Budapest: 5°
HUF/EUR: 324.92
szechenyi
Hírek » Szakértői cikk » Részletek

Fejérben magas, Nógrádban alacsony


fejerben-magas-nogradban-alacsony

Mi az?  - kérdezhetnénk... Hát a szakszervezeti szervezettség! A LIGA szakértője a legfrissebb KSH adatokat dolgozta fel. 

A szakszervezeti taglétszám Magyarországon


Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a szakszervezeti létszámra, szervezettségre vonatkozólag 100 %-osan pontos adatokat több okból kifolyólag is szinte lehetetlen adni, és ennek elsősorban módszertani okai vannak. Ugyanakkor több évre visszamenőleg - 2001, 2004, 2009–es, és a legutóbbi 2015-ös évre – elemezhető KSH adatsorok állnak rendelkezésre.
Nézzük meg, mit is mondanak a „legfrissebb” adatok. A KSH pár hete megjelentette a legutóbbi, 2015-ben a szakszervezetekre, sztrájkeseményekről készült adatfelvételének eredményeit. A kérdezés során a 15-64 éves alkalmazottakat keresték meg saját háztartásukban.

A magyarországi szakszervezeti tagságra vonatkozó tények és trendek röviden és tömören: csökkenő és elöregedő szakszervezeti tagság, kevesebb szervezett munkahely, az is elsősorban a közszférában.
Nézzük a részleteket: a rendszerváltás előtti magas szervezettség mára már egy gyorsan szétfoszlott emlékké vált, 2001-ben a munkavállalók 20 %-a, 2009-ben 12 %, 2015-ben már csak az alkalmazásban állók 9 % -a vallotta magát szakszervezeti tagnak. Ez utóbbi abszolút számban 328 829 főt jelentett.

Kik is azok, akik szakszervezethez tartoznak, ha van lehetőségük csatlakozni vagy tagoknak maradni?

Korcsoportos megoszlásban nincsen meglepetés: minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel szakszervezeti tag. Ugyanakkor ebből messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni, mert nincs információ a munkahelyen töltött évek számáról, vagy a szakszervezethez csatlakozás időpontjáról.

Nemek szerint nem jelentős a különbség, a szakszervezeti tagságra, azon belül is igennel válaszolók között 8,8 %-a férfi, 9,3 % nő volt. Meglepő is lehet – bár érthető-, hogy az iskolai végzettséget tekintve a magasabb iskolai végzettségűek között (főiskolai, vagy annál magasabb végzettség) nagyobb eséllyel találunk szakszervezeti tagot (13, 2 %), mint az alacsonyabb végzettségűek között. A legkevésbé a 8 iskolai osztályt vagy alatta kijáró alkalmazottak tartoznak szakszervezethez (3,2 %).
A lakóhely földrajzi megoszlását tekintve, Csongrádban (14,6 %), Győr-Moson-Sopronban (14 %) és Hevesben (13,2 %) vannak a legtöbben, akik szakszervezeti tagok, Pest megyében (5,8 %) pedig a legkevesebben. Ezeket az adatokat szintén tükrözi a régiós megoszlás (Nyugat-Dunántúlon a „legmagasabb” 12,2 %, még Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, 6,5 %)

Nemzetgazdasági ágazatokat vizsgálva az elmúlt 15 évben látható, hogy ugyan eltérő mértékben és intenzitással, akár kisebb felíveléseket is megélve, de összességében véve folyamatos csökkenés következett be a szakszervezeti szervezettségben, a 2001-es közel 20 %-ról 2015-re a tagság lecsökkent 9 %-ra. A nemzetgazdasági ágazatokban egyedül a villamos-energiai, gáz-gőzellátás, légkondicionálás ágazatban sikerült többé-kevésbé megőrizni a szervezettséget. A leginkább szervezett területek közé tartozik az oktatás (19 %), és az egészségügy-szociális ellátás (17,7 %). Arányaiban a legnagyobb mértékű tagvesztés az információ-kommunikáció területén, valamint a máshova nem sorolható tevékenységek (egyéb ágazatok), a szálláshely szolgáltatás-vendéglátás és a mezőgazdaság-erdőgazdálkodás területén következett be.

A többi rendelkezésre álló adatot vizsgálva az is megállapítható, hogy a teljes munkaidős alkalmazottak inkább tagjai valamilyen szakszervezetnek (9,4 %), mint a részmunkaidőben foglalkoztatottak (3,9 %), ez annak fényében érdekes igazán, hogy Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás nem széles körben elterjedt.

A munkaszerződés időtartama is befolyásoló tényező: a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak 10,1 -% a mondta magát szakszervezeti tagnak, még a meghatározott időre szóló munkaszerződéssel bírók 0,9 %-a.
A munkahely tulajdoni formáját érintően nagyobb eséllyel szakszervezeti tag a tisztán állami tulajdonú vállalatoknál és a vegyes vállalatoknál (19,5 %, illetve 16,7 %) alkalmazott munkavállaló, még a magántulajdonú vállalatoknál ez az arány (4,7 %) jóval alacsonyabb.

A vállalatméret szintén jelzésértékű (a magyar foglalkoztatási szerkezetet ismerve nem is meglepő), hogy a minimum 50 fő feletti létszámú telephelyeken magasabb a szervezettség.

A 2015-ös adatok szerint mára már nem csak a tagok száma, de a szervezett munkahelyek száma is megfogyatkozott. 2001-ben még a 15-64 év közötti megkérdezett alkalmazottak 37%-a mondta, hogy biztosan tudja, hogy működik szakszervezet a munkahelyén, majd ez a szám 2009-re kis mértékben csökkent, 35%-ra, 2015-re pedig már csak 25 % volt az arány.
Persze ezek az adatok nem meglepőek, de a magyar szakszervezeti mozgalom védelmére szólva, ezek a trendek nem egyedülállóak. A világ, és ezen belül Európán belül is ez egy általános folyamatnak a részét képezi. Kivételek természetesen vannak, Olaszországban például sikerült a tagságot tartósan növelni. Természetesen az érdekvédelmi szervezetek mindenhol törekszenek arra, hogy a negatív folyamatokat visszafordítsák, hiszen – bizonyos kivételekkel - egy szakszervezet éppen annyira erős, mint amennyire erős a háttere.

Kelemen Melinda

A teljes, ábrákkal és táblázatokkal kiegészített tanulmány letölthető!!! 


Letölthető állományok:

Szakszervezeti_ltszm.pdf (285 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.203.245.76 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »