Budapest: 5°
HUF/EUR: 324.92
szechenyi
Hírek » Szakértői cikk » Részletek

Bértorlódás


A befagyott bértárgyalások után az első fecske, az első bérmegállapodás a MÁV-hoz érkezett meg. Egyelőre még ott is csak jegyzőkönyv formájában, amely még kormányzati jóváhagyásra vár. A többi állami vállalatnál még nem tudni biztosat a 2017. évi béremelésekkel kapcsolatban, mindenesetre a kötelező minimálbér és szakmai bérminimum emelés összetolta a béreket, és ez hosszú távon semmiképpen sem tartható.

Az állami vállalatok nagy részénél a bértárgyalások már tavaly decemberben megkezdődtek, de még az idei január is konkrét megállapodások nélkül telt el. 2016. december 21-én a versenyszféra szakszervezeti konföderációi és a közszolgáltatások területén működő reprezentatív ágazati szakszervezetek találkoztak a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkárával, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárával. A találkozón – egy új érdekegyeztető fórum megalapításának gondolata mellett – felmerült, hogy a minimálbér és garantált bérminimum emelésről szóló bérmegállapodás következményeit a többségi állami/önkormányzati tulajdonban lévő közüzemekben nem lehet kormányzati beavatkozás nélkül megoldani. A probléma pedig – az emelések terhei mellett – az a hatás, amelyet bértorlódásnak (esetleg bérbesűrűsödésnek) neveznek: az évtizedek óta a szervezetnél dolgozó nem keres sokkal többet, mint az, aki tegnap állt be a munkapad mellé. Így az évtizedek óta a vállalatnál dolgozók számára kevésbé vonzó lesz ott maradni, hiszen más vállalatnál sem kezdene alacsonyabb bérszínvonalon, mint a korábbi munkahelyén.

Mindebből az következik, hogy bért kell emelni, és nem csak a legalacsonyabb bérkategóriákban. Erre azonban az állami vállalatoknál igencsak kevés a fedezet. A Magyar Postánál például 14 700 főt, a teljes alkalmazotti létszám 50 százalékát érinti a kötelező béremelés! Mivel ezt az összeget a munkáltató nem tudja kigazdálkodni, a szakszervezetek – és nem csak a Magyar Postánál – hiába fordulnak a munkáltatóhoz, az illetékes minisztériumtól remélhetik csak igényeik teljesítését.

A probléma többszörös. Egyrészt, a legtöbb helyen nincs elég forrás a kötelező béremelésre, másrészt a legtöbb szakszervezet ezt az alkalmat használja fel arra, hogy az évek óta lemaradt béreket a realitáshoz igazítsa – amelyet általában bérrendezésnek neveznek –, harmadrészt a relatívan jobb helyzetben lévő munkavállalók is szeretnék fizetésük értékét megőrizni, ez pedig az általános béremelés.
A kormánypárti Magyar Idők szerint a kormány pontosan tisztában van a problémával, vagyis azzal, hogy nem csak a béremelés, vagy annak elmaradása a kérdés, hanem az is, hogy az elmaradással a jelenlegi létszámhiány növekedése a jövőben felmérhetetlen károkat okozna és több területen akár az ellátás is veszélybe kerülhetne. Számszerűsítve, az állami vállalatoknak a legkisebb kötelező bérek megemelése hozzávetőlegesen 22 milliárd forintba kerül, amit az államnak garantálnia kell. A tudósításokban rendre megjelent egy „további 60 milliárd forintos” kitétel, mint a magasabb bérkategóriákban történő fizetésemelés fedezete, de ennél az összegnél már a következő három év is említésre kerül. Úgy tűnik, 60 (egyes tudósítások szerint 65) milliárddal számol kormány, de az még nem világos, hogy ezt pontosan hogyan kell érteni.


A híradások mindenestre azt hangsúlyozzák, hogy átlagosan 30 százalékos béremelés várható 2019-ig bezárólag a vasútnál, a postánál, a Volánoknál, a vízközmű ágazatban, és a rehabilitációs intézményeknél. Tárgyalni lehet, de a bérigény teljesíthetőségéről végső soron a kormány dönt, miután a költségvetési lehetőségeket a Nemzetgazdasági Minisztérium mérlegeli. Annyi tudható, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium január 19-én a Közszolgáltató társaságokra vonatkozó utasításokat küldött szét az érintett vállalatok számára, amelyek szerint haladéktalanul el kell kezdeni az érdekképviseletekkel a 2017. évre vonatkozó bérfejlesztéssel kapcsolatos egyeztetéseket.
Hangsúlyozni kell, hogy mindez az állami vállalatokra vonatkozik, de – bár ez a tudósításokban nem igazán jelenik meg – forrásigényes lesz az önkormányzatok béremelési igényét is rendezni, mivel saját forrásból ők sem tudnak lépni. A Budapesti Közlekedési Vállalattól származó információk szerint „a munkáltató ajánlata jelenleg 0% bérfejlesztés, de nagyon gyorsan hozzá is tette a Vezérigazgató Úr, hogy nem ez a végső ajánlat, de jelenleg nem tud mást mondani. Tisztában vannak a nagy elvándorlással, és tudják, hogy hiányszakmák alakultak ki a cégnél (amit a főváros felé is jeleztek már), éppen ezért gyorsan meg szeretnének állapodni, és ha lehet, egy több évre szóló megállapodást kívánnak kötni, hogy mindenki számára kiszámíthatóbb legyen a jövőkép. A több éves megállapodás megkötéséhez komoly garanciális elemek, illetve tulajdonosi beleegyezés is szükséges. Ehhez a forrásokat már keresik cégen belül és külső források bevonási lehetőségét is vizsgálják (fővárosi támogatás).”


A másik – szintén budapesti – példa a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt., amely a hozzá tartozó közműcégeknél szintén nem enged bérfejlesztést. ((A holdinghoz tartoznak a kéményseprők (Főkétüsz), a gyógyfürdők, a kertészet, a közterület-fenntartók, (FKF Zrt.), és a távfűtés (Főtáv Zrt.)). Az itt dolgozók helyzete különböző, de annyit el lehet mondani, hogy 2017-ben a munkáltatók számára biztosított járulékcsökkentésből néhány esetben sikerült bérrendezést elérni, illetve a törvény szerinti emeléseket kitermelni, de a béremelésnek vállalati saját forrásból – önkormányzati, illetve állami segítség nélkül – nincs meg a fedezete. Arról nem is beszélve, hogy van olyan, a holdinghoz tartozó vállalat, ahol egyelőre szándék sincs arra, hogy a béreket emeljék.


Nem így a vasútnál, ott január 31-én a munkáltatók elfogadták a szakszervezeti követeléseket. Mindezt – megállapodás híján – jegyzőkönyvben rögzítették, s bár a munkáltatói és a munkavállalói oldal közösen írta alá, a lap végén az a kitétel szerepel, hogy „a leírt álláspontok kizárólag a tulajdonos, illetve a tulajdonosi joggyakorló szervezet tájékoztatására szolgálnak”. A megállapodás szerint a 2017-2019-ig terjedő időszakra a Társaság(ok) tekintetében kezdeményezni szükséges bérfejlesztési igények a 2017. évre vonatkozóan kért átlagos bérfejlesztés mértéke: 13%, a 2018. évre 12%, a 2019. évre legalább 5%.


Mindenesetre a kormánnyal való egyeztetéseknek nagy lökést adott az a január 30-i találkozó, amelyet a közszolgálati vállalkozások konzultációs fóruma ülésének is neveznek, ahol a jelenlévők a kérhető bérek összegéről is egyeztettek. A Fónagy János államtitkár részvételével zajló ülésen elhangzott, hogy közös, összehangolt igényekkel kell fellépni, és elkerülni, hogy az érintett ágazatok egymás alá vagy fölé ígérgessenek. Az is világossá vált, hogy a kormány szándékaival megegyezik a hosszú távú, és a relatív nagymértékű béremelésről szóló megállapodások megkötése – pontosabban az ilyen értelmű javaslatok benyújtása.


A viziközmű szolgáltatások terén is hasonló mértékű megállapodás várható. Itt január 31-én volt egyeztetés a munkáltatókkal, és február elsején juttatták el a felek a közös álláspontjukat a kormányhoz. A közös álláspont még nem nyilvános, azt azonban lehet tudni, hogy ez is 3 éves, és nagyjából 30 százalékos emelést foglal magába. (Mivel a vizes ágazatban is sok önkormányzati tulajdonú társaság működik, itt az érintetek azon dolgoznak, hogy a kormányzati segítség kiterjeszthető legyen rájuk is.)
A Volán társaságokra vonatkozóan még a múlt hónap végén a munkavállalók és a munkáltatók úgynevezett vegyesbizottsági értekezletet tartottak, ahol a munkáltatók tájékoztatták a jelenlévő hat szakszervezet, illetve szakszervezeti szövetség képviselőit az NFM illetve az MNV Zrt. - től érkezett levél tartalmáról. Ezek után a munkáltatói szövetség elnöke elmondta, hogy a levélben foglaltak alapján három éves bérfejlesztési igényt vár a munkavállalói oldaltól. A munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek itt is konszenzusra jutottak, és három éves jövedelemfejlesztési igényt nyújtottak át, amely szerint 2017-re 18 százalék bértömeg-emelést és 50 ezer forint /fő/hó béren kívüli juttatásfejlesztést kérnek, 2018-ra további 15 százalékos, 2019-re pedig 12 százalékos bértömegfejlesztést – a hozzá kapcsolódó 50 ezer forint juttatásfejlesztésekkel együtt.


Mindenesetre a minimálbér és a szakmai bérminimum 15 illetve 25 százalékos emelése igencsak felfűtötte a munkavállalók várakozásait. A kormánynak meg kell felelnie ezeknek – legalábbis az állami tulajdonú vállalatoknál. Mivel jövőre parlamenti választások lesznek, a kormánynak érdeke, hogy megszülessenek a hosszú távú bérmegállapodások, az azonban kérdéses, fordít-e arra elég forrást, hogy az összeg minden béremelési igényt kielégítsen, illetve, hogy a béremelések megállnak-e az állami vállalatoknál, vagy az önkormányzati cégekre is kiterjedhetnek.


K.L.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.203.245.76 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »