Budapest: -1.24°
HUF/EUR: 319.87
szechenyi
Hírek » Szakértői cikk » Részletek

A digitalizáció hatásai


Kihívások és kísértések - a digitalizáció hatása a foglalkoztatásra és a munkaviszony jogi környezetére címmel került megrendezésre az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének a legutóbbi konferenciája 2017. november 23-án.

Menyhárd Attila az ELTE ÁJK dékánja, majd Jan Niklas Engels, a Friedrich Ebert Stiftung budapesti képviseletének igazgatójának távollétében Németh Edit köszöntette a résztvevőket és vezette fel a témakört, megemlített többek között egy honlapot, ahol az egyes szakmák robotizálhatósága ellenőrizhető és példának hozta fel a jogi szakmát, aminek a munkafolyamatainak kb. 33 %-a szervezhető át. Ezt követően a szociális partnerek képviselőinek prezentációival folytatódott a szakmai program.

Bálint Adrienn, a MGYOSZ munkaügyi és szociális területért felelős igazgatója „Digitalizáció – a jelen és a jövő munkahelyei” című előadásában tudományos cikk és adatok alapján lehetséges jövőképeket vázolt fel. A legoptimistább verzió az, amikor a digitalizáció újabb munkahelyeket teremt, és a legkevésbé az, amikor átalakítja a meglévőket vagy legrosszabb esetben munkahelyeket vesz el. Az előadó felvázolta a magyar helyzetet is, amelyben a hazai vállalkozások internethasználatra vonatkozó adatai meglehetősen nagy lemaradást mutatnak az európai átlaghoz viszonyítva. A KSH adatai szerint 2016-ban a magyar munkavállalók háromnegyedét foglalkoztató kis- és középvállalkozások csupán 10,5 százaléka értékesített online a termékeit, 32 százaléka nem rendelkezett honlappal, és csak 12,7 százaléka használta a webet beszerzésre.

A munkavállalói oldalt képviselve Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Intézet tudományos főmunkatársa „A digitalizáció és a munkaviszony újraértelmezése” című előadása több érdekes adatot, kitekintést és figyelmeztetést is tartalmazott a jövőre nézve. Több, ma már egyre ismerősebben hangzó fogalom hangzott el, mint platform / sharing / kollaboratív gazdaság. Három főbb, munkaerőpiacot érintő folyamatot ismertetett részletesebben, miszerint a digitalizációval megváltozik a munka fogalma, a munka tartalma és a nemzetközi munkamegosztás is. A munkaügyi kapcsolatokat sem hagyják ezek a változások nyom nélkül, hiszen az Uber példáját felhozva, munkaügyi probléma esetén egy algoritmussal, mint munkáltatóval nem lehet tárgyalni. Az elmúlt száz évben kialakult rendszer már nem lesz alkalmazható a kialakuló új típusú gazdaság esetén, amelynek egyes elemei már most jól láthatóak. Felhívta a figyelmet, hogy a kelet-közép európai térség, és kiváltképpen Magyarország különösen nagy kihívás előtt áll, amelynek közel sem biztos, hogy meg fog tudni felelni, mivel a hazai viszonylag alacsony hozzáadott értékű és beszállítói munkára építő gazdasági modell nem fenntartható hosszú távon, arról nem is beszélve, hogy az ország digitális felkészültsége és a kutatás-fejlesztésre fordított összeg igen alacsony.

Hungler Sára előadásában a digitalizáció hatását elemezte a munkaügyi kapcsolatokra és a szakszervezetek érdekképviseleti tevékenységére. Ő a szakirodalom többségétől eltérő, saját – nem hazai viszonyokra szabott - kutatási eredményeit ismertette, amelynek főbb konzekvenciája az volt, hogy a digitalizáció nagymértékű munkahelyvesztést, illetve munkanélküliséget fog okozni, amelynek ugyanakkor a megoldása elsősorban politikai és nem szakszervezeti feladat. Azt is jelezte, hogy ez a probléma már nem csak a legkiszolgáltatottabb, ún. „prekariátus” réteget érinti majd, hanem eléri a középosztályt is és mivel globális problémáról van szó, globális válaszokat kell adni. Megfogalmazott tanácsokat is szakszervezetek részére, ezek között szerepelt a kollektív szerződések erősítése, a tagság növelése és nemzetközi együttműködés kialakítása többek között információ és konzultáció, a foglalkoztatás feltételei területén.

Horváth István az ELTE ÁJK, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tanszékvezetője a távmunka napos és árnyékosabb oldalairól tartotta meg prezentációját. Ugyan irányelv nem lett a dologból, de 2002-ben európai keret-megállapodást írtak alá a szociális partnerek a távmunkáról, amelynek elemei 2004 nyarán bekerültek a magyar Munka törvénykönyvébe is. Magyarországon – még kelet-közép európai összehasonlításban is - ugyan rendkívül alacsony a távmunkások aránya, 1-2 százalék, ugyanakkor érdemes róla beszélni. A távmunka összességében véve előnyös például környezetvédelmi (közlekedés kihagyása) és munkaerőpiaci integráció (pl. mozgássérültek) szempontjából is, ugyanakkor a munkáltatói szempontból költségkímélő megoldás, lehetőséget ad rugalmas munkaszervezésre és az esetleges kárviselés mértéke is korlátozható. Problémákat is felvet a távmunka kérdése, ezek például, hogy a munkáltató hogyan ellenőrzi a munkavállalót vagy a jogos gazdasági érdekek biztosítását és olyan munkavállalói tulajdonságok is felértékelődnek, mint az önállóság és a bizalom. Kifejtette azt is, hogy nem mindenki alkalmas távmunkásnak, mivel például a személyes kapcsolatok hiánya izolációt okozhat, ezt nem mindenki viseli jól. Kollektív munkaügyi szempontból érdekes a távmunka, mert a távmunkást is megilletik ezek a jogok, ugyanakkor kérdésként jelentkezik, hogy a távmunkás esetében hol a munkaidő határa, mi a szerepe a munkaügyi kapcsolatok rendszerének?

Dudás Katalin az ELTE ÁJK, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének egyetemi oktatója, ügyvéd, a digitális munkahelyek egészségkárosító kockázatait mutatta be. A kockázatok között vannak olyanok, amelyek a klasszikus munkahelyeken is előfordulnak (pl. időnyomás), van, hogy egyes elemek felértékelődnek (pl. kényszertarások) és újak is jelentkeznek (pl. un. „sms-nyak”). Arról is beszélt, hogy meg kell érteni az érintetteknek a munkavédelmi oktatás fontosságát általában is, és digitális munkahelyeken célzott oktatást szükséges tartani.

Balogh Zsolt György a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense kicsit más szempontból közelítette meg a témát. Megfigyelési technológiákról és digitális adatkezelési rendszerek alkalmazásáról értekezett. Az informatikai fejlődés korszakait jellemzi, hogy régebben minden adatunk papíron tárolódott, ma már viszont fizikailag sem tudjuk követni, hogy hol, bárhol lehet a „felhőben”. Ez a rendszer új adatkezelési kihívásokkal szembesít, mivel az adatvédelem klasszikus elvei ütköznek az adatkezelés gyakorlati igényeivel. Az előadásban szó volt arról is, hogy szinte mindenki digitális lábnyomot hagy ma már maga után, elbújni nem lehet. A munkavállalókra is hatással van a változás, például a sokat hangoztatott példa, hogy érdemes meggondolni, ki mit posztol a közösségi médiákon, mert annak előfordul, hogy munkajogi következményei lesznek.

Petrovics Zoltán az ELTE ÁJK, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének egyetemi oktatója az elektronikus dokumentumok joghatását, a fokozott biztonságú elektronikai aláírást, illetve az arra vonatkozó hatályos szabályokat fejtegette.
Szücsy Márton főiskolai docens, a NEXON Akadémia igazgatója nem munkajogi szempontokat sorakoztatott fel, elsősorban a digitalizáció humánpolitikai vetületéről szólt. Elmondta, hogy a digitalizáció nem új dolog, de gyorsan terjed és ez a humán erőforrás gazdálkodásra is hatással van. Ugyan itthon még kevésbé használatos, de egyre inkább HR menedzsmentről van szó mint HR gazdálkodásról.

A záró előadást a tanszék egyetemi tanársegéde, Rácz Réka tartotta, a munkavállalói kötelezettségszegések új dimenziójáról. Ezek közé tartozik a magáncélú internethasználat, a közösségi média, az internet és a belső levelezési rendszer használata. Hangsúlyozta, hogy ezeket a kötelezettségszegéseket nem csak munkaidőn belül, hanem munkaidőn kívül is el lehet követni, és ezeket példákon keresztül mutatta be (pl. EBH 2004/1050). Az utolsó előadást követően kérdéseket tehettek fel az előadóknak a résztvevők.

Kelemen Melinda


Hozzászólások 1 hozzászólás

Lux Judit
Köszönet Melindának a remek összefoglalóról.
A konferencia kiemelkedik (sztem) a hasonló témában szervezettekből.Remélhetőleg hozzáférhetőek lesznek az előadások.
Köszönet a szerkesztőnek, aki a legfrissebb eseményeket tudósítja.
lj

Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.243.17.113 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »