbá tevésében van nagy szerepe. Mielőtt ismertetésre került a kutatás, az előadó kis kitérőként elmondta, hogy a férfi-női arányokat illetve csak a munkahelyek 21 %-ára jellemző a nemek egyenlő keveredése és 33 % alatt marad a női főnökök aránya. A munkavállalók képviseletében is alulreprezentáltak a nők.


A munkahely minőségének indexei az alábbiak:
- fizikai környezet
- munka intenzivitása
- munkaidő minősége
- szociális környezet és feltételek
- készségek és megfelelés
- kilátások
- fizetés

Az indexek kapcsán alapvetően pozitív és negatív megítélést, értékelést adhattak a kérdezettek. Az eredmények összességében azt mutatják, hogy nincs tökéletes munkahely, az indexek közül valamelyik mindig csorbát szenved. Ez is mutatja, hogy a munkahely minőségének javítása egy fontos szakpolitikai cél, és szerencsére az európai uniós szakpolitikákban állandó téma a munkahelyek javításának kérdése.
Az indexek alapján, minőség tekintetében öt különböző típusú munkahelyet lehet megkülönböztetni:
1. csúcsmunkahely („high flying”) – minden index pozitív, kivéve a munka intenzitása és a munka-magánélet egyensúlyát mutatók nem,
2. zökkenőmentesen működő munkahely („smooths running”) - minden index pozitív kivéve a képzettségi szint és a jövedelem,
3. fizikai munkák („active manual”) – a szociális környezet, fizetés és kilátások esetében pozitív, a megkérdezettek 22 %-a tartozik ide. A munkaidő, a fizikai igénybevétel és a munkaintenzivitás viszont a negatív oldalon vannak,
4. nyomás alatt („under pressure”) - képzettség, kilátások és jövedelem mutatói pozitívak, de a szociális környezet negatív (pl. a vezetőség hozzáállása és a munka intenzivitása miatt)
5. rossz minőségű munkahelyek („poor quality”) – gyakorlatilag minden index negatív, elsősorban alacsony végzettségű munkavállalókra jellemző, és gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat, kicsit gyakoribb a fiatalok esetében és a kis létszámú munkahelyeken. Az előadó elmondta, hogy nagyon fontos a szakpolitikai környezet hozzáállása, a munkavállalói részvétel gyakorlása annak érdekében, hogy javuljon a munkahelyek minősége.

Az első szekciót Thomas Handel, európai parlamenti képviselő koordinálta. A témakör a munkaminőség: kihívások és lehetőségek volt.

Luca Vincentini az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára elmondta, hogy az ESZSZ felmérései nem mutatnak ennyire jó képet, mint az Eurofound felmérés, inkább a munkafeltételek, munkakörülmények általános romlásáról számol be, amely egyrészt még mindig a gazdasági válság, másrészt pedig az elmaradt reformok eredménye. Több mint 20 millió munkanélküli van Európában, és az emberek egy része nem hogy minőségi munkahelyet, de egyáltalán munkahelyet is nagyon nehezen talál. Nemzetközi kutatások mutatják, hogy a termelékenység nőtt ugyan az elmúlt években, de a munkabérek arányaiban csökkentek vagy befagytak, a termelékenység és bér kezd elszakadni egymástól, különösen az alacsony képesítésű vagy képzetlen munkaerő esetében. Általános trend, hogy a munkanélküliség nő, és kevés az az ágazat, ahol nőne a munkaidő és a bér, inkább a munkaidő és bér csökkentéséről van szó. A képzés esetében gond, hogy a képzés elsősorban azokra fókuszál, akik egyébként is képzettek. Az alacsony képzettségűek könnyebben esnek ki a munkaerőpiacról, és ha egyszer kiestek, nagyon nehezen kapaszkodnak vissza képzettség híján. Ugyan van munkaerő kereslet és vannak betöltetlen állások, azonban a rendelkezésre álló készségek és képzettségek gyakran nincsenek párban a kereslettel. A munkavédelem, munkafeltételek, munkabiztonság, valamint a szociális biztonság romlása szintén kedvezőtlenül hat a munkaerőpiacra. Mindezek javítására szükség van a pozitív, támogató politikai környezetre, ami sajnos nem áll rendelkezésre.


Renate Hornung Draus, az európai munkáltatói szövetség, a BusinessEurope alelnöke, egyben a német munkáltatói szövetség (BDA) igazgatója elmondta, hogy az ő felméréseik szerint meglehetősen szubjektív és kultúrafüggő hogy az emberek hogyan értékelik a munkakörülményeiket. Adataik szerint 85 % -a a megkérdezetteknek elégedett vagy nagyon elégedett a munkafeltételeivel és a munka-magánélet egyensúlyával. A munkaadó oldal javaslata, hogy a munkavállalókat elsősorban abban kellene támogatni, hogy ha akarnak, akkor minél hosszabb ideig maradhassanak aktívak munkaerőpiacon. A digitalizáció hatásairól is beszélni kell, mivel az hosszabb távon drasztikus változásokat fog eredményezni a munkaerőpiacon. A munkaadói oldal véleménye szerint, ha munkahelyeket akarnak teremteni a munkaerőpiacon, makrogazdaságilag egyedül a reálbér emelése segít.
Michel Servoz az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főosztályának általános igazgatója az európai szociális pillér prioritásairól beszélt. Az adatok szerint, 15 %-a a munkavállalóknak a munkájának komplexebbé válásáról számolt be. A munkahelyeket tekintve inkább a közép és felsőfokú végzettségű embereknek van munkája. A különböző munkahelyi minták is változnak (önfoglalkoztatók). A béremelkedés, bérek a versenyképesség szempontjából fontosak, a belső fogyasztást is növeli az új munkahelyek teremtését, viszont ha a termelékenység csökken, a béreknek is csökkenniük kell. A szociális védelem aszimmetrikus, más-más a lefedettsége a fix, tartós munkahelyeken dolgozóknak és az alkalmi munkát végzőknek.


David Foden az Eurofound munkafeltételek és a munkaügyi kapcsolatok osztályának vezetője szerint azért több a fejlődés, mint a negatívum a felmérés szerint. A felmérések során viszont sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a munkahelyi szintű folyamatokra, mivel ott dőlnek el konkrét dolgok, amik befolyásolják a munkahelyek minőségét. Ő is megemlítette a képzés és a munkaerő-kínálat és kereslet eltéréseit. A nemi szegregáció és az üvegplafon felfelé tolásában is van előrehaladás, azonban jellemző, hogy a nők a férfiaknál kisebb projekteket, kisebb csoportokat menedzselnek, vagyis az ördög a részletekben lakozik.


Georgi Pirinski, európai parlamenti képviselő elmondta, hogy ő hosszú évekig szakszervezeti képviselő volt, és a felsorolt problémák hosszú idő óta fennállnak és újabbak is felmerültek menetközben. A munkaadói véleményre reagálva elmondta, hogy a munka-magánélet egyensúlya nagyon is probléma, valamint a prekárius (bizonytalan feltételrendszerű) munka elterjedésével egyre többen érzik úgy, hogy romlanak a munkafeltételeik. A fiatalok egyre inkább olyan munkahelyet keresnek, amiben értelmet látnak.


Plamen Dimitrov, a bolgár CITUB szakszervezeti konföderáció vezetője a be nem jelentett munkavégzésről beszélt. Felmérések szerint a munkavállalók 5 %-ának soha nem volt az az érzése, hogy értelmes munkát végezne. Európában jelentős a feketemunkát, vagyis a be nem jelentett munkát végzők aránya, ami nem csak a nemzetgazdasági szempontból, hanem az egyéni szociális biztonságra nézve is következményekkel jár. Minden tagállamban van szakpolitikai felelőse a feketemunka „kifehérítésének”. Az Eurofound felmérései felbecsülhetetlenek a témakörben.


Az előadásokat követően a hivatalosan felkért reagálók közül Hervé Garnier, a francia CFDT szakszervezeti szövetség nemzeti titkára szintén hangsúlyozta a magánélet és munka egyensúlyának fontosságát. Elmondta, ebben a témában a munkaadókkal nem egyszerű tárgyalni. Szerinte a munkahelyi elismertség után ez a legfontosabb faktor Franciaországban, még a bérkérdést is megelőzi. A munkahely minősége azért is fontos, mert kimutatható hatással van az élet hosszára. A munkahelyi kulturális eltérések kezelése is fontos, vannak eszközök erre is, bár változó hatékonyságúak. A munkaadók gyakran kihasználják a lehetőségeiket és elterelik a figyelmet a munkahelyi párbeszédről. Ugyanakkor a munkahelyi stressz felmérésben kifejezetten pozitívak a fejlemények.


Antti Narhinen, a finn Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium tanácsadója a finn példákról beszélt. A „dolgos élet” 2020 program egy korábbi, 2012-es stratégiából indul ki, ambiciózus célokat tűzött ki maga elé. A finnek széleskörű hálózatot építenek ennek érdekében, bevonva a munkaadókat, munkavállalókat, kormányt, egyéb szereplőket nemzeti és regionális szinten, központi finanszírozást biztosító intézményeket hoznak létre. A célja, hogy a munkahelyek a saját céljaikat előtérbe helyezve javítsák a munkakörülményeket. A véleményük szerint a termelékenység növelése a munkavállalók jóllétének növekedésével együtt megvalósítható.


A délutáni második szekció a munka-magánélet egyensúlyának témakörét járta körbe. A szekció levezető elnöke Marian Harkin, európai parlamenti képviselő volt. Az első előadó Greet Vermeylen, az Eurofound munkafeltételek és a munkaügyi kapcsolatok osztály szenior programmenedzsere előadásában elmondta, hogy a munkahelynek igazodni kell a munkavállalók egészségügyi helyzetéhez, ez nagyon fontos a befogadó munkaerőpiac megvalósítása során. A gondozási, ápolási kérdések is fontosak, az embereknek nem ugyanazok a szükségleteik, van, aki például részmunkaidőben szeretne dolgozni állandó jelleggel vagy csak bizonyos élethelyzetekben. Ilyen például hozzátartozó gondozása, ápolása, de nem mindegy hogy idős emberről vagy gyermek gondozásáról van-e szó. A munkavállalók nagy része szeretne 60 éves kora után is dolgozni, részben egzisztenciális, részben elvi okokból. A munkahely minősége és az egészség összefüggése nagyon komplex. A munkavégzésnek is hatása van az egyén egészségére és az egyén egészségének is hatása van munkavégzésre. A válaszadók 26 %-a mondta azt, hogy negatív hatással van a munkahelye az egészségére. A leggyakoribb tünetek az álmatlanság, hátfájás, fejfájás. A munka és magánélet a összeegyeztethetősége kapcsán 19 % mondta a válaszadóknak, hogy nem igazán tudja összeegyeztetni a kettőt. A férfiaknál ez gyakoribb, mint a nőknél, mert a nők inkább választanak a magánéletükhöz munkát, gyereknevelés mellett például részmunkaidőt. A munka és magánélet összeegyeztethetősége nagyban megnehezül, ha kisgyerek van a családban.


A dán Ole Christensen európai parlamenti képviselő szerint nagyon fontosak, hogy legyenek jogszabályok es azok be is legyenek tartva. Az ő nézőpontja szerint a munkavállalók többsége, ha nem is magas színvonalon, de megél a fizetéséből.
Christa Sedlatschek, az EU-OSHA (Európai Munkaegészség és Biztonság Ügynökség) elnöke az idősödő munkavállalók helyzetéről, a fenntartható munkahelyekről és minden korosztály számára elérhető munkahelyről beszélt. Üdvözölte, hogy az Európai Bizottság felkarolta az egészséges munkahelyek kampányt. A munkaerőpiacra visszakerülés témában több tagállam is sikeres programot működtet.


Tatjana Zdanoka európai parlamenti képviselő beszámolt egy tavalyi jelentésről, aminek a lényege a munka-magánélet egyensúlya volt. Eszerint, ha az egyensúly megvan, az a gazdaságnak is jó. A „zavaró” tényező, hogy nincs csodaszer, minden családnak külön kell megoldást keresnie (távmunka, rövidebb ingázási idő, részmunka stb.). Az ügynökség a jelentésben azt javasolta, hogy a kisgyerekes családok számára legyen olyan helyzet előállítva, hogy a gyerekvállalás ne csökkentse az anyagi jólétet, de ehhez nincs meg még a stabil jogalap. A férfiakat is ösztönözni kell, hogy kivegyék a szülői szabadságot. Az ápolói - gondozói munkát el kell ismertetni, mint társadalmilag fontos tevékenységet.
Johan ten Geuzendam, az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztás Főosztályának esélyegyenlőséggel foglalkozó tanácsadója a munka-magánélet egyensúlyával valamint a diszkrimináció témakörével foglalkozott. A nemi szegregáció még mindig fontos téma, de összességében a helyzet szerencsére nem katasztrofális, ugyanakkor létező jelenség. A fenntartható munka kapcsán elmondta, hogy a digitalizáció várható hatásait sokkal inkább kell vizsgálni. A kor alapú diszkrimináció megelőzése is lényeges.


A felkért hozzászóló, Paola Panzeri, a COFACE (Családi szervezetek az európai unióban konföderációja) szenior szakpolitikai tanácsadója szintén kiemelte a felmérés egyes pontjait. A munka és családi élet összeegyeztethetősége mindenki számára elérhető opciónak és egy biztonsági hálónak kellene, hogy legyen. Megemlítette az önfoglalkoztatók helyzetét, miszerint a felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek 20 %-a mondta azt, hogy nem lenne munkája, ha nem önfoglalkoztatóként dolgozna. A részmunkaidő önmagában jó, de csak akkor, ha ez nem kényszerített munkavállalás, hanem az egyén saját választása a rugalmas munkavégzési formák közül.


A harmadik, utolsó szekciót Herman Fonck, az Eurofound adminisztratív Igazgatótanácsának elnöke vezette le. A témakör a tényekre alapozott kutatás jelentőségét járta körbe, annak érdekében, hogy globális programot lehessen építeni a munka világában.


Barbara Gerstenberger, az Eurofound koordinációs igazgatóságáról elmondta, hogy az Európai Bizottság felhasználja rendszeresen az Eurofound kutatási eredményeit a politikai döntéshozatalhoz. Az adatok felhasználása követhető, mivel a referenciákat, hivatkozásokat rendszeresen monitorozza az alapítvány.


Stefano Scarpetta, az OECD Foglalkoztatási és munkaügyekért felelős egységének igazgatója ismertette, hogy szeretnének kidolgozni egy munkafeltételekre vonatkozó keretrendszert, ehhez pedig nagyon értékes adatforrás az Eurofound felmérése, amelyből pontosan követhetőek a releváns munkaerő-piaci folyamatok.


Manueal Tomei az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) munkakörülményekkel foglalkozó osztályának vezetője hozzászólásában ismertette, hogy nem csak adatokat elemeznek, hanem szakpolitikákat is, egyfajta egyensúlyt keresnek a kutatások között. Ők is kutatják a munkavállalók jólétének és a termelékenységnek az összekapcsolódását, illetve a bérek szerepét. A bér és a jövedelem sokat elmond a munka minőségéről, de nem a legfontosabb elem annak értékelésében. Az ILO összefogott az Eurofounddal és Európán kívüli országokból is elkezdtek adatokat gyűjteni a témakörben.
Marita Ulvskog, európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Foglalkoztatási Bizottságának alelnöke jelezte, hogy tulajdonképpen az Eurofound szervezetileg a Bizottsághoz tartozik, ők napi szinten használják a kutatási adatokat, illetve rendszeresen felkérik az Alapítványt kutatások végzésére. Sok segítséget kaptak az Eurofound jelentéseiből a jelenlegi nehéz helyzetben, kiemelte az összehasonlító elemzések jelentőségét, legutóbb a szociális párbeszéd kapcsán vették annak igazán hasznát. A jelentés alátámasztotta, hogy azok az országok, akik könnyebben vették a gazdasági válság kihívásait, ott fejlett és erős volt a szociális párbeszéd rendszere.


A rendezvény végén Erika Mezger, az Eurofound igazgató helyettese és Marita Ulvskog összefoglalt a nap eseményeit, megköszönte a részvételt majd lezárta a konferenciát.
A kutatási jelentés teljes egészében letölthető angol nyelven az Eurofound honlapjáról:
http://www.eurofound.europa.eu/publications/report/2016/working-conditions/sixth-european-working-conditions-survey-overview-report
Kelemen Melinda, 2016. november 17.

Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.234.214.179 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »